Magyarországon rendezik a Közép- és Dél-Kelet Európai olimpiai bizottságok vezetőinek találkozóját

Magyarországon rendezik a Közép- és Dél-Kelet Európai olimpiai bizottságok vezetőinek találkozóját

2019. 05. 21.
Megosztás


Az idén 100 esztendős Lengyel Olimpiai Bizottság adott otthont a Közép- és Dél-Kelet Európai országok (Central & South – Eastern Europe NOCs Meeting, CSEENOCs Group) olimpiai bizottságai találkozójának. A Gdansk melletti sopoti eseményen a magyar küldöttséget Kulcsár Krisztián MOB-elnök és Vékássy Bálint főtitkár alkotta. A sportdiplomáciai találkozónak 2020-ban Magyarország adhat otthont.

A CSEENOCs összesen 19 országot számlál Ausztriától a V4-eken, Magyarországon keresztül Török- és Görögországig. Az ülésre az Európai Olimpiai Bizottság 40., bécsi szemináriumát követően került sor.

„A lengyelországi eseményen 16 nemzeti olimpiai bizottság képviselői vettek részt, mellettük meghívottként az oroszok. A megbeszélések fókuszában a sport és a politika kapcsolata, valamint az Olimpiai Charta olimpiai résztvevőkre vonatkozó, reklámcélú felhasználásokkal kapcsolatos 40-es szabálya szerepelt. Számunkra fontos döntés is született: jövő tavasszal ennek a társaságnak az ülésére Magyarországon kerülhet sor” - tájékoztatott a helyszínről Vékássy Bálint főtitkár.

Az ülés házigazdája, a Lengyel Olimpiai Bizottság 1919-ben alakult, mai elnöke az egykori kézilabdázó Andrzej Kraśnicki. A centenárium évében több ünnepélyes eseményt is szerveznek, köztük - például - Varsóba is „ellátogatott” a minszki Európa Játékok lángja.

Mint arról korábban beszámoltunk, a MOB képviseletében Kulcsár Krisztián sportszakmai együttműködési megálapodást kötött a lengyel partnerével tavaly szeptemberben. A lengyelek aktívak az olimpiai mozgalomban. Krakkó már a 2022-es téli olimpia és paralimpia lebonyolítására is pályázott, de időközben a szervezők visszaléptek; pályáznak a 2023-as Európa Játékok megrendezésére is. A lengyel sportdiplomáciához köthető hír az is, hogy a sportminiszter Witold Bańka váltja a korábbi elnököt, Sir Craig Reedie-t a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) vezetői pozíciójában.

A 40-es szabályról...

Az Olimpiai Charta 40-es szabálya kiemelten fontos az olimpiai mozgalomban. A szabályozás tiltja az olimpián szereplő sportolók, edzők, tisztviselők nevének, képmásának vagy eredményének marketingcélú felhasználását a játékok hivatalos időszakában a NOB Végrehajtó Bizottságának jóváhagyása nélkül (ide kattinvta olvasható a riói vonatkozás). Bár a korlátozás egyik célja a sport és a sportolók védelme volt a játékok alatt a reklámtevékenységek áradatával szemben, ez a visszájára sült el. Ennek hatására ugyanis egyre több cég vált olimpiai partnerré, így biztosítva marketingcélú jelenlétét a játékok alatt, következményeképp pedig a sportolók maradnak szponzori pénzek nélkül. A szabály ellen Németországban léptek fel elsőként, majd több nemzeti olimpiai bizottság is csatlakozott az ellenálláshoz.

Az insidethegames portál korábbi tudósítása szerint Thomas Bach, a NOB elnöke az áprilisi Nemzetközi Sportolói Fórumon azt javasolta a sportolóknak, hogy egyeztessenek hazai ötkarikás testületükkel a jogaikról és lehetőségeikről, a korlátozás megvalósításában ugyanis ezen szervezetek bizonyos fokú autonómiát élveznek. Emellett James Tomkins, a NOB Sportolói Bizottságának tagja azt is kiemelte, hogy a sport és az anyagi profit védelme a sportolók érdeke is, hiszen a NOB bevételének 90%-át az ő és sportágaik támogatására fordítja vissza. Szerinte a személyes szponzoráció maximum 20-40 neves versenyzőt segít jelentősen, míg a megváltoztatott szabályozás 10.000 sportoló érdekét tartja egyformán szem előtt.

(MOB, fotó: olimpijski.pl)