A magyar sísport „doyenje” több mint fél évszázadot töltött a sportágban, több mint négy évtizedig látott el edzői, sportvezetői feladatokat. Több nemzeti válogatottal összesen hat téli olimpián, továbbá több mint tíz világbajnokságon vett részt.

A Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára megrendülten emlékezett a szakemberre. „Kovács Barnabás halála nagy veszteség az olimpiai mozgalom számára. Évtizedekre visszamenőleg segítette, koordinálta a magyar sízők olimpiai felkészülését, részvételét. Korábbi beosztásomban, sportigazgató-helyettesként sokszor ültem vele együtt a megbeszéléseken; rendkívül felkészült szakember volt, hatalmas tapasztalattal. Minden alkalommal konstruktív együttműködést mutatott, mindig szem előtt tartotta a sportolók érdekeit. Legutóbb tavaly, a téli ifjúsági olimpián, Lillehammerben kísérte végig sízőink szereplését. Aktívan részt vett az alig egy hónap múlva kezdődő téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, illetve a jövő februári, pjongcsangi téli olimpia magyar vonatkozású előkészületeiben. A MOB nevében ezúton is részvétemet fejezem ki hozzátartozóinak és a sízők nagy családjának” – fogalmazott dr. Bartha Csaba.

Kovács Barna 1946. július 8-án született Budapesten. Évtizedek óta a hazai sísport meghatározó alakja, egyik legnagyobb egyénisége volt. Édesapjától sajátította el a síelés alapjait, testvérével, Kovács Gedeonnal a Honvéd színeiben versenyzett, több ifjúsági bajnokságot nyert és tagja volt az alpesi sí válogatott keretnek.

Edzői pályája 1972-ben indult, miután elvégezte tanári és sí szakedzői szakon a Testnevelési Főiskolát. 1973-tól a magyar alpesi síelés szakmai vezetőjeként dolgozott. Munkája nyomán versenyzői megalapozták a sísport sikereit, kiemelkedően szerepeltek a nemzetközi élmezőnyben, a 70-es, 80-as években többek között Kővári Enikő, Apjok Ildikó, Görgey Anna a világkupa-sorozatban is bemutatkozott. Legszebb eredmények közé tartozott az 1981-ben, a spanyolországi Jacában lebonyolított Universiadé összetett versenyében Apjok Ildikó 5. és Kozma Péternek az 1983-as, Szófiában és 1985-ös olaszországi Nevegalban megrendezett téli Universiadékon elért 4. és 5. helyezései. A magyar válogatottat tizenhárom évig irányította, majd külföldi csapatoknál folytatta munkáját, többek között Hollandiában, Chilében, Argentínában, de edzette az ausztrál válogatottat is. Közben a legeredményesebb magyar alpesi versenyzőket segítette abban, hogy időről időre együtt dolgozhassanak az általa vezetett csapatokkal. Ennek is köszönhető, hogy Bónis Attila síversenyző a kilencvenes évek elején megnyerte a cseh, a szlovák és a lengyel nemzetközi bajnokságokat, az osztrák UNI-bajnokságot és több más FIS-versenyt. Kovács Barnabás vezetésével vett részt a magyar csapat az 1992-es albertville-i, majd az 1994-es lillehammeri téli olimpián, ahol Bónis Attila műlesiklásban 20. helyezést ért. A kilencvenes évek végén leánya, Kovács Mónika volt a legeredményesebb magyar alpesi síelő, az 1998-as Naganóban lebonyolított téli olimpiára három számban is kvalifikálta magát, és az összetett versenyben 21. helyezést szerzett.

A szakember a kétezres évek végén tért vissza végleg Magyarországra, és 2008 óta oroszlánrészt vállalt a Magyar Sí Szövetség szakmai feladataiban. Előbb szövetségi kapitányként valamennyi szakágért felelt, több téli olimpián és világbajnokságon irányította és segítette a válogatott sízőket. A magyar sísport fejlődésében elvitathatatlan érdemeket szerzett, szerényen, sokszor a háttérből legjobb tudása szerint segítve a fejlődést állt ki a szövetség 2006 óta működő új vezetése mellett. Kovács Barnabás 2016 januárja óta átadta szövetségi kapitányi helyét az alpesi sí sportágban fiatal és tehetséges kollégájának, Stark Mártonnak, onnantól kezdve töretlen lelkesedéssel irányította szövetségi kapitányként a biatlon, sífutás, síugrás sportágakat, vezette az északi sportágak szakmai munkáját.

Kovács Barnabást a Magyar Sí Szövetség saját halottjának tekinti, temetéséről a család később intézkedik.

(MSSZ-MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)