November 21-én tölti be 70. évét Rajnai Klára olimpiai ezüst- és bronzérmes kajakozó. A zöld-fehérek kiválósága Montréalban két számban is dobogóra állhatott.
Rajnai Klára 1953. november 21-én született Budapesten, a Dunához közel, a Római-parton töltötte gyermekéveit. Toborzásra ment le a KSI vízitelepére 1966-ban, nevelőedzője Jancsó József volt. Jelentős sikereit az FTC-ben érte el, a zöld-fehérek sportolója 1972-től egy évtizedig, maj '84-ig a Honvédban lapátol.
Már ifiben Európa-bajnoki résztvevő, 14 évesen korosztályos magyar bajnok; 1974 és 1980 között válogatott kerettag. A felnőtt országos bajnokságon K1 500 méteren '75 és '79 között nem talál legyőzőre. Eredményei alapján kiviszik a '74-es mexikói felnőtt vébére, ahol csapathajóban negyedikek. 1975-ben terem az első nagy babér: a belgrádi vébén bronzérmes a négyessel. Egy évvel később kijut az olimpiára, ahol kétszer is dobogóra állhat.
Montréalban, 1976-ban K2 500 méteren, Pfeffer Annával ezüst-, K1 500 méteren bronzérmes lett. A párosnak a kor népszerű magyar sportdiplomatája, dr. Csanádi Árpád adja át az érmet.
Az 1979-es világbajnokságokon újra bronzérmes, ezúttal egyesben, K1 500 méteren. 1976, 1977 és 1979-ben is megválasztják az év magyar női kajakozójának.
Nővére, Márta – akivel K2-ben ifiversenyeket nyert, felnőtt ob-érmet gyűjtött – és férje, Szélesi Tamás is kajakozó; sógora – aki számos jó tanáccsal ellátta –, Endreffy Loránd edző a Ferencvárosban, majd a kubai válogatott mellett, végül Vácon.
Civil szakmájaként textiltechnikus, azonban rövid ideig dolgozott végzettségének megfelelően. Hobbiként olykor teniszütőt ragadott. Zuglóban, családjának él.
Isten éltesse Rajnai Klárát!