Beszélgetésünk elején dr. Kamuti Jenőt arra kértük, elevenítsen fel egy-egy történetet a budapesti világbajnokságokról.

“1959 egyértelműen csalódást jelentett a számunkra. Két évvel a párizsi aranyérmünk után szerettünk volna dobogón végezni hazai környezetben. Erős csapatunk volt, Gyuricza Jóska, Szabó Putyi, Fülöp Misi, Laci öcsém és én. Negyedikek lettünk. És ami még rettentően zavart: kardcsapatunknak éppen idehaza tört meg a hegemóniája, vereséget szenvedett az aranygeneráció. Hiába tőröztem, számomra az igazi presztízst magyar szempontból mindig is a kard szakág jelentette. Úgyhogy az első pesti vébé nem sok örömet szerzett nekem.”

1975-ről már jóval mosolygósabban beszélt nagyszerű sportdiplomatánk.

“Félig versenyzőként, félig vezetőként vettem részt azon a vébén. Harminchét évesen a világranglista éllovasaként harmadik lettem a göteborgi világbajnokságon, és utána abba akartam hagyni a vívást. A hazai rendezés miatt azonban újra belevágtam. Ugyanakkor sportvezetői pályafutásom is onnan datálható, a rendezésben is jelentős részt vállaltam. Ekkor történt, hogy Laci öcsém megunta, hogy egyfolytában mindenki azt kérdezi tőle: Hol a Jenő? Ezért nyakába akasztott egy táblát, melyre magyarul, angolul és franciául is kiírta: Nem tudom, hol a Jenő. Orvosi pályám is eztán került sínre, francia kapcsolataimnak és egy pályázatnak köszönhetőn Bordeaux-ba kerültem, ahol sebészként rengeteget tanultam.”

Érdekes sztori természetesen az 1991-es világbajnokságról is eszébe jutott Kamuti Jenőnek.

“Kitűnő világbajnokságot rendeztünk többek között Székely Tibornak köszönhetően, aki nagyszerűen kézben tartotta a versenyt. Szép emlék a számomra ez a vébé. Remek magyar eredmények egy évvel Barcelona előtt, és a jó hangulat az olimpián is visszaköszönt, különös szeretettel fogadtak bennünket és bántak velünk az ötkarikás játékokon. Emlékszem, a BVSC segítségével nosztalgia vonatozásra vittük a nemzetközi szövetség vezetőit Esztergomba. Csodás hangulat volt, mindenki a mai napig emlegeti azt a kirándulást – nem csak a bazilika és a Dunakanyar szépsége miatt… Hiszem, hogy az ilyen rendezvények is szükségesek ahhoz, hogy Magyarország a mai napig is tekintélyes nagyhatalomnak számítson a vívás világában.”

Kamuti Jenő 1973 óta, azaz negyven éve tagja a Nemzetközi Vívó Szövetségnek (FIE). Arról is beszélt, hogy mit vár a 2013-as MOL Vívó Világbajnokságtól.

“Igen magasak a nemzetkőzi szövetség elvárásai. Elsősorban tökéletes versenyt kell rendeznünk, és a mindennapos munkába nem látok bele, de remélem, minden rendben halad. Budapest ideális helyszín a vívó-világbajnokság számára – éppen ezért is került magasra a léc a szervezőkkel szemben. A vívás tradicionális sport, sohasem lesz összehasonlítható a labdajátékokkal. Éppen ezért meggyőződésem, hogy a nagy eseményeket olyan országoknak kell rendeznie, amely mindent tud a sportágról. Nem széles a paletta, Olaszország, Franciaország, Németország, Oroszország, Magyarország és ma már az Egyesült Államok alkalmas szerintem egy igazán sikeres felnőtt világbajnokság lebonyolítására. A döntőnek színházi eseményhez kell hasonlítania, a páholyokban rangos közéleti személyiségekkel. Bízom benne, hogy ez így lesz augusztusban a SYMA Csarnokban.”

Elgondolkodtató választ kaptunk arra a kérdésre, mely szerint miben változott leginkább a vívás 1959 és 2013 között.

“Eltűnt, vagy legalábbis csökkent a vívás családias jellege, és ez nekem kicsit hiányzik. A személyes kapcsolatok elszürkültek, ma már egyre kevesebben ülnek le a versenyek után közösen meginni egy pohár sört vagy bort. Én is minden nap használom az internetet, de visszasírom a régi párizsi Martini-kupák hangulatát, amikor hétfő délelőtt még a Champs-Élysées-én tartottak egy pohár pezsgő mellett fogadást olyan hírességekkel, mint mondjuk, Jean Louis Trintignant. Ez van, ma már semmire sincs idő, de hozzám az a hangulat közelebb állt.”

Azért azt is elismerte Kamuti Jenő, hogy akad, ami mostanság jobban tetszik neki a régebbi időkkel szemben.

“A versenyek rendezése jóval pontosabb és professzionálisabb, mint a mi időnkben volt. A bíráskodáson rengeteget segített a video bevezetése, és sokkal több ország űzi világszerte ezt a gyönyörű sportágat, mint korábban. Ebben óriási szerepe van Usmanov elnök úrnak, aki tekintélyes magánvagyonából sokat áldoz a vívás fejlődésére.”

Természetesen beszélgetésünket azzal a kérdéssel fejeztük be, hogy mivel lenne elégedett a 2013-as budapesti világbajnokság végén.

“Mindenképpen legyen magyar aranyérem, és szerintem további három medál is megszerezhető. De ugyanolyan lényeges, hogy a magyar vívás tekintélyét tovább öregbítsük, és mindenki, még a vesztes is jó érzéssel utazzon haza Budapestről.”

(a képen: dr. Téglássy György és dr. Kamuti Jenő a zágrábi Eb-n)

(Forrás: hunfencing.hu)