Az öt tusa atlétikai számokból állt volna az ókori pentatlon mintájára. A ma ismert formájában az 1912-es stockholmi olimpián mutatkozott be az öttusa: a sportolóknak lövészetben, úszásban, futásban, lovaglásban és vívásban kellett megmérettetniük. Maga a sportág egy fontos üzenetet kézbesítő hírvivő útját szimbolizálja, akit megtámad az ellenség, rátermettségét lovaglásban kell bizonyítania, majd karddal és pisztollyal kell kivédenie a támadásokat, hogy aztán egy folyón átkelve, majd futva érjen célba üzenetével.

A sport tehát mélyen gyökerező hagyományokból táplálkozik, az állóvizet azonban meglehetősen felkavarta a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének friss döntése, miszerint a lovaglás kikerül a tusák közül a 2024-es párizsi olimpia után. A közfelháborodást kiváltó lépésről Fábián Lászlót, Szöul olimpiai bajnok öttusázóját kérdeztük.

Mit gondolsz a mostani helyzetről?

Hármas pozícióban vagyok. Egy, mint volt öttusázó, aki lovaglással lett az, aki, azt mondom, hogy kikérem magamnak, felháborítónak tartom, hogy bárki ilyenben gondolkozik. Kettő, az én kisebbik fiam, aki 15 éves, öttusázik, és tehetséges is. Ő a lovaglásba szeretett bele. Mondanom kell neki valamit, hogy most mi fog történni, ha nem lesz lovaglás. Hogy tartsam benne így a lelket?! Három, mint a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója, más lebonyolítási rendszert javaslok, a lovaglás megtartásával. Továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy az öttusa tradicionális sportág. Támaszkodjunk továbbra is Pierre de Coubertin álmára, hiszen olyan sportágat kapunk, amelyhez összetett, sokoldalú sportolókra van szükség.

Van alapja a változtatásoknak?

Két oka van a változtatásnak az azt támogatók részéről. Nem látványos a sportág, illetve a lovaglás nehezen elérhető számos nemzet számára. Az öttusa viszont soha nem lesz látványos, nem egy olyan sportág ez, amelyet több százmillióan űznek. Lovaglás nélkül nem lesz látványosabb a sport, nem nagyon lehet olyan számot berakni. Az elérhetőségre reflektálva pedig rengeteg másik sport van, amely ugyanúgy nem elérhető, ettől viszont köszönik szépen, jól megvannak. Mindezek ellenére valóban kell valamit tenni, hogy a fenyegetett helyzetből kikerüljön az öttusa. Ez viszont nem feltétlenül abban áll, hogy a számokat megváltoztatjuk, és jelen esetben kivesszük a lovaglást és valami mással pótoljuk.

Szerinted mi a megoldás?

Az én olvasatomban a megoldás viszonylag egyszerű. Marad a lovaglás, ez nem is kérdés. A jelenlegi szervezés alapján, miszerint egy napon, úgynevezett Öttusa Stadionban rendezik meg a tusákat, jelentős költség. Ezért vissza kell térni ahhoz a koncepcióhoz, hogy az öttusa minden egyes számát külön-külön rendezik meg az olimpián. Jó logisztikával akár két-három nap alatt le lehet bonyolítani a versenyeket. Az egyetlen igazi költség a lovak maguk, ebben viszont a Nemzetközi Öttusa Szövetségnek kellene nagyobb terhet átvállalni azzal, hogy kifizeti a lovak bérlését az olimpia szervezői helyett, hiszen mint minden olimpiai sportág, jelentős támogatást kapnak a nemzetközi szövetségek a NOB-tól.

(Magyarock/Bodaki Márk, fotó: MTI/Németh Ferenc, MOB/Szalmás Péter)