A sport szeretetét atlétaedzőjétől, az olimpiai ezüstérmes Kovács József „Bütyöktől” és a szintén olimpikon testnevelőjétől, az evezős Kávay Zoltántól kapta.

Az egykori hosszútávfutó, kamaszkorában, 13 évesen kezdte szenvedélyét, az aláírásgyűjtést. Hatvanhattól járja a világ- és Európa-bajnokságokat, olimpiákat. Saját bevallása szerint a százat is meghaladja azon események száma, melyeken tollat és egy darab papírt „nyomott” az aktuális bajnok kezébe, a trófeák száma, 46 év alatt, több tízezerre tehető.

„Olimpiai érmeseket, világ- és Európa-bajnokokat szólítok meg – legtöbbször sikerrel. Általában személyesen kapom az autogramot, de világszerte komoly hálózata van a börzének is, több ország gyűjtőjével vagyok kapcsolatban. Németül jól beszélek, így az ottaniakkal kiváló kapcsolatot építettem ki” – mondja bevezetőjében Balássy László, aki sportáganként, külön dossziékba rendezi gyűjteményét.

„Hobbim első áldozata a portugál Sporting CP Lisbon labdarúgócsapata volt. Az akkori gárda hat játékosa is pályára lépett a ’66-os, angliai vébén, melyen bronzéremmel zártak.”

Mikor a „TOP-listája” felől érdeklődöm, büszkén emeli ki, a kilencből az utolsó öt NOB-elnök is „megvan” neki. „Az amerikai Brundage, az ír Killanin, a spanyol Samaranch, a belga Rogge, de még a frissen megválasztott német Bach is személyesen írt alá nekem, még pedig idehaza. Igaz, utóbbi még nem a nemzetközi szervezet elnökeként, hisz megválasztása óta még nem járt Magyarországon, de ne feledjük, tőrvívásban ő is olimpiai bajnok.”

„Büszke vagyok arra is, hogy az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd eredeti kézjegyét ugyan úgy magamnál tudhatom, mint a világ legidősebb olimpiai bajnokáét, a napokban 100. születésnapját ünneplő Tarics Sándorét, aki viszont szintén személyesen adta át névjegyét. Egy ausztrál gyűjtőtől sikerült megszereznem a négyszeres olimpiai bajnok Jesse Owens aláírását, és ha atlétikánál maradunk, a berlini vébén begyűjtöttem a jamaikai sprintertől, Usain Bolt-tól is egyet, nagyon készséges volt. Csalódásként éltem meg ugyanakkor, hogy a római úszó vébén ugyan tizenötször találkoztam Michael Phelpsszel, de nála nem jártam sikerrel… Ez is hozzátartozik ehhez a hobbihoz. Az aláírások mellett megemlítem még, hogy birtokomban van az, a Nemzeti Sport 25. születésnapjára készült köszöntő, mely a labdarúgó vébé kupáját alapító Julian Rimettől származik.”

A gyűjtés eredménye sokszor szerencsén, a pillanat megragadásán múlik. Sokszor áldozatot kell hozni értük, nem mindennapi élethelyzetekkel kell megbirkózni. „Megéltem néhány kalandot. A szarajevói téli olimpián, ’84-ben, hálózsákban aludtam egy toronyház tetején, a lépcsőházban, a liftház felett. Megérte… A jugoszláviai téli játékokon az összes érmes aláírását begyűjtöttem! Lillehammerben a vasútállomás fűtött várótermében hasonló volt a helyzet, ott még rendőrök is vigyáztak ránk. Barcelonába például családostul utaztunk ki. Előre elterveztem, ki mindenkivel szeretnék találkozni. De az akkor hét éves kislányom vakbélgyulladással kórházba került. Mivel Spanyolországban a családtagok vigyázhatnak a kórházban a beteg szeretteikre, így én az éjszakai műszakot vállaltam, hogy napközben a szenvedélyemnek hódolhassak. Nem sokat aludtam, de olyanokkal gyarapodtam, mint az amerikai olimpiai bajnok kosárlabdázó, Charles Barkly szignója. Az évtizedek alatt volt autós üldözés is. Hetvenhétben, Prágában rendezték a női tornász Eb-t. A román csapat egy általuk el nem fogadott pontozóbírói ítélet miatt ideje korán kivonult a csarnokból, majd távozott a kontinensviadalról. Én már korábban kinéztem az akkori csillagjukat, a ’76-os montreáli, háromszoros győztes Nadia Comanecit. De mivel csapatával előre nem tervezhető módon elhagyták az Eb helyszínét, felülírta a forgatókönyvemet, azonnal utánuk eredtem – ők busszal, én taxival. Filmekbe illő autós üldözés zajlott Prága utcáin, de a repülőtéren utolértem őket. Edzőjük, Károlyi Béla meglátta lelkesedésemet, megsajnált és elintézte – így Comanecitől is van aláírásom…”

„Azon gondolkozom, ne „csak” a szekrényemnek gyűjtsem, ne „csak” a barátaimnak mutassam meg gyűjteményemet, hanem miként tudnám közkinccsé tenni ezt a hatalmas kollekciót” – zárta a beszélgetést Balássy László.

A budapesti SYMA Rendezvény és Kongresszusi Központban rendezi a MOB Hagyományőrző Bizottsága és a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) közösen, a XV. Nemzetközi Gyűjtőtalálkozót az olimpiai gyűjtők számára, szeptember 28-án. A szombaton reggel 10 órakor kezdődő eseményre a szervezők 7 ország kiállítóit várják.

A térítésmentesen látogatható kiállításon több ezer relikvia lesz megtekinthető.

A találkozóról bővebben itt található cikkün kben olvashat.

mob.hu