A csütörtöki judoprogramban két magyar is tatamira lépett: Joó Abigél negyedöntőbe jutott, ahol viszont kikapott a címvédő Kayla Harrisontól, majd a vigaszágon a kubai Yalennis Castillótól is, így hetedik helyen végzett. Cirjenics Miklós az első körben búcsúzott.
Joó Abigél Lkhamdegd Purevjargal ellen kezdte meg riói szereplését: a mongol judós ellen két ippont is bemutatott -78 kilogrammos kiválóságunk, azonban csak az egyik volt érvényes – ez tökéletesen elég volt a továbbjutáshoz. Rögtön a nyolcaddöntőben nagy feladat elé állította a sors Abigélt: a világbajnok Mami Umeki volt az ellenfele. A 21 éves japán nem találta a fogást Joó Abigélen, aki így remek, küzdelmes judóval jukóval győzte le ellenfelét. A nagy bravúr jutalma a negyeddöntő, ahol ismét kőkemény ellenfelet sodort útjába a sors: a címvédő Kayla Harrisont (akit nemzeti hősként tisztelnek az Egyesült Államokban).
„Szétdurrant a kezem... – mondta széles mosollyal az arcán a világbajnok legyőzése után Joó Abigél a mob.hu-nak. – Itt vagyok az olimpián, nagyon boldog vagyok. A taktika egyszerű volt: nyerni akartam. Le akartam fogni a bal kezét, de nem tettem. Viszont betettem a jobb kezemet, amivel ki tudtam zárni. Az első pillanattól kezdve azt éreztem, hogy sokkal erősebb vagyok nála. Jó érzés volt, hogy én tudtam mozgatni őt. Fordultam és próbáltam eldobni, ehhez mindig távolról megyek, ami nagyon fárasztó. Az első meccsem majdhogynem fárasztóbb volt. Nagy visszavágó jön most az amerikai ellen...”
A címvédő Kayla Harrison – aki ellen Joó Abigél vezetett, de megsérült a londoni olimpián, így kikapott – sokáig nem tudott mihez kezdeni a magyar judóssal, két perc elteltével viszont leszorította, és ipponnal legyőzte. A magyar lány így a vigaszágra került, Harrison a legjobb négy közé. Joó Abigél 15.30-kor kezd a vigaszágon a kubai Yalennis Castillóval, aki a pekingi olimpián ezüstérmes volt.
„Nem tudok földezni. Indítani akartam, rámesett, és mivel hasonló erőben vagyunk, nem tudtam már letolni. Talán többet kellett volna mocorognom... – értékelt az amerikai elleni vereség után Joó Abigél a mob.hu-nak. – Nem vagyok szomorú, a világbajnokot megvertem, van még hátra két meccsem, inkább arra koncentrálok. Még mindig nagyon örülök, hogy itt vagyok az olimpián.”
A vigaszágon helyi idő szerint 15.30-kor lépett tatamira Joó Abigél. Sokáig úgy tűnt, hogy nem bírnak egymással Castillóval, a kubai azonban jukót adott, előnybe került. A magyar judós mindent megtett, hogy fordítson és győzzön, de a rutinos olimpiai ezüstérmes jól védekezett, és megnyerte a meccset. Joó Abigél így a hetedik helyen zárt Rióban.
„Egy dobást elég nehéz behozni, ki lehet utána bekkelni a meccset. A kubai annyira védekezett, annyira messze volt tőlem, hogy nem tudtam eldobni, pedig próbálkoztam – mondta Joó Abigél vigaszágas összecsapása után a mob.hu-nak. – Egyből vele szembe kellett volna fordulnom, amit próbáltam is, de nem az enyém lett az akció, mert nem én kontráztam. Az edzőm biztatott, hogy próbáljam meg eldobni, mert képes vagyok rá, de annyira passzív volt, hogy nem sikerült. Fordított esetben én is ezt csináltam volna, főleg egy olimpián, ahol csak az számít, hogy nyerjünk. A sorsolásomat meg sem néztem előre, olimpián nincs jó vagy rossz, legfeljebb csak nem rossz sorsolás.”
Joó Abigél zárásként kihangsúlyozta: örül, hogy kinn lehet az olimpián, amire a későbbiekben is pozitívan fog visszagondolni, majd megköszönte mindenkinek, aki segítette a felkészülését az elmúlt olimpiai ciklusban, illetve az összes olimpikon nevében megköszönte a szurkolást.
Cirjenics Miklós számára kevesebb örömöt tartogatott a mai nap: -100 kg-os versenyzőnk a legjobb 32 között kikapott Karl-Richard Freytől. Öt perc kevés volt a két judósnak, hogy döntsön a továbbjutásról, így túlórára és aranypontra kényszerültek. Ebből a német jött ki jobban, alig egy percnyi küzdelem után eldobta Cirjenicset, és ipponnal győzött.
„Egyet ő indult meg, egyet én, bátran judóztunk, ez abból is látszik, hogy nem került intés a táblára. Nem volt egy taktikus meccs, mind a ketten dobni akartunk – fogalmazott Cirjenics Miklós a mob.hu-nak. – Sajnos a végén én húztam a rövidebbet. Rossz irányba helyeztem át a testsúlyomat, és ebből meg tudott fogni, és dobni tudott. Mind a ketten elfáradtunk fejben is a végére, de úgy gondolom, mindketten jól fel voltunk készülve. Nyerni akartam, talán túlságosan is. Általában dobok szépeket vagy esek, most sajnos az utóbbi lett...”
(Ilku Miklós jelenti Rióból, fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)