Győr Béla, a MOA Tanács és a MOB Emlék és Hagyományőrző Bizottság tagja, a Hagyományőrző Munkacsoport vezetője köszöntötte a megjelenteket. Felkérte Ujvári Ferencnét, a Hagyományőrző Munkacsoport tagját, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium nyugalmazott igazgatóját megemlékezése megtartására. Megemlékezéséből több új dolgot is megtudtunk Csik Ferencről, főként a nevelőapja által Argentínából írt levélből idézve.

Ezután Dr. Jakabházyné Mező Mária, a MOA főtitkára vezetésével Győr Béla és az Ujvári házaspár elhelyezte a MOB és a MOA koszorúját a bajnok sírján. Dósa Zsolt a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör Egyesület elnöke és Dr. Iglódi Endre az egyesület elnökhelyettese az egyesületük tagjaival emlékmécsest gyújtott a sírnál.

A program a Városi Könyvtár dísztermében folytatódott a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör Egyesület díszközgyűlésével. Itt Csik Katalin a bajnok leánya és Dr. Iglódi Endre emlékezett a bajnokra. A közgyűlésen részt vett Makovecz Éva a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium igazgatója és helyettese is. A díszközgyűlés bezárása után a bajnok leánya vágta fel a Csik 100. feliratú tortát, amelyet a díszközgyűlés résztvevői között osztottak szét.

A bajnok szülőházán elhelyezett emléktábla koszorúzásán a MOB, a MOA és a CSFOBKE képviselői mellett megjelent Ruzics Ferenc Keszthely Város polgármestere, Dr. Horváth Teréz jegyző, Manninger Jenő országgyűlési képviselő is. A kis megemlékezés és koszorúzás után a résztvevők újra a bajnok sírjához mentek a temetőbe, ahol a bajnok leánya, és a polgármester úr is elhelyezte a megemlékezés koszorúját.


A megemlékezések sora a Csik Ferenc Tanuszoda aulájában elhelyezett Csik emléktáblánál folytatódott, ahol a polgármester, a MOB és MOA koszorúja került elhelyezésre. Itt most először lehetett megtekinteni Csik Ferenc posztumusz díszpolgári oklevelét és emlékérmét az új vitrinben.

A záró megemlékezésre a tanuszoda szomszédságában található Csokonai Iskolában került sor. Itt a résztvevők Dr. Iglódi Endre megemlékezése után megtekinthették Csik Ferenc győztes úszását az eredeti felvételekről, és meghallgathatták a korabeli rádiótudósítást is.

A Csik Ferenc megemlékezések sora pénteken Budapesten, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban folytatódnak.

* . *



Lengvári Ferenc néven Kaposváron látta meg a napvilágot 1936 olimpiai bajnoka. Alig volt egyéves, amikor vármegyei aljegyző apja az első világháborúban, a szerb fronton elesett. 1923-ban fogadta örökbe anyai nagybátyja, Csík László MÁV főorvos, ekkor változott neve Csík Ferencre.

Középiskoláit Keszthelyen a premontrei gimnáziumban végezte, úszni a Balatonban tanult meg. 1931-től járt a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultására, diplomáját már olimpiai bajnokként szerezte meg 1937-ben. 1938-tól az egyetem belklinikáján díjtalan gyakornokként és a MÁV Betegbiztosítónál dolgozott. 1943-tól a Testnevelési Főiskolán anatómiát tanított, s az Orvosi Közlemények felelős kiadója lett, 1944-ben tanársegéddé nevezték ki.

A versenyszerű sportolást Budapestre költözése után kezdte el a BEAC sportegyesületben. Kezdetben vízilabdázott, de hamar felfigyeltek kiváló mozgására és az úszás felé irányították, első edzője az olimpiai ezüstérmes úszó Bárány István lett. 1932-től az egykori vízilabdázó Vértesy József foglalkozott vele, ő nevelt belőle igazi gyorsúszót.

A tanulmányait a napi több órás edzések mellett is kiváló eredménnyel végző Csík 1933-ban lett az úszó válogatott tagja, ebben az évben már egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. Az 1934-es Európa-bajnokságon 100 méter gyorsúszásban és a 4W200 méteres váltó tagjaként is aranyérmet nyert, 1935-ben 100 méteren Európa-csúcsot úszott.

Teljesítményéért 1935-ben megkapta a Signum Laudis kormányzói különleges elismerést és bekerült az olimpiai csapatba.

Az olimpia évében, 1936-ban a 4x200-as váltóval a várpalotai uszoda avatásán Európa-csúcsot úszott. A nagy versenyre keményen készült, egy időre Győrbe költözött, mert a fővárosban nem volt megfelelő edzéslehetősége. Berlinben viszonylag simán jutott be a 100 méteres gyorsúszás döntőjébe, ahol három japán, két amerikai és egy német ellenféllel kellett megmérkőznie.

A 18 ezer főre méretezett uszoda nézőterén 25 ezren szorongtak, amikor eldördült a startpisztoly. Csík elsőként fordult, de azután egyik japán ellenfele megelőzte. A magyar úszó 85 méternél ismét az élre állt és előnyét egészen a célba csapásig megőrizte, mögötte a három japán végzett. Csík győzelme szenzációnak számított, itthon sokan nem is akarták elhinni, hogy „Ferkó” legyőzte a toronymagas esélyes japánokat. Csík tagja volt a bronzérmes 4x200 méteres gyorsváltónak is, s hősként tért haza.

A rendkívül szerény úszót, aki az itthoni fogadó ünnepélyen az olimpikonok zászlóvivője volt, Horthy Miklós kormányzó a Toldi Miklós Érdemérem arany fokozatával tüntette ki. A győzelme tiszteletére kapott, az ókori olajfaágat jelképező tölgyfacsemetét szülővárosában, Kaposvárott ültette el, ahol szobrot is kapott.

1938-ban felhagyott a versenyszerű úszással, a következő évben a magyar válogatott kapitánya lett. 1939-ben felélesztette a Képes Sport című folyóiratot, 1940-ben megnősült és két gyermeke született.

A második világháború végén, 1944 októberében katonaorvosi szolgálatra hívták be, feladatát a soproni kórházban teljesítette. Akárcsak apja, ő is háborúban halt meg: az egyik utolsó magyarországi légitámadásban, 1945. március 29-én vesztette életét, holttestét a többi áldozattal együtt ideiglenesen egy közös sírba temették Sopronban.

1947-ben exhumálták és a Keszthely által felajánlott díszsírhelyben helyezték örök nyugalomra, végső búcsút az úszó és építész Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok vett tőle.

A Kaposvárott olimpiai győzelme után állított szobor a második világháborúban tönkrement, újat 1973-ban az uszoda mellett állítottak Csík Ferencnek.

Keszthelyi síremléke a kaposvári szobor alapján készült, Kaposváron, Keszthelyen és Sopronban is utcát, illetve sétányt neveztek el róla, Sopronban nevét viseli a Lővér fürdő és uszoda, Kaposváron és Sopronban is úszóversenyt rendeznek emlékére.

1983-ban beválasztották az úszás halhatatlanjai közé, 2005-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott. 2013-ban posztumusz díszpolgári címet adományozott neki Keszthely városa, Budapesten sportiskola viseli nevét. 2001 óta a magyar sport napján adják át a Csík Ferenc-díjat a kiváló sporteredményért, életműdíjként.


(Forrás: MOB, MTI)