- Először is engedd meg Zoli, hogy az 5próba Rióba eseménysorozat egész stábja nevében szívből gratuláljak a próbákon nyújtott kitartó teljesítményedhez és a főnyereményhez, a riói utazáshoz! Ha jól tudom, most fogsz először repülni. Kit viszel magaddal?
- Köszönöm szépen a gratulációt! Így igaz, nem repültem még soha, most pedig rögtön egy ilyen hosszú túrával esek át a tűzkeresztségen – de egyáltalán nem bánom! Kedvesemmel, Anikóval péntek délután kelünk útra, Párizs érintésével érkezünk majd meg Rio de Janeiróba, ahol a sporteseményeken kívül természetesen felkeressük a közkedvelt turista látványosságnak számító Copacabanát és a város felett tornyosuló Krisztus-szobrot is.

- Rutinos ötpróbázónak számítasz, hiszen eseményeinken rendszeresen rajthoz álltál. Számítottál rá, hogy Te leszel az a szerencsés ötpróbázó, aki megnyeri a főnyereményt?
- Valóban, az utolsó margitszigeti rendezvényen kívül részt vettem még tavaly nyáron a velencei, illetve az idei győri és révfülöpi eseményen is – utóbbin a Balatont is átúsztam. Gyűjtöttem tehát a pontokat becsülettel, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy én utazhatok Rióba. Egészen július 27-ig, amikor 15 óra után néhány perccel megcsörrent a telefonom…

- Honnan szereztél tudomást az 5próba Rióba eseménysorozatról, mi a véleményed róla és melyek voltak a fő tusáid, amelyekben indultál?
- A sport gyermekkorom óta közel áll hozzám: serdülőként kézilabdakapus voltam, harminc éve pedig rendszeresen futballozom kispályán. A foci mellett kerékpározom is, van egy bringás klubunk, amellyel különböző túrákat szervezünk. Jártunk már a Tátrában és a 100. Tour de France-on is, jelenleg pedig a 100. Giro d’Italiát vettük célba. A mozgás és a sport tehát az életem része, épp ezért szerettem volna magam kipróbálni egy amatőr triatlon versenyen. Egy kedves barátom jelezte, indult egy új tömegsport-eseménysorozat, az 5próba Rióba, amely nem verseny, hanem a különböző távok teljesítésén van a hangsúly. Ez rögtön megtetszett, ezért tavaly nyáron, Velencén már rajthoz is álltam kerékpár, futás és úszás tusákban. Ezen azóta sem változtattam, a további három rendezvényen is ebben a három próbában gyűjtöttem pontokat. Nagyon sajnálom egyébként, hogy véget ért az 5próba Rióba: az amatőr, munka mellett mozgó résztvevők számára tervezett nagyon barátságos, abszolút teljesíthető távok és szintidők mellett az események családi hangulata fogott meg igazán. Számomra a pontszerzés másodlagos volt. Persze, hazudnék, ha azt mondanám, hogy az utolsó, margitszigeti felvonás előtt nem számolgattam lelkesen a pontjaimat, és terveztem el, hogy milyen távú tusák teljesítése szükséges még ahhoz, hogy „kerek számú” egységgel fejezzem be a sorozatot… Örömmel tapasztaltam továbbá, hogy rengeteg, a korábbi helyszínekről már ismerős ötpróbázó arcát fedeztem fel a rendezvényeken, akik hozzám hasonlóan örülnének, ha folytatódna a program – immáron a tokiói olimpia jegyében.

- Pénteken indultok Brazíliába. Az első repülős utazás izgalma mellett nyilván maga az olimpia, mint sportesemény is feldob. Melyek az eddigi legszebb magyar kötődésű olimpiai emlékeid, illetve Rióban milyen eseményekre fogtok kilátogatni?
- Az olimpiai játékok egy olyan embernél, mint én, aki él-hal a sportért, kötelező program nyáron. Első emlékeim az 1980-as moszkvai olimpiához kötődnek: a két birkózó, Növényi Norbert és Kocsis Ferenc diadala a mai napig hatalmas, feledhetetlen élmény. Természetesen az idei játékokat is figyelemmel követem, Hosszú Katinka teljesítménye például egészen lenyűgöző! Nagy álmom egyébként, hogy elcsípjek egy magyar aranyat a helyszínen! Erre meg is van az esély, hiszen kajak-kenusaink és vízilabdázóink futamára, illetve mérkőzéseire is rendelkezünk már belépővel, de ha úgy adódik, egyéb magyar érdekeltségű eseményekre is váltunk jegyet – ezen ne múljon!

(otprobarioba.hu)