A 68 szavazatból 50 szólt mellette, kilenc ellene, nyolc tartózkodás mellett, egy voks pedig érvénytelen volt.

Gyulai Miklós sportvezetőként tagja a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének, korábban az elnökséget is erősítette. Azon kevesek közé tartozik, akik sportolóként téli és nyári olimpián is rajthoz álltak. 1994-ben a kettes bobok versenyében 28., 2000-ben atlétikában, a 4-szer 100 méteres váltóval 21. lett.

Édesapja a korábbi népszerű sportriporter, sportdiplomata Gyulai István volt, testvére, Márton a nemzetközi atlétikai szervezet munkatársa (WA).

A két alelnöki posztra három jelölés érkezett: Szalma László, Németh Zsolt és Zsivoczky-Farkas Györgyi nevére, utóbbi kettőt választotta meg a küldöttgyűlés, a korábbi kiváló kalapácsvetőre 64 szavazat érkezett, a korábbi kiváló többpróbázóra pedig 51. Ezzel teljesült az alapszabály azon megkötése, hogy az elnökségnek legalább egy női tagja legyen.

Elnökségi tagnak további négy főt kellett megválasztani az elnök és a két alelnök mellé, alfabetikus sorrendben Horváth Gergely, dr. Kiss László, Knipl István, dr. Kriszt Balázs, Németh Zsolt, Oroszi Zsuzsanna, Petráhn Barbara, Szabóné Molnár Krisztina, Szalma László, Tölgyesi Előd és Zsivoczky-Farkas Györgyi nevére érkezett jelölés, és mivel Németh Zsolt és Zsivoczky-Farkas Györgyi alelnök lett, kilencen pályáztak a négy helyre. A legtöbb szavazatot Tölgyesi Előd kapta 52-vel, utána Horváth Gergely következett 51-gyel, majd Oroszi Zsuzsanna 34-gyel, dr. Kriszt Balázs pedig 26-tal – őket négyüket választotta tehát meg a MASZ évközi tisztújító közgyűlése, ahogy addig és azután is, titkos szavazással.

Ezek után már csak a felügyelő bizottság megválasztása maradt, amelynek az elnöke továbbra is dr. Abiwu-Türk Bettina lett, aki 64 szavazatot kapott, az egyaránt 63 szavazatot kapó Czeglédi Katalin és Németh Attila, a 62-t begyűjtő dr. Képes Lóránt, valamint a 60 voksot elnyerő Somogyi János lett még a bizottság tagja – itt pont annyi jelölt volt, amennyi hely.

(MASZ, MTI)