Nem álltak le, legfeljebb lefékeztek, és a szokásosnál is csak egy kicsivel többet pihentek a 2012. évi nyári olimpiai játékok magyar bajnokai, akik közül néhányan már a londoni diadaluk napján kijelentették, hogy meneteltek tovább, talán Rió de Janeiróig is…
A Telekom Sporthír Szolgálat most következő összeállításából kiderül, hogy London magyar bajnokai mire vitték az olimpiát követő esztendő első félévében, ahogy az is, hogy 2013-ban valójában melyik erőpróba jelenti számukra a legnagyobb kihívást.
Berki Krisztián (28 éves), a lólengés olimpiai címvédője:
A londoni aranyérmes, emellett kétszeres világ- és hatszoros Európa bajnok tornász idén gyors egymásutánban megnyert két Világ Kupa viadalt, a franciaországi és a katari sikerei után a moszkvai kontinensbajnokságon pedig a második helyen végzett a brit Daniel Keatings mögött. Az UTE magyar „lovas éllovasa” a szeptember 30-án kezdődő antwerpeni világbajnokságon hódíthatja vissza a trónját, illetve növelheti háromra a VB-aranyainak a számát.
Pars Krisztián (31) a kalapácsvetés londoni győztese:
A szombathelyi Dobó SE atlétája, akiből egykor Németh Pál faragott sikeres dobót, és akinek a tudásához fia, Németh Zsolt is nagyon sokat tett hozzá, Londonban az ötödik magyar kalapácsvető olimpiai bajnokként állhatott fel a dobogó legfelső fokára, Németh Imre (1952), Csermák József (1956), Zsivótzky Gyula (1972), és Kiss Balázs (2000) örökébe lépve. Krisztián idei igazán nagy megmérettetése az augusztusi moszkvai világbajnokság, ahol a magyarok közül az első aranyérmet szerezheti meg ezen a „csúcstalálkozón”. Formájának alakításával a jelek szerint semmi gond. Júniusban egy lengyelországi nemzetközi versenyen tekintélyt parancsoló 81.02 méteres győztes dobással a világranglista élére állt, aztán a válogatottak csapat Európa-bajnokságán mostoha időjárási körülmények között is a legjobbnak bizonyult.
Szilágyi Áron (23), a londoni kardvívó döntő győztese:
A Vasas SC büszkesége öt Világ Kupa versenyen lépett pástra az év első felében, győzött Athénben, második lett Chicagóban, Budapesten, Padovában és Madridban pedig a harmadik helyet szerezte meg. Az érmes helyezések után a zágrábi Európa-bajnokságon a magyar olimpiai bajnok a legjobb 32 között kikapott az olasz Enrico Berrétől, így most csak a 18. helyen végzett. Ez után érthetően nagyon elégedetlen volt magával. Az egyéni versenyben egyetlen magyar sem jutott be a legjobb nyolc közé, ezek után viszont vigaszt jelentett a Szilágyival felálló magyar válogatott második helye a csapatversenyben. Közeleg az augusztusi budapesti világbajnokság, ahol a magyar olimpiai bajnok és csapattársai hazai pályán és közönség előtt bizonyíthatnak.
Gyurta Dániel (24), a londoni – világcsúccsal győztes – 200-as mellúszó bajnok:
Az Újpesti Torna Egylethez igazolt úszócsillag számára az idei első nagy kihívást a július 19-én kezdődő barcelonai világbajnokság jelenti, ahol olimpiai bajnokhoz méltó teljesítménnyel szeretne kirukkolni. Az évad nemzetközi versenyei eddig inkább az önellenőrzés állomásai voltak a számára, így semmiféle következtetést sem szabad levonni abból, hogy jelenleg a 100 és a 200 méteres mellúszásban is a negyedik helyet foglalja el a világranglistán, amelyen talán már az e heti debreceni országos bajnokságon is javíthat. A Széles Sándor vezette úszóiskola büszkesége eddig két világbajnokságon is aranyérmet nyert: 2009-ben Rómában, két évvel később pedig Sanghajban.
Risztov Éva (27), a nyílt vízi versenyek londoni aranyérmese:
Éva éppen tíz évvel azután lett „hosszú távon” olimpiai bajnok, hogy 2002-ben a németországi Riesában „kismedencében” három Európa-bajnoki győzelmet aratott. Idén a Világkupa argentínai állomásán ötödik helyezést ért el, amelyet az Európa Kupában két győzelem követett: az első Izraelben, a második az elmúlt hétvégén Balatonfüreden. Miként olimpiai bajnok társának, Gyurta Dánielnek, a debreceni színekben versenyző Risztovnak is a közelgő barcelonai világbajnokság jelenti a 2013-as évad legnagyobb vizsgáját, és mire azt már „letette”, az is eldől, hogy Magyarország készülhet-e fel a 2021-es „vizes” VB megrendezésére…
Kozák Danuta (26), a londoni játékok kétszeres győztese (K-1 és K-4 500 m)
A pályafutása eddigi legmagasabb csúcsára tavaly feljutott kajakozó nő a londoni duplázás után egyesületet és edzőt is váltott, amely „vastagon” mérföldköves eseménynek számított az életében. A négy világbajnoki és hét Európa-bajnoki aranyéremmel büszkélkedő Danuta az idei portugáliai kontinensbajnokságon londoni kettős győzelmének megismétlésére készült, most azonban első helynek „csak” a megújult magyar négyes tagjaival együtt örvendezhetett. Az egyesben egykori válogatott csapattársa, az idén már szerb színekben versenyző Benedek Dalma mögött a második helyet szerezte meg, amelyet kudarcként említeni hiba volna. Már csak azért is, mert Kozák – és az egész magyar válogatott – számára 2013-ban a csúcsot az augusztus végi dortmundi világbajnokság jelenti.
K-4 női 500 méter, az „aranynégyes” (Szabó Gabriella (26), Kozák Danuta (26), Kovács Katalin (37), Fazekas-Zur Krisztina(32))
Az „aranynégyes” összeállítása két helyen is megváltozott az idei portugáliai Európa-bajnokság előtt: a válogatón nyújtott gyengébb teljesítménye miatt Szabónak és Fazekasnak is át kell adnia a helyét, szerepüket a jövő nagy reménységeként emlegetett szegedi Kárász Anna, illetve egykori klubtársa, a „hazataláló” Janics Natasa vette át. Jól döntött Storcz Botond szövetségi kapitány, mert az ötven százalékosan átalakult „legénység” is aranyérmet nyert az Európa-bajnokságon, ami persze önmagában még nem biztosíték arra, hogy a dortmundi világbajnokság felé vezető úton a négyes felállása már nem változik…
Dombi Rudolf (26) és Kőkény Roland (37), a londoni K-2 1000 méteres kajakdöntő aranyérmesei:
Miután az 53 ezred másodpernyi különbséggel olimpiai aranyérmet nyert kettős idén első lett az EB elővizsgának is számító szegedi Világ Kupa 1000 méteres páros versenyében, a portugáliai Európa-bajnokságon sem került alacsonyabbra a mérce előttük. Bármennyire is igyekeztek azonban, most csak az ötödik hely jutott nekik, így az évad mérlege számukra is attól függ, hogy a nyár végi világbajnokságon mire viszik…
A világbajnoki megmérettetések tehát atlétikában, kajak-kenuban, tornában, úszásban, és vívásban is csak ezután következnek, így hát a félévi bizonyítvány – ahogy az iskolában mondani szokás – csak tájékoztató jellegűnek tekinthető…
(Forrás: Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)