A vasárnap 21 órakor nyilvánosságra hozott adatok szerint körülbelül 650 ezren éltek szavazati jogukkal, ez nagyjából 50 százalékos részvételi arányt jelent. A voksok 92,6 százalékának feldolgozása után 51,7 százalék volt a rendezést ellenzők és 48,3 százalék a támogatók aránya. A helyi szakértők szerint jelentős változás már nem várható. A hivatalos végeredményt csak december 15-én jelentik be.

Nem sokkal később Olaf Scholz polgármester (SPD) hivatalosan is elismerte, hogy többen szavaztak a rendezés ellen, mint mellette. A városvezető nagy csalódásként értékelte a végeredményt, a kommentárok pedig az egész német sport vereségének nevezték a népszavazást, egyben emlékeztettek arra, hogy Németország két év alatt már a második "olimpiai vereségét" szenvedte el, hiszen 2013-ban a müncheni lakosok utasították el a város kandidálását a 2022-es téli ötkarikás játékokra.

(A képen balról Hamburg polgármestere, Olaf Scholz; Katharina Fegebank alpolgármester és a Német Olimpiai Bizottság (DOSB) elnöke, Alfons Hörmann.)

Tavasszal még a hamburgiak 64 százaléka pártolta a rendezést, nagyrészt ezért határozott úgy a Német Olimpiai Bizottság, hogy Berlin helyett a kikötőváros jelentkezzen. A közelmúltbeli korrupciós ügy, a 2006-os németországi labdarúgó-világbajokság helyszínkijelölése körüli botrány, a párizsi terrortámadások és a terrorfenyegetés miatt elmaradt hannoveri Németország-Hollandia barátságos meccs után viszont - egy közelmúltbeli felmérés szerint - már csak 56 százalékos volt az olimpiarendezés támogatottsága.

Az ellenzők azt hangoztatták, hogy túl sokba kerülne az esemény lebonyolítása. Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb.

A hamburgi szavazást követően már csak Budapest, Los Angeles, Párizs és Róma versenyez a rendezésért. A budapesti pályázatról elkészített júniusi megvalósíthatósági tanulmány 774 milliárd forintra becsülte a szükséges befektetés összegét.

A Magyar Olimpiai Bizottság őszinte sajnálattal értesült róla, hogy Hamburgban, ha minimális különbséggel is, de kisebbségben maradtak azok, akik támogatják Hamburg pályázatát a 2024-es Nyári Olimpiai Játékokra.

Mindenképp érdemes elemezni, miként jutott el Hamburg a masszív támogatottságtól a vasárnapi eredményhez.

Az eredmény ellenére Németország sportnemzeti státusza, elkötelezettsége az olimpiai mozgalom mellett megkérdőjelezhetetlen, és egészen biztos, hogy a német sportolók kiválóan fognak szerepelni Rióban.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja ki a rendezőt.

Thomas Bach NOB-elnök nyilatkozata

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiszteletben tartja Hamburg polgárainak döntését. Az eredményt sajnálattal vettük tudomásul, azonban nem szabad szem elől tévesztenünk azokat a különlegesen nehéz körülményeket, melyek a népszavazást kísérték. Mind Hamburg, mind Németország nagy lehetőséget szalasztott el.

A szoros szavazási eredményt mindenekelőtt a pályázó város finanszírozási terve befolyásolta nagy mértékben. Hamburg nagyon kiegyensúlyozott költségvetést készített az olimpiai játékok megrendezésére, hiszen erre a célra mintegy 3,4 milliárd eurót szántak, amelyből a NOB hozzájárulása 1,7 milliárd dollár lett volna. Ehhez képest a tervezett 7,8 millárd eurós infrastruktúra-fejlesztésből a város 1,2 milliárd eurót vállalt volna át.

Tudatában vagyunk annak is, hogy a fenti döntés egy olyan időszakban született meg, amelyben Németországnak az országba tömegesen beáramló menekültek jelentette történelmi kihívással kell szembenéznie. A helyzet kezelése a német kormány és a társadalom részéről is rendkívüli erőfeszítéseket kíván, amely fokozza a bizonytalanság érzetét az emberekben.

A negatív szavazási eredmény mögött húzódó okok között lehetnek a közelmúltban történt, más sportszervezeteket érintő dopping- és korrupciós esetek is. Ez azért is sajnálatos, mert maga a NOB az átláthatóság és a felelős irányítás megteremtésén fáradozik, az Agenda 2020 reformprogramon keresztül pedig a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelő korrupcióellenes szabályokat vezetett be és alkalmaz.

A NOB azonban büszkeséggel tekint a megmaradt négy erős kandidáló városra. Budapest, Los Angeles, Párizs és Róma egyaránt várakozással telve néz városaik jövője elé, és az olimpiai pályázatot a pozitív, fenntartható és megvalósítható fejlődés katalizátoraként használja majd. Már mindegyik város együtt dolgozik a NOB-bal azon, hogy a lehető legjobban kiaknázzák az Agenda 2020 reformcsomag előnyeit, amelynek középpontjában olyan olimpiai játékok megrendezése áll, amelyek a jövendő rendező városok lakosságának hosszú távú igényeit helyezik előtérbe.

(MOB-MTI-NOB, fotó: Getty Images)