Nem mindennap és nem mindenkinek adatik meg, hogy megérje 100. születésnapját. Keleti Ági néni azon kevesek közé tartozik, akiknek ez összejött. Úgy gondoltuk, ha már ennyire kerek ez a szám, akkor 100 pontban összeszedjük róla azt, amit tudni érdemes. Következzen hát a #Keleti100.

1. Ági néni 1921. január 9-én született Budapesten.
2. Méghozzá a Rákóczi tér 14. szám alatti lakásukban, ugyanis abban az időben nem volt divat a kórházban szülés.
3. Klein Ágnes néven látta meg a napvilágot.
4. A haja barna.
5. A szeme zöldesbarna.
6. Az évek során 155 cm-re nőtt.
7. A lába pedig 36-os.
8. Horoszkópja Bak.
9. Édesapja Klein Ferenc.
10. Édesanyja Gyárfás Rózsi.
11. Édesapja szegedi születésű, az érettségi után a híres Pick-gyárban tanulta ki a szalámikészítés mesterségét, majd Pestre költözve szintén a húsiparban találta meg számításait.
12. Szülei 1910-ben házasodtak össze.
13. Ági néni nővére, Vera, 1913. május 6-n született.
    
14. Édesapja nagyon fiút szeretett volna második gyereknek, ezért másodszülöttjét kissé fiúsan nevelte — ennek köszönhette Ági néni azt a szívósságát, amely végigkísérte mind a 100 életévén át.
15. Édesapja sportos ember volt, ő nevelte bele Ági nénibe is a mozgás szeretetét.
16. Gyerekkorában német nevelőnője volt.
17. Kiskorától kezdve tanult németül és angolul, hogy ne legyen gondja, ha külföldre megy.
18. Később Izraelbe költözve héberül is megtanult.
19. Szülei többedmagukkal megalapították a Börzsöny nevű turistaegyesületet, így gyerekkorától kezdve Ági néni is velük járt túrázni, vagy evezni a Dunára, ami megalapozta későbbi fizikumát.
20. Eme egyesületnek voltak szintén alapító tagjai a híres fotográfus, Keleti Éva szülei is, aki, bár kerek tíz évvel fiatalabb ünnepeltünknél, még is jóbarátnők azóta is.
21. Ági néni legnagyobb kedvence a fagylalt. Mindegy, hogy tél van, vagy nyár, bárhol és bármikor jöhet számára a jeges finomság.
22. E fenti triviához tartozik, hogy pályatársnői mindig irigyelték, hogy bár rengeteget evett belőle, ez az alakján sose látszódott meg.
23. Általános iskolai tanulmányait a Mária Terézia téri (mai Horváth Mihály tér) mintaelemiben kezdte meg.
24. A tornát már négyévesen elkezdte, mert míg Vera nővérének szívburokgyulladása volt, neki egy foltot találtak a tüdején, ami miatt a háziorvos gyógymódként mindkettőjüknek az akkor divatos Mensendieck-tornát javasolta.
25. Korán megszerette a zenét, gyerekkorától kezdve rendszeresen jártak színházba, operába családjával.
26. Ági néni másik szenvedélye a mozgás mellett a cselló volt. Gyerekként szeretett bele a hangszerbe.
27. A híres magyar gordonkaművész és pedagógus, Friss Antal kezdte el tanítani a gordonka alapjaira.
28. A Nemzeti Zenedében tanult.
29. Másik hangszere a zongora volt.
30. A tizenhatodik szülinapjára egy olasz csellót kapott ajándékba, amely nem csak külsőre, de hangzásra is gyönyörű volt.
    
31. Zenekari próbákra is járt, ahol a messze földön híres karmester, Ferencsik János foglalkozott vele.
32. Ági néni az elemi után az Evangélikus Gimnáziumban végezte középfokú tanulmányait, ahol ő lett az iskola csellistája.
33. Nem egyszer a Zeneakadémián is volt szerencséje játszani. Az érettségi után hagyta abba a zenélést.
34. 1939-ben érettségizett.
35. Magyarországon az akkor hatályos „Numerus clausus” törvény miatt nem tanulhatott tovább, így elszegődött szűcsinasnak Venczel mesterhez, aki a szőrmeszabászatra is megtanította, sőt azt is megengedte neki, hogy egy mutatós irhabundát is készítsen magának.
36. Bár kisgyerekkorától kezdve lételeme volt a mozgás, a mai értelemben vett rendszeres tornázást viszonylag későn, 16 éves korában kezdte.
37. Először a VAC-ban, majd 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletbe űzte a sportágat.
38. Az NTE kötelékében tornásztak akkor a berlini olimpiát megjárt női csapat tagjai, valamint itt találkozott Vali nénivel (Herpich Rudolfné Frantz Valéria, aki az 1928-as amszterdami olimpia összetett csapatának 4. helyezett tornásza), aki későbbi sikereinek kovácsa volt, de itt ismerte meg Köteles Erzsébetet is, akivel együtt öregbítették kis hazánk hírnevét.
39. Itt tanulta meg Keresztessy Józseftől a két buzogányos technikát. Jó pár évvel később, a római világbajnokságra Ági néni találta ki a kéziszercsapat selyemzászlókkal végzett gyakorlatát, amelynek mozdulatait erre a buzogányos technikára építette.

