Fegyelmezettek voltak, harcosak és nagyon elszántak. Tudták, hogy Korea sem a csoportmeccsen látott arcát mutatja majd – telt ház, lelkesen szurkoló hazai nézők előtt végképp nem. A döntő napjára ugyanis megtelt a jégcsarnoknak az a fele, ahol a női 3x3-as jégkorongdöntőt játszották. A koreaiak tisztában voltak vele, a lányaiknak szükségük lesz a hangos biztatásra ebben a csatában.

A magyar válogatott azonban teljesen ki tudta zárni a hangorkánt, és a saját feladatára koncentrált. A lányok utólag elmondták: volt bennük egy kis harctéri izgalom, de csak azért, mert nagyon várták a döntő napját, hogy lejátsszák a meccset, amelynek győztese aranyéremmel térhet haza. És ők akartak lenni azok, akiknek eljátsszák a himnuszt.

„Hat nap alatt kilenc meccset játszottunk, ami nagyon megterhelő volt, fizikailag és lelkileg egyaránt nagyon sokat kivett belőlünk, de megvan, amiért küzdöttünk, úgyhogy nagyon boldog vagyok – nyilatkozta a magyar válogatott egyik kiválósága, Polónyi Petra. – Azzal a határozott céllal jöttünk ide az ifjúsági olimpiára, hogy a végén mi énekelhessük a magyar Himnuszt a jégen, eszméletlenül boldog vagyok, hogy sikerült, bár még mindig nem igazán hiszem el…”

„Tényleg hihetetlen – folytatta a csapatkapitány, Weiler Krisztina. – Itt lóg az érem a nyakamban, de mindig rá kell néznem, hogy elhiggyem, tényleg sikerült megszerezni. A meccs előtt azt mondtam a csapatnak, próbáljuk meg kizárni, hogy a hazaiak ellen játsszunk, és felhasználni ellenük a hazai pályát, ami sikerült is. Egyébként nekem már reggel nagyon jó érzésem volt, valamivel korábban ébredtem, mint kellett volna, de jó gondolataim voltak – éreztem, hogy ma aranyat szerzünk! Ez eddig pályafutásunk legnagyobb sikere, ez az aranyérem pedig egyszerűen gyönyörű!”

Ha csak a puszta számokat nézzük, a 10–2-es végeredmény totális magyar fölényt sejtet, de a mérkőzés képe egyáltalán nem ezt mutatta: ahogy a magyarok, úgy a koreaiak sem ismertek elveszett korongot, elképesztő elánnal küzdöttek. Csak éppen a mieink többször és pontosabban találtak. Ez volt a győzelem kulcsa.

A 3x3-as lány jégkorongválogatott egyébként ezzel a Team Hungary első ifjúsági olimpiai aranyérmét szerezte. Korábban nemzetközi csapatokban voltak már magyarok, akik külföldi csapattárssal nyerni tudtak, de ez az első magyar arany – ráadásul csapatsportágban!

„Ez az eredmény biztosan bekerül a történelemkönyvekbe, nagyon örülök, hogy aranyérmet szereztünk Magyarországnak, és hogy a lányok ma meg tudták mutatni, mire képesek – értékelt Marleen Collins Delaney, a magyar csapat szövetségi kapitánya. – Nemcsak egy jó meccsünk volt, hanem az egész tornán nagyon jól játszottunk, megbecsültük a korongot, jól hoztuk el a szabad korongokat, jól védtük a sávokat a pályán, és remekül támadtuk az ellenfél kapuját. Ebben rejlett a csapat ereje. A háttérstábnak köszönhetően a lányok jól bírták a sorozatterhelést, mert az elmúlt napok nagyon intenzívek voltak ezeknek a fiatal lányoknak, úgyhogy muszáj is este megünnepelni az aranyérmet!”

Külön öröm volt a magyar lányoknak, hogy az éremátadásnál nem más működött közre, mint a gangwoni női jégkorong-torna elnöke, Kolbenheyer Zsuzsanna, akinek magyarként nyilván szintén hevesebben dobbant a szíve, amikor a mieinket szólították a jégre. Csak a statisztika kedvéért: Magyarország a 18. nemzet a 79-ből, amely aranyérmet szerzett a gangwoni olimpián.

Ezen a napon versenyzőink még alpesi síben voltak érdekeltek. A műlesikló számokat rendezték meg, ám a bemelegítés sajnos magyar szempontból pechesen kezdődött: Schneider Milán ujjsérülést szenvedett. Bedagadt a keze, és nagy fájdalmai voltak, de semmi sem tántoríthatta el attól, hogy odaálljon mindkét futam rajtjához. Megérte, hiszen a 20. helyet szerezte meg, ami nagyszerű!

Más kérdés, hogy utána az első útja a helyi kórházba vezetett, ahol kiderült, hogy sajnos eltört az ujja.

A lányok mezőnyében Körtvélyessy Dóra mérette meg magát, aki a 23. helyet szerezte meg.

„Jó verseny volt, nagyon élveztem. Az első futamban nem volt akkora szerencsém, mint legutóbb, hogy fordításban legyek, mert harmincegyedik lettem, és pont lecsúsztam róla, de így is jól lehoztam a második futamot – mondta Körtvélyessy. – Hosszú volt a pálya, és nagyon lapos a vége, ami eléggé fárasztó, de senki sem előzött meg, akinek kevesebb ranglista-pontja van nálam, én viszont előztem olyanokat, akiknek több, úgyhogy nem lehet okom a panaszra. Összességében hatalmas élmény volt számomra ez az ifjúsági olimpia!”

IV. TÉLI IFJÚSÁGI OLIMPIAI JÁTÉKOK, GANGWON

3x3 jégkorong. Lányok. Döntő: Magyarország–Korea 10–2 (2–0, 5–1, 3–1). A végeredmény: 1. Magyarország (Bátyi Boróka, Bereczki Dóra, Csordás Csenge, Faragó Luca, Hajdu Lili, Haraszt Lorina, Hiezl Réka, Polónyi Petra, Sághy Lara, Simon Bíborka, Szabó Bonita, Takács Zoé, Weiler Krisztina, szövetségi kapitány: Marleen Collins Delaney), 2. Korea, 3. Kína

Alpesi sí. Műlesiklás. Fiúk: 1. Zak Carrick-Smith (Nagy-Britannia) 1:38.61, 2. Eliot Westlund (Svédország) 1:38.66, 3. Nas Huot-Marchand (Franciaország) 1.38.87, …20. Schneider Milán (Magyarország) 1:47.03. Lányok: 1. Maja Waroschitz (Ausztria) 1:37.49, 2. Charlotte Grandinger (Németország) 1:38.08, 3. Giorgia Collomb (Olaszország) 1:38.46, …23. Körtvélyessy Dóra (Magyarország) 1:47.83