A Tochigiben edzőtáborozó öttusa csapat összesen 21 főből áll. A versenyzőket – Marosi Ádámot, Kasza Róbertet, Kovács Saroltát és Gulyás Michellet – 8 edző, 6 edzőpartner, 2 kapitány és 1 masszőr kísérte Japánba. Az akklimatizálódás július 26-tól augusztus 3-ig tartott, most pedig már a versenyeken bizonyítanak olimpikonjaink.

A japán viszonyokat mindenki jól ismeri, hiszen 2018-ban edzőtáboroztak már ugyanitt két hetet. Martinek János csapatvezető elmondta, hogy az akklimatizációt nagyon fontosnak tartja az olimpia előtt. A vendégszeretet, az ellátás és az edzéshelyszínek minősége kifogástalan, a szabályok szigorodtak csak a pandémia miatt. Ez viszont érthető, hiszen a biztonság a legfontosabb!

A versenyzők jól vannak, bár az utóbbi időszakban akadt izgalom bőven. Sarolta a térdműtétje után nem kapott vérhígítót, ezért a rehabilitációs időszak alatt mélyvénás trombózist kapott. Nagyon veszélyes állapotba került, de kezelőorvosának Dr. Berencsi Anikónak és Merkely professzornak köszönhetően sikerült újra formába hozni. Fizikailag jól van, mentálisan volt csak nehéz a felkészülés a kimaradt versenyek miatt. Két pszichológus és egy gyógytornász is segítette Saroltát az utóbbi időszakban. Robinak sem volt egyszerű a felkészülés, neki a vádlijával volt gond. Fájt a csonthártyája és gyulladásban volt, ami 3 hét pihenést igényelt, de most már ő is jól van.

Marosi Ádámnak is volt bőven izgalma az utazás előtt. Másfél hete fejre állt egy lóval, amitől agyrázkódást kapott. Nyakrándulás és 4 nap pihenő után szerencsére újra tudott edzeni.
Ádám elmondta, hogy először csalódott volt, hogy elmaradt az olimpia, de így utólag már hálás érte. Így nyilatkozott: Sokat tanultam magamról ezen időszak alatt. A nehézségek megerősítettek, érettebb, higgadtabb és megfontoltabb lettem. Most már tudom, hogy mit miért csinálok!

Ádám egyébként imádja Japánt, a japán kultúrát és a japán konyhát is. Sokfelé járt már a világban, de elmondása szerint Japán az egyik nagy kedvenc, ezért is várta az utazást nagyon. Neki bejön a japán fegyelem, a szigorúság és a rendezettség. Szerinte mi magyarok sokat tudnánk a japánoktól tanulni. A kérdésre, hogy hogy érzi magát, a következőt felelte: „A japánok kedvessége szinte zavarba ejtő. Mindent megtesznek azért, hogy jól érezzük magunkat. A létesítményeket korábbról ismertem, most is elégedett vagyok velük. Azt sajnálom csak, hogy a szigorítások miatt most nem tudunk várost nézni, kirándulni, ezért remélem, hogy lesz még lehetőségem visszajönni!”

Az interjú napján a kapitányok kérésére a vacsorához rendeltünk egy tortát, hiszen Ádám július 26-án töltötte be a 37. születésnapját! Az utazás miatt elmaradt közös ünneplést így sikerült bepótolni.

Reméljük, hogy az egész csapatnak sikeres lesz az olimpiai szereplése! Hajrá Magyarock!

(Fotók: Merényi Krisztina)

A szerző, Merényi Krisztina több évtizede dolgozik japán tolmácsként és újságíróként. 2019 októbere óta a Japánban található Tochigi prefektúra kormányzójának felkérésére végez koordinátori feladatokat a tokiói olimpián résztvevő és Tochigiben edzőtáborozó magyar csapatok részére. Kakehashi elnevezésű blogját 2020 nyarán azzal a szándékkal hozta létre, hogy Japánnal, a japán kultúrával, illetve az olimpiával kapcsolatban osszon meg érdekes és újszerű tartalmakat.