November 25-én este a Csanádi Árpád Olimpiai Baráti Kör vendége a 25 éve, ezidáig utolsó alkalommal olimpián szerepelt magyar labdarúgó-válogatott képviseltében Magyar Zoltán csapatvezető, valamit a válogatott két olimpikon játékosa, Egressy Gábor és Sebők Vilmos voltak. A résztvevők egyúttal a legendás londoni 6:3-as mérkőzésre is emlékeztek, amelyet 1953-ban ugyanezen a napon játszottak Londonban, és 1993 óta a Magyar Labdarúgás napjaként is ünnepelhetünk, az Évszázad Mérkőzése emlékének adózva. Tóth Attila, a Csanádi Árpád Olimpiai Baráti Kör elnökségi tagjának vezetésével nagyon jó hangulatú beszélgetésen sok kulisszatitkot is megtudhattak a résztvevők a csapatvezetőtől és a játékosoktól. Az interaktív beszélgetésen nem maradt megválaszolatlan kérdés. A két játékos kommentálásával megtekintették az olimpián lejátszott három mérkőzés rövid összefoglalóját is. Zárásként néhány szóban, egyperces néma főhajtással és gyertyagyújtással emlékeztek a résztvevők a héten elhunyt köri társukra, Domby Ivánra.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és Budapest XIII. kerület Önkormányzata Kemény Ferenc és Schäffer Jolán botlatókövét helyezte el 2021. november 21-én, vasárnap délelőtt utolsó lakhelyük, a XIII. kerületi Pannónia utca 14. számú ház előtt. A résztvevőket köszöntötte Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke és Csiga Gergely, Budapest XIII. kerület alpolgármestere. A megemlékezésen először Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke méltatta Kemény Ferenc munkásságát, majd életútját dr. Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója ismertette és Takáts Andrea színművész szavalta el Pierre de Coubertin Óda a sporthoz című költeményét. A MOB és a MOA nevében a botlatókőnél emlékkövet helyezett el Kulcsár Krisztián MOB-elnök és Győr Béla MOA-főtitkár.

Kohn (más forrásban Kaufmann) Ferenc 1860. július 17-én született Nagybecskereken. Tanulmányait Budapesten végezte. Már 23 évesen matematika-fizika, majd francia-német szakos tanári diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt áttért a keresztény hitre. Négy szemesztert hallgatott a párizsi Sorbonne Egyetemen, ahol megismerkedett az újkori olimpiai mozgalom vezéralakjával, Pierre de Coubertin báróval, akivel jó baráti viszonyt alakított ki. 1894-ben a Sorbonne dísztermében egy sportfórum keretében, Courbertin lelkesítő előadásának nyomán megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A báró az elsők között hívta meg a bizottság tagságába Kemény Ferencet, aki tagja volt annak a hétfős társaságnak, amely elkészítette azt az Olimpiai Chartát, amely alapelveiben ma is érvényben van. A nemzetközi alapok letételét követően hozzálátott a magyar olimpiai mozgalom megszervezéséhez. Munkájának eredőjeként 1895. december 19-én, Budapesten megtarthatta alakuló ülését a Magyar Olimpiai Bizottság. A testület elnökévé Berzeviczy Albertet, titkárának Kemény Ferencet választották. 41 esztendős korában lépett frigyre katolikus szertartás szerint a szintén zsidó származású Schäffer Jolánnal. A nyilas hatalomátvételt követően korai kikeresztelkedése ellenére is gettóba kellett vonulniuk. Az ekkor 84 éves tudós, egykori sportdiplomata és békeharcos nem vállalta a megpróbáltatást, és feleségével együtt 1944. november 21-én öngyilkosságot követett el.

Csapókert olimpikonja, Gyarmati Olga címmel nyílt helytörténeti kiállítás november 22-én, hétfőn Debrecenben, a VOKE Egyetértés Művelődési Központjában. A tárlat az 1948-ban a londoni olimpián távolugrásban olimpiai bajnoki címet szerzett, debreceni születésű sportoló életét mutatja be fotók, dokumentumok segítségével. A tárlat anyagát a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének munkatársai állították össze. A kiállításhoz kapcsolódva helytörténeti kvízt is kitölthetnek az érdeklődők, a megfejtők között könyveket sorsolnak ki. Köszöntőt mondott Szilágyi Edina, a városrész önkormányzati képviselője, a kiállítást Parádiné Kenéz Tünde, a Debreceni Honvéd Sport és Diáksport Egyesület Békessy Béla Olimpiai Baráti Kör Szakosztály vezetője nyitotta meg. Gyarmati Olga rokonai is részt vettek a megnyitón. A tárlat a hatályos járványügyi szabályok betartásával, védettségi igazolvánnyal látogatható december 6-ig, az intézmény nyitvatartási idejében.

Női távolugrásban magyar olimpiai bajnokság sem előtte, sem utána nem született. „Az egyik legsikeresebb magyar atlétanő, pedig pályafutását csaknem derékba törte a világháború. Az ügyes, fürge kislány 1939-ben és 1940-ben tornaversenyek résztvevője volt. 1941-től 1944-ig atletizált, sikerrel: válogatott is lett, bajnok is. Háromévi kihagyás után 1947 októberében újra kedvet kapott a sportoláshoz, edzésbe állt, és a legkülönfélébb atlétikai versenyszámokban jeleskedett. Egyéni és csapat magyar bajnokságot nyert: 100 és 200 m-es futásban, 80 m-es gátfutásban, magasugrásban, távolugrásban, súlylökésben, ötpróbában 1941 és 1956 között, 31 alkalommal” – olvasható Lukács László, Szepesi György és Hegyi Iván A magyar olimpiai bajnokok 1896-1996 című kötetében (64. oldal).

(MOB-MOA/GyB; fotó: GyB, haon.hu; Róth Tamás)