40. Nevét 1939-ben változtatta Kleinről Keletire: „Nem azért változtattam meg a nevemet, mintha nem szerettem volna a Klein családnevünket, hanem kifejezetten racionális okból. Akkor, amikor rájöttem, megtapasztaltam, hogy másként néznek rám idegen emberek, ha Kleint, és másképp, ha Keletit hallják.”

41. Első bajnoki címét 1940-ben szerezte, már magyarosított nevén. Pályafutása alatt összesen 46 magyar bajnoki címet gyűjtött be.
42. 1941-ben el kellett hagynia egyesületét, hiszen az akkori törvények értelmében származása miatt nem sportolhatott, így ameddig lehetett, illegálisan edzette őt későbbi első férje, a berlini olimpia férfi tornászcsapatának tagja, Sárkány István.
43. Keleti Ágnes 1944 áprilisában ment feleségül Sárkány Istvánhoz.
44. A háború elején a Bethlen téri kórházban segédápolóként is dolgozott.
45. A II. világháború alatt Ági néni illegalitásba vonult.
46. Az illegalitásban használt neve Juhász Piroska volt.
47. A háború alatt egyszer a szabad ég alatt éjszakázva élt át egy igazi éjszakai légitámadást.
48. Ági néni édesapja Auschwitz-ban lelte halálát, édesanyja és nővére védett házban élete túl a borzalmakat, férjét munkaszolgálatról vitték a mauthauseni koncentrációs táborba, ahonnan 33 kilósra fogyva tért haza.
49. Az illegalitásban töltött évek alatt Ági néni dolgozott szakmájában, szűcsinasként, de fegyvergyárban is.
    
50. A háború után 1950-ig a Postás Sportegyesületben tornázott.
51. Az 1948-as olimpián a válogatott tagja volt, de egy edzésen megsérül, így a játékokon nem tudott elindulni.
52. 1950-től a TF versenyzője volt, 1954-től pedig az UTE színeit erősítette.
53. 1945-től 1951-ig a Testnevelési Főiskolán tanított.
54. Egy ideig könyvelőként dolgozott a Szénbányászati Nemzeti Vállalatnál.

55. Tehetségéről ezt mondja: „Nem voltam én olyan nagy tehetség, de…szorgalmas ember voltam születésemtől fogva. És ehhez jött a muzikalitás és a következetes gyakorlás.”

56. Első olimpiájára 27 évesen utazott, ami ebben a sportágban gyakorlatilag már „nyugdíjas” életkor.
57. A londoni olimpia után túlkorosként, külön engedéllyel vették fel a Testnevelési Főiskolára, melyet két és fél év alatt végzett el.
58. 1949-ben a Budapesten rendezett főiskolai világbajnokságon négy aranyérmet szerzett.
59. A diplomája megszerzése után egyből a TF tanára lett.
60. 1950-ben váltak külön férjével, de barátságuk annak haláláig megmaradt.
61. 1952-ben a TF igazolt sportolójaként nyerte első aranyát, amely mindmáig az egyetlen „saját” olimpiai bajnoki érme az intézménynek.
    
62. Ági néni nemcsak a tornateremben érezte jól magát, aktívan síelt és evezett is.
63. Hogy a csapat mozgásán javítsanak, Ági néni felkérte a kor ismert mozdulatművészét, Berczik Sárit, segítsen fejleszteni addigi tudásukat.
64. Akrobatikára is oktatták a csapatot, méghozzá Baross Imre artistaiskolájában.
65. A helsinki olimpián első ötkarikás aranyérmét nyerte meg talajon, összetett csapatban ezüst, míg felemás korláton és a kéziszer csapattal bronzérmet szerzett.
66. 1954-ben a római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszer csapattal is világbajnok lett.
67. A világbajnoki aranyat érő kéziszergyakorlatot selyemzászlókkal adták elő, Kodály Zoltán Marosszéki táncok című művére – ugye ez volt az a gyakorlat, amihez a korábban már említett buzogánytechnikát alkalmazták.
68. A Melbourne-i olimpián négy egyéni aranya mellé 2 ezüstérmet is szerzett.
69. Melbourne-ben 35 éves volt.

