Kétszeres olimpikon, Montreal bronzérmese, világbajnoki ezüst- és bronzérmes. A legendás női „nagycsapat” tagja. Csajbók Sándorné Németh Erzsébet 70 esztendős.
Németh Erzsébet 1953. február 10-én született a Győr-Sopron megyei Magyarkeresztúron. Általános iskolásként hamar kitűnt a sportrendezvényeken, kezdetben atletizált, majd 1967-ben Csornán lépett a kézilabdapályára, az alapokat Dreisziger Miklós adta át neki. Ezen a településen érettségizik 1971-ben.
Játszott a Ferencvárosban, a Tatabányai Bányászban és a Jászberényi Lehelben, edzői Elek Gyula és Sándor Ferenc. Irányítóként, beállóként a válogatottat 1974 és ’86 között erősítette, 230 alkalommal húzta magára a nemzeti mezt. A kezitortenelem.hu rangsora szerint a magyar női kézilabdázók között a 8. helyezett Görbicz Anita után a 9. a listán.
Montreal, 1976. július 28. A bronzérmes magyar csapat a Magyarország-Románia női kézilabda-mérkőzés után a montreali olimpiai játékokon. A végeredmény 20:15.
A nagy generáció tagja volt. Csapatával két olimpián pontszerző helyen végzett, három világbajnokságról éremmel tért haza. A montreali olimpián Török Bódog együttesével 3., négy év múlva Moszkvában, Lele Mihály irányítása mellett 4. lett a gárda. Az 1982-es hazai rendezésű vb-n Csík János szövetségi kapitánysága idején ezüst-, a ’75-ös és ’78-as világbajnokságon bronzérmet szerzett a válogatott. Kiemelkedő sikerlistáját a Ferencvárossal megnyert 1978-as KEK-győzelem is gyarapítja.
Sportpályafutása idején vendéglátást tanul, később, túl az ötvenen a TF-en szakedzőként diplomázik, és edzőként dolgozik Csömörön és Maglódon. A kézilabdázás szeretetét lánya és fia is vitte tovább…
Isten éltesse Németh Erzsébetet!
(MOB-Média; fotó: MTI)