Az olimpiai bajnok Milák Kristóf két hét híján egy éve, április 22-én versenyzett legutóbb: akkor a 200 m pillangó után 100-on is teljesítette az olimpiai szintet (50.80) a kaposvári ob-n. Ezúttal, a Duna Arénában a bajnokságon 50, 100 és 200 méteren is vállalta az indulást mind gyorson, mind pedig pillangón.

Fő számaiban, 100 m pillangón 51 másodpercen belül ért a célban elsőként (50.99), ami világranglista-harmadik idő – egyébként a dohai vb-n simán aranyérmet nyert volna ezzel. 200 méteren 1:54.90 – a Milák-univerzumban ez olyannyira említésre sem méltó idő, hogy hozzátehetjük: amióta először robbantott a 2018-as ob-n egy 1:52.71-gyel, még egyszer sem nyert ilyen „gyenge” idővel. 50 méter gyorson 2021 után visszahódította az elsőséget, sőt, az olimpiai szintet is teljesítette 21.89-cel. 100 m-en nagyjából ott folytatta, ahol ötven hete abbahagyta: akkor 48.40-nel nyerte meg a döntőt, most 48.38 alatt érte el a falat bár az olimpiai szinttől ezúttal is elmaradt, 4 századmásodperccel. Kétszáz gyorson szenzációs utolsó ötven méterrel sikerült elsőként a falhoz érnie Miláknak, akinek győzelmi sorozatát 50 m pillangón Szabó Szebasztián szakította meg. Igaz, csupán 12 század választotta el őket.

A férfi mezőnyben Zombori Gábornak mindig különleges érzéke volt az arénás események „beindításához”: 2019-ben a junior világbajnokság nyitónapján, az első döntőben lett aranyérmes, akkor még 400 m gyorson. Most, a nagy érdeklődéssel kísért ob első fináléját 200 m vegyesen az olimpiai szint teljesítésével indította el, amivel kissé még magát is meglepte, mert ezt a mutatványt 400-on tervezte, de sikerült hat századdal a párizsi kvalifikációs időn belül elérnie a falat (1:57.88).

Telegdy Ádám is csatlakozott társaihoz egy egészen káprázatos úszással 200 m háton. A 2021-es tokiói olimpián, abszolút csúcsformában elért egyéni legjobb idejét csaknem három tizeddel sikerült megjavítania (1:57.88). Ezzel az idővel megelőzze a tavalyi vb-n ötödik Kovács Benedeket a hazai ranglistán, és előlépett ezen a távon olimpiai indulónak.

A hölgyeknél felesége, Kapás Boglárka 200 m pillangós utolsó ötvenét állva nézte az uszoda közönsége, Boglárka ugyanis simán nyert, és sikerült az olimpiai szintet is elérnie 2:08.15-ös időeredménnyel.

200 m háton az első három helyezett egyaránt az olimpiai kvalifikációs szinten belül ért célba, a bajnok Szabó-Feltóthy Eszter leheletnyivel gyengébb idővel, mint amivel egyébként is vezeti a hazai ranglistát, Molnár Dóra ellenben javított (2:09.82)– azaz megerősítette a helyét –, így továbbra is jobban áll, mint a most szintet elérő Burián Katalin (2:10.19).

400 m vegyesen Jackl Vivien elképesztő iramot diktált. A csupán 15 esztendős tatabányai lánynak az olimpiai szint egyáltalán nem volt kérdés (3.5 másodperccel „verte” a vonalat), a vége 4:34.98 – ez a világ idei második legjobb eredménye (a dohai vb-n ezzel utcahosszal lett volna aranyérmes februárban…).

És a végén mindenképp ejtsünk néhány szót a másik nagy visszatérőről, a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkáról, aki 200 m vegyesen féltávig elöl ment, utána viszont Sebestyén Dalma és Kapás Boglárka is elé került, és végül ez lett a végső sorrend is. Katinka ettől függetlenül kifejezetten vidáman nyilatkozott, megemlítve, hogy egyfelől még mindig imádja az úszást, másfelől elég szokatlan érzés, hogy kislánya, Kamília is az uszodában van, és a medencéből kiszállva azon kapja magát, hogy alig várja az újbóli viszontlátást.

Az olimpiai kvalifikációs idő teljesítésére 2024. június 23-ig van lehetőség. 852-ben maximálták az úszómezőny létszámát. Kvalifikálni az eddigiektől eltérő módon és sorrendben lehet:

1. - olimpiai kvalifikációs idő úszásával (korábbi A-szint: Olympic Qualification Time – OQT)

2. - váltóval – extra versenyzőként

3. - univerzalitás kvóták

4. - olimpiai mérlegelési idővel (korábban B-szint: Olympic Consideration Time – OCT)

Aki 2023. március 1-jét követően a OQT-nál jobb időt úszik, az automatikusan kvótát szerez az adott versenyszámban az olimpiára (nemzetenként a két legjobb idő számít). Amennyiben ez nem sikerül a kvalifikációs időszakban, csak az OCT, az nem jelent automatikus részvételi jogot, mivel a kvótaszerzésben az OCT-t megelőzik a váltós extra helyekre nevezett úszók, valamint azok, akik az ún. univerzalitás kvótákkal vehetnek részt a játékokon.

Az adott nemzet kvalifikált váltóihoz lehetőség van extra embereket nevezni, így ha 1 váltó kvótát szerez, 2 extra versenyző, ha 2 váltó szerez kvótát, akkor 4, ha 3 váltó, akkor 6, ha 4 akkor 8, ha 5 akkor 10 és ha 6, vagy 7 kvótát szerez, akkor nemzetenként plusz 12 úszó nevezhető.

A maradék helyeket az univerzalitás kvótákkal töltik fel, ami azt jelenti, hogy azon FINA tagországok, amelyek versenyzőt indítanak a 2023-as és a 2024-es világbajnokságon, de úszóik nem szereznek kvótát (egyik szintet sem teljesítik), egy-egy férfi és női versenyzőt azért küldhetnek Párizsba az „univerzalitás” jegyében. Amennyiben marad hely (Tokióban négy ilyen kvóta maradt), akkor a kvalifikációs időszakban OCT-t (korábban „B” szintet) úszott versenyzők közül a ranglistán legjobb helyeken állók közül választ a FINA a NOB-bal egyetértésben.

Magyarán egyértelmű: Magyarországról csak az „A szint”, azaz OQT megúszásával van lehetőség a párizsi olimpiai részvételre.

Váltóink három számban kvalifikáltak az olimpiára női 4x100m gyorson,

4x200m gyorson, és férfi 4x100m gyorson.

A kvalifikációs idő zárása előtti utolsó verseny, ahol A szintes eredmény lehet elérni, a belgrádi Európa-bajnokság lesz június 17-23 között.