Györfi János főszervező, a MOB osztályvezetője nyitotta meg a rendezvényt, őt dr. Tóth Miklós, a MOB alelnöke, dr. Nébald György, az EMMI sportszakmai főosztályvezetője és dr. Magyar Zoltán, a MOB olimpiai tagozatának vezetője követte a köszöntők sorában. A konferencia hangulatát Györfi Anna, a Pécsi Nemzeti Színház színésznője alapozta meg, két igazán megindító dallal nyűgözve le a szép számban összegyűlt közönséget.

Elsőként dr. Nagy Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója, az innováció és az olimpiai mozgalom kapcsolatáról beszélt. „Számtalan kiváló példa igazolja az innováció jelenlétét, fontosságát, motivációját az olimpiai mozgalom számára” - mondta bevezetőjében, a nemrég Rióból hazaérkezett igazgató. Prezentációjában egészen 1932-től 2012-ig áttekintette az olimpiai mozgalom innovációkra gyakorolt hatását, és fordítva, hogyan járultak hozzá a tudomány és a technika vívmányai az olimpiai játékok és a sportolók fejlődéséhez. Számos érdekesség mellett kiderült, hogy egészen a mérőeszközöktől az őssejtek alkalmazásán át, a mobil alkalmazások és a nanotechnika alkalmazásáig terjed az újítások skálája, és nem csak a sportolók, a létesítmények és az edzők, hanem a dopping ellenes küzdelem is nyitott az új technikák alkalmazására (többek között erre hívta fel a figyelmet Thomas Bach szerdai beszédében). Nagy Zsigmond előadását két szám és a hozzájuk tartozó rövid videók keretezték, amelyek a 235 nap múlva kezdődő nanjingi ifjúsági olimpiára, valamint a mindössze 85 nap múlva induló, szocsi téli olimpiára hívták fel a figyelmet.

A sport és innováció valódi összekapcsolódására láthattunk kiváló példát Szabó Gábor prezentációjában. A Szegedi Tudományegyetem rektora és munkatársai olyan, a kajak-kenuedzők munkáját segítő eszközt dolgoztak ki, amely segít mérni és ez által értelmezni a hajó gyorsulását és elfordulását. A mérés által nyert – elsőre bonyolultnak tűnő – adatok, olyan információkhoz juttatják a szakembereket, mint az evezési aszimmetria vagy az evezőcsapások trendje. Az edzésmunka tervezése, a sportolók teljesítményének és mozgásának elemzése és fejlődésük hatékony követése válik egyszerűbbé az edzők és sportszakemberek számára a fejlesztéssel. „Az adatok pontos mérésével, jó feldolgozással, edzői kreativitással, jó esély van az edzésmunka tudományos támogatására!” - fogalmazott a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

„Nincs sport önkormányzatok nélkül, nincs önkormányzat sport nélkül” - hangzott el Szalay Ferenc, Szolnok polgármesterének előadásában. Az önkormányzatoknak érdeke és egyben kötelessége fejleszteni a sportot, hogy rávegyék a fiatalokat a mozgásra, nem csak az egészséges életmód, hanem a közösségépítés jegyében is. Amint az a prezentációból kiderült, Szolnok valóban sportos városként, jó példája lehet a sport innovatív fejlesztésének a települési gyakorlatban, amely a polgármester szerint kiemelkedően fontos küldetés.

„Lényeges, hogy az elhatározás megszülessen, a vezetés rájöjjön arra, hogy bár sok mindennel lehet baj, ha az egészséggel van baj, az a legnagyobb probléma. Ennek kezelésére a legegyszerűbb eszköz a sport és a testnevelés, hiszen egészséges életmód nélkül egy ország féllábú, egy település egy önkormányzat pedig példát mutathat abban, hogy a sportot kiemelt területként kezeli” - mondta befejezésként Szalay Ferenc.

„Modern létesítményi háttér nélkül egyedül maradna az a szakmai munka, amelyet a sportszakemberek hoznak létre” - hangsúlyozta a sportlétesítmény-fejlesztések fontosságát Schmidt Gábor, a Nemzeti Sportközpontok főigazgató-helyettese. A hatékony versenysport egyik legfontosabb alappillére a professzionális létesítmények létrehozása, ezért nagyon fontos, hogy a sportági támogatási rendszerek keretein belül ez a terület is fejlődésnek indulhatott az utóbbi időben. „Fontos, hogy ne csak állagmegóvás, hanem tudatos fejlesztés indulhasson meg” - hangsúlyozta a Nemzeti Sportközpontok egyik vezetője, mielőtt felvázolta a létesítményfejlesztés fő irányait. Különös hangsúlyt fektetett az olimpiai központok, edzőtáborok helyszíneinek fejlesztésére, amelyek várhatóan a jövő év végére képesek lesznek modern, a sportolók igényeinek megfelelő, integrált szolgáltatásokat nyújtani a felkészüléshez. A létesítmény- fejlesztés példáiként előadása végén bemutatta az újbudai Tüskecsarnok, a vízilabda világbajnokságra készülő Dagály uszoda és a Debreceni Sportcsarnok rekonstrukcióját, melyek részleteiről információt kaphattak a résztvevők.

A második szekcióban helyet kaptak az egészségügy, a pszichológia, a háromdimenziós technológia és a fizika tudományágai is.

