Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázószövetség (MOKSZ) elnöke szerint 2011-es megválasztásakor 70 millió forint volt a szövetség költségvetése, míg az idén 550 millió, s ennek a különbségnek köszönhető, hogy bele mertek vágni a szerdán kezdődő Európa-bajnokság rendezésébe.
A kontinensviadal keddi sajtótájékoztatóján az elnök hangsúlyozta, a növekedés többek között annak köszönhető, hogy a korcsolyasport bekerült az állam által kiemelten támogatott 16 sportág közé, illetve sikerült szponzorokat bevonni.
„Nincs éremesélyesünk az Európa-bajnokságon, de azt reméljük, hogy Forgó Kristóf és a Turóczi Dóra, Major Balázs jégtáncpáros is bemutathatja majd a kűrjét. Nem indul magyar műkorcsolyázó a szocsi olimpián, de úgy látom, a felnövekvő generációban vannak tehetségek, akik révén négy év múlva ismét lesz olimpikonja a sportágnak” – mondta Kósa Lajos.
Sallak György, az MOKSZ főtitkára a sajtóeseményen elmondta, minden készen áll a rajtra a Syma-csarnokban.
„Teljesen felkészültünk. A jegyek értékesítése is jól áll, hetven-nyolcvan százalékuk elkelt” – jelentette ki.
Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az MOKSZ 2020-ig mintegy hárommilliárd forintot kap az államtól a 16 kiemelt sportág finanszírozásának keretében, illetve hogy az Eb-rendezéshez 50 millióval járult hozzá a minisztérium. Tette ezt abban a reményben, hogy a kontinensviadal újabb lökést ad a sportágnak, melyet ezáltal még több fiatal választ.
Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója arról számolt be, hogy a közmédia élőben 1200 percben számol be az Eb-ről, melyen 130 szakember dolgozik, hogy világszerte több száz millióan láthassák a HD minőségű közvetítést. Azt is megemlítette, hogy a február 7-én kezdődő téli olimpiáról az M1, az M2 és a Duna Tv több mint száz órát közvetít HD minőségben.
Fábián László, a MOB sportigazgatója bemutatta a néhány hét múlva kezdődő téli olimpiai keret tagjait, majd rátért a korcsolyasportot érintő kérdésekre: „reméljük a támogatások eredményeként a legközelebbi olimpián ott lehetnek a „szépen korcsolyázók” is, ahogy a „gyorsan korcsolyázók” már ott lehetnek idén is”- fogalmazott.
„Bízunk benne, hogy az Európa-bajnokság magyar indulói teljesítik azt az elvárást, amit akár saját maguknak előírtak, illetve amit a szövetség elvár tőlük”- tette hozzá, majd sok sikert kívánt a versenyzőknek és a szervezőknek egyaránt.
Az Eb-szervezők szerint a legkiélezettebb küzdelem a férfiaknál várható, a címvédő spanyol Javier Fernández mellett ugyanis három korábbi Európa-bajnok indul, köztük a háromszoros Eb-aranyérmes francia Brian Joubert, aki első címét éppen tíz éve Budapesten nyerte meg. A mostani résztvevők közül rajta kívül még öten voltak jelen az előző magyarországi Eb-n.
A férfiakén túl a többi számban is izgalmas versenyre van kilátás, mivel a négy címvédőből három, míg a múlt évi 12 érmesből tíz lesz jelen a mostani Eb-n, amely 1895, 1909, 1955, 1963, 1984 és 2004 után immár a hetedik lesz Budapesten.
A kontinensviadalon 33 nemzet 170 versenyzője indul, minden számban a legjobb 12 részesül pénzdíjban. Az egyéni győztesek 20 ezer, míg a páros és a jégtánc aranyérmesei 30 ezer eurót kapnak.
Korcsolyázás anno
Fejezetek a magyar műkorcsolyázás történetéből, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum kiállítása
A kontinensviadalhoz kapcsolódóan a Sportmúzeumban megnyílt a Korcsolyázás anno című tárlat, amely a sportág magyar sikereit mutatja be az érdeklődőknek.
Illanka, csúszkandó, teténke – ha nem tennénk hozzá a ma is használt iringálni, vagyis csúszkálni szavunkat, nem is tudnánk, hogy az egyik legrégibb sportolásra alkalmas eszközünkről, a csont- vagy fakorcsolyáról beszélünk. A korcsolyázás néprajzi előzményeit, a korcsolya fejlődésének legfonto-sabb stádiumait bemutató tárgysor összeállításában segítségül hívtuk néhány budapesti múzeumot is.
A látogatók a tablók és az információs pult segítségével átfogó képet kapnak a műkorcsolya történetéről, a budapesti világversenyekről is. A touch-screenes állomáson emellett életrajzokat, eredménylistákat találnak. A mintegy 40 kérdésből álló kvízt azoknak ajánljuk, akik már végignézték a kiállítást.
A korcsolyázók a legszebb, a muzeológusok meg az egyik legrégebbi magyar sportágat tisztelik a korcsolyázásban, hisz az 1870-es években már nem csak „pályájuk” volt a Városligeti tavon, hanem egyesületük is, mégpedig a Budapesti Korcsolyázó Egylet. Nem csoda hát, hogy a magyar sport első világbajnokát – Kronberger Lili – és az első Európa-bajnokát – Földváry Tibor – ez a sportág adta és az első hazai rendezésű nemzetközi versenyek között is a korcsolyát találjuk.
A kiállításon számos kiváló egyéni műkorcsolyázó – Almássy Zsuzsa, Sebestyén Júlia – mellett olyan nagyszerű párosokkal is megismerkedhetnek, mint a Nagy testvérpár, a Rotter-Szollás, vagy a közel-múlt kedvenc táncos párja: Regőczy Krisztina és Sallay András. De olvashatnak a világbajnok Méray Horváth Opikáról, vagy egy magyar technikai újításról, az egykaros halálforgásról is. Megtudhatják, mi köze van az Országos Mentőegylet megalapítójának, Kresz Gézának a korcsolyázáshoz.
A múzeumok világát kedvelők biztosan szívesen időznek az érmek, serlegek, díjak között – a talán legszebb sportdíjunkat, a Búsbach-vándordíjat a múzeum kifejezetten erre az alkalomra restaurál-tatta. Eredeti állapotukban láthatnak számos kűrruhát, melyek közül néhányat Vogel Eric tervezett.
Külön figyelmet érdemelnek a múlt század első feléből származó plakátok, ill. azok mai printjei.
A kedves látogató most – ha a tér ugrani nem is engedi – de legalább lelépheti a TV nézőnek mindig oly megkülönböztethetetlen ugrásokat: az Axelt, Salchowot, Rittbergert, Toe-loopot, Flipet és Lutzot.
A kiállítás készítői köszönik Almássy Zsuzsa, Czakó György, Király Ede özvegye, Kozáry Józsefné, Regőczy Krisztina, Sallay András, Saly Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Néprajzi Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Korcsolyázók Országos Szövetsége segítő közreműködését, támogatását.
A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum „Korcsolyázás anno” című kiállítása hétfő kivételével naponta 10-18 óráig látogatható, a SportAgórán, a Papp László Sportaréna mellett.
A Műkorcsolya és Jégtánc EB időtartama alatt minden érvényes belépőjeggyel és akkreditációs kártyával rendelkező látogató számára ingyenes!
MŰKORCSOLYA EB, BUDAPEST
A szerdai program:
női rövid program 10.30
ünnepélyes megnyitó 16.45
jégtánc rövid program (Turóczi Dóra, Major Balázs) 17.30
(Forrás: MTI, sportmuzeum.hu)