Kamuti Jenő: Hitvallásként tekintek a fair playre

Kamuti Jenő: Hitvallásként tekintek a fair playre

2016. 10. 21.
Megosztás


Hitvallásként tekint a fair playre dr. Kamuti Jenő, a Nemzetközi és a Magyar Fair Play Bizottság elnöke, akivel előbbi szervezet budapesti díjátadó gáláján beszélgetett az olimpia.hu.

Amint arról beszámoltunk, Kamuti Jenőt újraválasztották a Nemzetközi Fair Play Bizottság (CFIP) elnökének, így ötödik ciklusát kezdheti a szervezet – mely egyébként Budapesten tartotta díjátadó gáláját – élén. Ennek apropóján beszélgettünk a sportdiplomatával.

„Egy folyamatnak vagyok a részese. Véletlenül lettem elnök 2000-ben: két kandidáló volt, én akkoriban tag voltam, de eszem ágába sem jutott, hogy elnök legyek. Patthelyzet alakult ki, én pedig jelölt lettem és meg is választottak – emlékezett vissza Kamuti Jenő az olimpia.hu-nak adott interjúban. – Teljesen szétesett fair play bizottságot vettem át, mind anyagilag, mind elismertségében. Ekkor jött be az európai fair play mozgalom, amely jó szándékkal segített. Elkezdtem felépíteni a kapcsolatot az UNESCO-val is, mivel véleményem szerint a fair play az oktatás és nevelés kérdése is kell, hogy legyen. Másrészt elismerést szerettem volna kivívni, mivel a humán érzékek hordozói is vagyunk. Egyfajta vallásként is tekintek erre. Szerencsére találtam hasonló felfogású embereket. Több vívót is felkértem, hogy segítsen, hiszen olyan dolgot szolgálunk, amire a világnak szüksége van. Olyan visszajelzéseket kapunk mindenkitől, hogy a különböző válságok idején – politikai, társadalmi és sport – az egyetlen biztos pont lehet a tisztesség, a becsület.”

A kétszeres olimpiai ezüstérmes vívó immáron 16 éve irányítja a CIFP-et. De hogy mit tart a legnagyobb sikerének?

„Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a világ sportközvéleménye elismerte és elfogadta, hogy a fair play létezik és kell, hogy létezzen – magyarázta. – A siker nem egyik napról a másikra jött, széllel szemben harcoltunk. Tapasztalatom szerint azt a munkát, amit végzek a bizottság élén, elismerik az olimpiai és a nem olimpiai sportágak egyaránt. Ne értsenek félre, de úgy fogom fel ezt, mint egy hittérítést, egyre több embert kell megérinteni a fair play eszméjével. Az alapelveink a szolidaritás, a csalásmentesség, a tisztesség – ez utóbbi princípium, minden vallás hirdeti. Az elvetett mag kezd kifakadni és nőni.”

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke gratuláló levelet írt Kamuti Jenőnek újraválasztását követően, és kérte, hogy támogassa továbbra is az olimpiai mozgalmat a fair play szellemiségének terjesztésével. Emellett másra is büszke még a 79 esztendős sportdiplomata.

„A közgyűlés paradigmaváltásszerűen elfogadta, hogy szükségünk van a médiára. Eddig is együttműködtünk, de ezentúl még szorosabban fogunk: kérjük az újságírókat, hogy állítsanak fair play példákat, valamint tárják fel az említésre méltó eseteket – folytatta az elmúlt évek munkájának értékelését Kamuti Jenő. – Továbbá oktatási eszközt készítünk a NOB, a WADA és az UNESCO együttműködésével. Teszünk érte, hogy a fair playt, mint fogalmat mindenki elfogadja. Továbbra is szükséges, hogy a sportolókkal foglalkozó edzők felelősségét hangsúlyozzuk.”

Az öt olimpiát megjárt vívó fontosnak tartja, hogy kollégái között rendezett legyen a viszony. „Nincs belső ellentét a bizottságban, a tagok építő jellegű, konstruktív javaslatokkal állnak elő, sikerült egy jó szellemiségű bizottságot létrehozni – mondta a CIFP működésével kapcsolatban Kamuti Jenő. – Mindenki hozzáfogott a fair play terjesztéséhez hazájában. Több országban a fair playt, mint tantárgyat, tanítani fogják. Így nálunk is: Mocsai Lajos rektor úr biztosított afelől, hogy jövőre a Testnevelési Egyetemen is beindul a fair play oktatása.”

Következő, immáron ötödik ciklusára előre tekintve Kamuti Jenő kihangsúlyozta: szeretné, ha a nemzetközi sportszövetségek rendet tennének a házuk táján. „Azt szeretném, hogy négy év múlva ne csak egy nemzetközi szövetségnek legyen fair play bizottsága, hanem legalább húsznak – így a CIFP első embere, aki ezután rátért a NOB által is előtérbe helyezett antidopping kérdésre. – A doppingellenes küzdelem rettenetesen fontos, ki kell találni, hogyan tudjuk segíteni a prevenciót. Eddig ezzel nem foglalkoztak. A fent említett munkacsoport vezetői elfogadták, hogy nem elég a büntetés, oktatni is kell. Szakmámból adódóan mondanék egy példát: jobb megelőzni a bajt, mint a műtétet végrehajtani. Arra kell nevelni a gyerekeket, hogy ne jusson eszükbe a csalás. A tanároknak pedig meg kell tanítani, hogy adják ezt át. A doppingkérdés egyértelműen az edzők feladata is. Sokkal több sportolót tiltanak el, mint trénert. Az edzők is érdekeltek a dologban, így az ő nevelésük is kiemelten fontos, különösen a doppingérzékeny sportágakban.”

Kamuti Jenő a labdarúgást is figyelemmel követi, a napokban Magyarországra látogató Ronaldinhóval való találkozásáról is szót ejtett. „Szeretném elérni, hogy a futballban és a többi csapatsportban a taktikai fault is ugyanolyan szabálytalanságként legyen elkönyvelve. A szabályokon úgy kell változtatni, hogy a taktikai fault is szankcionáltabb legyen. Ronaldinhót is megkérdeztem erről, és azt mondta: jó ötletnek tartja, és szerinte már az egészen pici gyerekeknél, az ifjúsági korosztályokban el kellene törölni ezt a fogalmat. A brazil labdarúgó szerint ilyen eszközök kellenének a foci megtisztulásához. Sikké vált világszerte becsapni valakit, csak az szégyen, ha valaki lebukik. Ez borzalmas veszélyeket rejt magában. Régen azt mondták, egy sportemberre testileg-lelkileg fel lehet nézni, ma viszont már nincs így. Rosszak mindig lesznek, a társadalom az ilyen, de próbáljuk erősíteni a hitet, és a szlogenünket, hogy a fair play-jel mindenki nyer.”

Természetesen a 2024-es budapesti olimpiai pályázatról (a rendezőről 2017 szeptemberében dönt a NOB limai kongresszusán – a szerk.) is kérdeztük Kamuti Jenőt. „Az, hogy Budapesten van a Nemzetközi Fair Play Bizottság irodája, sokat nyomhat a latba a 2024-es olimpiai pályázat elbírálása során. Nem annyit, mint az Eiffel-torony Párizsban, de nagy jelentősége van.”

(MOB/Ilku Miklós)