Tóth Miklós a szívizom kontraktilitás (szívizom összehúzódásának ereje) szabályozásának új mechanizmusairól beszélt. Előadásából - többek között - kiderült, hogy a nők nem csak elméletben rendelkeznek nagyobb szívvel a férfiakénál, valamint az is, hogyan néz ki egy sportoló szíve egy átlagemberéhez képest. A Magyar Sporttudományi Társaság elnökét Hangody László, a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszékének vezetője követte a pódiumon, aki a sportsérülések okozta porcátültetések fejlődéséről tartott előadást. Az új eljárásoknak köszönhetően mindössze nagyjából 5 hét után térhetnek vissza a sportolók a teljes terheléshez, amely valódi áttörésnek számít a korábbi eljárásokhoz képest.

„Amikor a sportoló a legfontosabb pillanatban odaérkezik a versenyre, abban a momentumban úgynevezett zónában kell, hogy legyen, vagyis teljesítőképességének legjobbját kell tudnia adni” – vezette fel előadását Balogh László, a Szegedi Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézetének vezetője. Munkatársaival olyan, immár szabadalmaztatott mérési eszközt fejlesztettek ki, amely megmutatja, hogy a sportoló az adott pillanatban milyen mentális állapotban van, elkerülve az utólagos tesztelések torzításait. Balogh László előadása végén kiemelte, nagyon fontos a tudományos ötletek levédése és szabadalmaztatása, hogy végül valódi gyakorlati innovációvá válhassanak.

A háromdimenziós szoftverek alkalmazásait bemutató Mátrai Péter után Dienes István, a Stratégiakutató Intézet kutatója lepte meg a közönséget, jövőre vonatkozó perdikcióival. „Amit az előbbi kolléga bemutatott a háromdimenziós technológiáról, már a retró kategóriába tartozik” - kezdte előadását. „2025-re valószínűleg a hagyományos sport el fog tűnni, robbanásszerű átmenet várható a biotechnológia, a robottechnológia és a nanotechnológia találkozásából” - folytatta elgondolkodtató prezentációját, melyben szóba került a meditáció fontossága a sportban ugyanúgy, mint a Mátrix című film víziójának valósággá válásának jövőbeli lehetősége is.

Az ebédszünet után dr. Benedek András, a BME Tanárképző Központjának igazgatója beszélt az innováció, a képzés és a nevelés kapcsolatáról, és e keretek között értékelte az addig elhangzottakat.

Az egész napos konferencia levezető elnöke, Györfi János előadására került sor ezután, amely mintegy előkészítette az utána következő díszvendég prezentációjának témáját. A MOB osztályvezetője előadásában kiemelte: „nem szabad kizárni senkit a sportból, hozzá kell juttatnunk a fiatalokat a sporttevékenységhez. A sport valóban képes összekapcsolni az embereket, így állítom, hogy a sport alkalmas arra, hogy hozzájáruljon az egyenlőség fokozásához” – mondta, majd felhívta a figyelmet a sport közösségi erejének kihasználatlanságára. „A kapcsolatrendszerek tudatos fejlesztése szükséges, hiszen a kreativitás akkor válik innovációvá, ha meg is valósul” – tette hozzá, ezzel felvezetve a hálózatelmélet fontosságát és a konferencia kiemelkedő előadóját, Barabási-Albert Lászlót.

A nemzetközileg elismert szakember a hálózatok belső törvényszerűségeinek bemutatásával kezdte előadását, amelynek fiziológiai és társadalmi vetülete lehet nagyon fontos a sportszakma számára. Míg az előbbi azokat, a sejtjeinkben lévő hálózatokat jelenti, amelyekben a betegségeink titka található, utóbbi hálózat megértéséhez elég, ha a legnagyobb közösségi oldalra, a Facebookra gondolunk. Mindannyian része vagyunk egy hálónak és a kapcsolataink ettől függenek. Egy „kis világban” élünk, ahol tulajdonképpen mindenki körülbelül három kézfogásra van bárki mástól a Földön. A hálózatok fontos szerepet játszanak az innováció terjedésében, mivel nagyszámú egyént érhetünk el vele. Ám ahhoz, hogy az információáramlás megfelelően működjön, meg kell találni a hálózatok fő csomópontjait. Hogyan kapcsolódhat mindez a sporthoz? - vetődhet fel a kérdés. A sportolók, a sportszervezetek, Magyarország és a világ sportjának hálózata fejleszthető, így a kommunikáció és a kapcsolati rendszerek is optimalizálhatóak lennének.

„Az első lépés a diagnózis. Fel kell térképezni a hálót. Nincs egy kaptafa, amire rá lehetne húzni minden rendszert, de meg lehet csinálni a sporttal kapcsolatban is. Meg kell nézni, hogy ki kapcsolja össze a szervezeteket, szövetségeket és azokon belül is kik a kulcsemberek, mert nem biztos, hogy azok, akikre pozíciójukból fakadóan gondolnánk. Ha már meg van ez a térkép, akkor lehet foglalkozni a fejlesztés kérdéseivel” - mondta el a fejlesztés menetéről a Harvard professzora.

A fantasztikus előadást követően az Ezüstgerely művészeti pályázat szakkönyv kategóriájának eredményhirdetésére került sor. A helyezettek a következők: 1. Árvai Sándor és Dr. Pavlik Gábor, 2. Ihász Ferenc, 3. Kiss Miklós és Gáspár Balázs.

„Ne egy átlagos konferencia érzetével menjünk haza” - kezdte elköszönését Györfi János, aki megszólalásaiban többször is a Sportinnovációs Szakbizottság tevékenysége egyik csúcspontjának nevezte az eseményt. „Talán nem is rendezünk több találkozót a témában, hanem megpróbáljuk végrehajtani az ötleteket, ezzel valódi innovációkat megvalósítva a sportban” - zárta a tanulságos napot a szakbizottság elnöke.

(Bakanek Bianka)