70. Az kéziszercsapat döntője előtt Tass Olga szalagja elveszett, ám a szabályok értelmében egyforma ruhában és egyforma eszközzel kellett a gyakorlatot végrehajtaniuk. Tass Olga, mit volt mit tenni, az edzéseken használt szivárványszínű szalaggal volt kénytelen a szőnyegre lépni, míg a csapat többi tagja a nemzetszínre festettel. Edzőjük, Vali néni a zsűrinél „előadta” a magyarázatát, miszerint ebben a forradalmi helyzetben, ami itthon volt: „A szivárvány a remény színe, és ma mindenki reménykedik egy jobb életben Magyarországon.” – és ez hatott.

71. Az olimpia fővédnöke II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg volt, aki kicsit késvén a döntőről, megkérte a zsűrit ismételtesse meg a gyakorlatot, amit mesterműnek tartott.
72. Ági néni nővére a II. világháború után férjével Ausztráliába ment szerencsét próbálni. A melbourne-i olimpia idején is itt éltek.
73. Ági néni engedélyt kért és kapott, hogy később utazhasson vissza Magyarországra, hogy meglátogathassa a nővérét. A visszaútra szóló repülőjegyet megkapta, ám eldöntötte, marad.
74. Első állomása Sydney volt, ott laktak a nővéréék.
75. Ausztráliában nem nagyon találta a helyét, így 1957-ben Németországba ment.
76. Természetesen nem a vakvilágba, Németországban egy férfi várta, Dr. Böchler Bodnár Ottó, de viszonyuk nem tartott sokáig.
77. 1957. őszén Izraelbe ment az V. Maccabi Játékokra bemutatót tartani, melyre az esemény szervezői kérték fel.

78. A Maariv 1957. szeptember 29-i számában arról számoltak be, hogy a játékok után Ági néni Izraelben telepedik le, mert „Izraelben az volt az első benyomásom, hogy én még ilyen könnyűnek sohasem éreztem magamat. Miért? Nincs semmim, már csak ezért is könnyű vagyok, és hamar rájöttem, hogy itt nem kell félnem senkitől, még a rendőrtől sem. Ráadásul mindjárt kaptam állampolgárságot.”

79. Második férje Bíró Róbert lett, akivel Izraelben, a Maccabi Játékokon ismerkedett meg, a férfi sportújságíróként volt jelen, és mikor meglátta Ági nénit tornázni, annyit mondott, „Ez a nő lesz a feleségem”.
80. 1959-ben házasodtak össze, Ági néni hét évvel volt idősebb uránál.
81. 1962-ben megszületik első fia, Dániel.
82. 1964-ben megszületik második fia, Rafael.
    
83. 1957-től 1980-ig volt az izraeli Wingate Főiskola (az ottani testnevelési főiskola) tornatanszékének vezető tanára.
84. Harminc évig volt az izraeli női válogatott edzője.
85. 1959-60-ban az olasz válogatott vezetőedzője volt. Ilyen minőségében volt jelen a római olimpián.
86. 1983-ben lépett újra magyar földre.
87. 1989-ben kapta vissza magyar állampolgárságát.
    
88. 1995-ben megkapta a Magyar Olimpiai Bizottság aranygyűrűjét.
89. 2001-ben női sportolók nemzetközi hírességei csarnokának tagja lett.
90. 2002-ben beválasztották a tornászhírességek nemzetközi csarnokába (International Gymnastics Hall of Fame).
91. 2003-ban MOB Érdemérmet kapott.
92. 2004-ben a Nemzet Sportolója címet adományozták neki.
93. 2015-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki.
94. Tagja a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének.
95. A MOB tiszteletbeli tagja.
96. 2018-ben szerepelt az izraeli Got Talentben, mert ilyen idősen sem kottyan meg neki lemenni spárgába.
97. 2019. április 13-a óta ő a világ legidősebb olimpiai bajnoka.
98. 2020. szeptember 30-a óta pedig a legidősebb olimpiai érmese is.
99. Kisfaludi Strobl Zsigmond Keleti Ágnesről mintázta egyik kis gipszplasztikáját, amely a Göcseji Múzeum gyűjteményében található.
100. Keleti Ágnes betöltötte 2021. január 09-én, Budapesten töltötte be 100. életévét.

(Forrás: Dávid Sándor-Dobor Dezső: Keleti 100; Képek: MOB/Szalmás Péter, Keleti Ágnes gyűjteménye, MTI)