Kicsit kifordítva a hollywoodi szállóigét, mondhatnánk, hogy vívásban elég magyarnak születni, bár mondjuk nem árt, ha az ember felmenői között is akad e sportág jeles képviselői közül egy-egy. Szőcs Zsuzsanna esetében a genetikailag öröklött tehetség gyakorlatilag a köbre emelkedett.
Szőcs Zsuzsanna sorsa kis túlzással, már a pólyában megpecsételődött, hiszen szülei, Morvay Zsuzsanna és Szőcs Bertalan maguk is kiváló vívók voltak, sőt utóbbi nagybátyja Berczelly Tibor, oszlopos tagja volt a 1936-ban, 1948-ban és 1952-ben olimpiai aranyérmet nyert férfi kardcsapatnak. Ám ennek ellenére kezdetben úszott, majd tornázott, de édesanyja vágyálmát teljesítendő, egy kitérőt tett a műkorcsolya irányába is, ám hatéves korára bizonyossá vált, hogy a pást lesz az ő igazi terepe.
Moszkva, 1980. július 27. Szõcs Zsuzsanna legyõzi a lengyel Skladanowskat a nõi tõrvívás csapatversenyében a moszkvai olimpián. Magyarország-Lengyelország 9:7, ezzel a magyar csapat bronzérmet nyert ezen az olimpián.
A legjobbtól tanulhatott, hiszen édesapja lett az edzője, aki 1969-től a női tőrválogatott szakági vezetőedzői tisztjét is betöltötte. Egészen fiatalon, már 17 évesen bekerült a felnőtt válogatottba, nem is érdemtelenül, hiszen előbb a vk-n lett negyedik egyéniben, majd a világbajnokságon is ezüstérmet szerzett csapatban. Majd ezt követte két olimpiai bronz, valamint egy vb-arany és még két ezüst, szintén csapatban.
Budapest, 1983. június 23. Kovács Edit, Gyõrffy Katalin, Stefanek Gertrúd, Jánosi Zsuzsa és Szõcs Zsuzsanna, az Ausztriában megrendezésre kerülõ Vívó Világbajnokságon résztvevõ magyar nõi válogatott csapat.
A nyolcvanas években lett a női párbajtőr hivatalos fegyvernem, és bár Barcelonában még nem, de négy évre rá Atlantában már szerepelt a játékok programján. Kis hazánkban pedig nem esett senki a fejére, pláne a pástok világában, így a már fentebb említett Szőcs Bertalannak is köszönhetően elkezdődött a jó technikai tudással rendelkező női tőrözők „átnevelése” a nem konvencionális fegyvernemre. A siker nem is váratott magára sokáig, hiszen 1989-ben máris csapatvilágbajnok lett a magyar női csapat, soraiban Szőcs Zsuzsannával, aki ezzel az egyetlen olyan magyar női vívó mindmáig, aki két fegyvernemben is világbajnoknak mondhatja magát. Sőt, bizonyos tekintetben párbajtőrözőként még rá is tett egy lapáttal addigi, tőrben elért sikereire.
Budapest, 1991. június 22. A gyõztes magyar csapat tagjai Várkonyi Marina, Szalay Györgyi, Eõry Diána, Horváth Mariann és Szõcs Zsuzsa (b-j) a 44. Vívó Világbajnokság eredményhirdetésén a Budapest Sportcsarnokban.
Kislánya születése után még célba vette az atlantai játékokat, ám erősebb volt az anyai ösztön, és a visszavonulás mellett döntött, így végül nem volt tagja az ott negyedik helyet szerzett együttesnek.
Az Isten éltesse még sokáig Szőcs Zsuzsannát!
Moszkva, 1980. július 27. Szõcs Zsuzsa tõrvívó, a bronzérmes magyar csapat tagja, felszerelésével távozik a vívócsarnokból a moszkvai olimpián.