A kajakos Tótka Sándor a második olimpiájára készül. 2010-ben ifjúsági olimpiai bajnoki címet szerzett, majd pár évvel később már a felnőtt ötkarikás eseményen is versenyzett. A kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok kajakos útja a kezdetektől napjainkig.
Miként indult a sportolói pályafutásod, egyből kajakba ültél?
Szüleim állandóan mondogatták, hogy jó lenne, ha sportolnék valamit. Először néptánccal próbálkoztam, majd jött a foci és a torna. Később visszatértem a néptáncra, mert ott éreztem magam a legjobban.
Az egyik osztálytársam hívott, hogy menjek le kajakozni. Megfogott a légkör, és ott maradtam. Nekem sohasem az volt a fontos, hogy mit sportolok, hanem hogy milyen közegben vagyok, milyen a társaság. A kajakosoknál jól éreztem magam, hát ott ragadtam. Ez 2004-ben volt, ekkor 10 éves voltam.
Hat évvel később 2010-ben beválogattak az első ifjúsági olimpiai csapatba, majd később indulhattál a riói olimpián is, így van összehasonlítási alapod. Van különbség a kettő között?
Az ifi olimpia egy fiatal sportoló életében az első nagy multisportesemény. Én nagyon jól éreztem magam Szingapúrban. Persze, gondolom ehhez hozzájárult az is, hogy sikerült aranyéremmel hazatérnem. A csapatszellem nagyon jó volt. Igaz, ez az esemény még nem kapott nagy médiafigyelmet. Az ifi és a felnőtt olimpia között jöttek a további sikerek. Az ifjúsági korosztályban 1 vb- és 3 Eb-arany, majd a felnőttek között 2014-ben a 4x200m-es váltó tagjaként, 2015-ben K2 200m-en lettem világbajnok. A riói olimpiai csapatba az utolsó pillanatban kerültem be, és Molnár Péterrel duóban 200m-en egy hajszállal maradtunk le a dobogóról, negyedik helyen végeztünk. A hangulat, a légkör hasonló volt, mint az ifi olimpián. Az, hogy nem együtt laktunk a többiekkel a faluban, az egy kicsit hiányzott.
A következő nagy állomás számodra a tokiói olimpia lehet, hogyan készülsz a játékokra?
A téli alapozó edzéseken vagyunk túl. Napi két alkalommal úszunk, futunk, vagy kondizunk. A konditermi edzések és a futás helyszíne a Margitsziget, úszni a KSI-uszodába járunk.
Hogyan éled meg az állandó bizonytalanságot?
Korábban, amikor az edzőmet megkérdeztem, mi vár rám az elkövetkező hónapokban, mindent mindig tudtam. Most nem lehet előre tervezni. Kiutazás előtt például nem tudtam, mi vár ránk a mostani, dél-afrikai edzőtáborunkban. Engem nem zavar a bizonytalanság. Szerintem annak lesz idén sikeres az éve, aki jól tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A felkészülés közben jut idő a magánéletre, van szabadidőd?
2019 szilveszter napján nősültem. Utána két hónapig béreltünk egy kis házat a Körös partján. Nagyon szeretem a Békés megyei kis várost, Gyomaendrődöt. Itt nőtem fel, innen indult a sportolói pályafutásom, itt él a családom. Az utcán a mai napig megszólítanak néhányan. Szeretek visszamenni a régi klubomba, beszélgetni a gyerekekkel, együtt kajakozni velük. Örülök, hogy a példaképük lehetek, aki a kis klubból eljutott az olimpiára.
Ha nem hazamegyünk a párommal, akkor leginkább Pesten töltjük el együtt a szabadidőnket. Van egy új szerelem is az életemben, a golfozás. Nem sérülésveszélyes, kikapcsol, és kicsit sportpszichológia is számomra. Most télen eddig nem játszottam, de ha jobb idő lesz akkor biztosan ellátogatok valamelyik golfklubba.
Tokió, olimpia, 6 nap alatt négy férfi kajakszámban avatnak bajnokot. A szabályok szerint az egyes és páros számokban egy ország akár két egységet is indíthat. Te miként tervezel, melyik távon szeretnéd megméretni magadat?
Még messze vagyunk attól, hogy erről bármit is tudnék mondani. Sok a kérdőjel egyelőre. Még hiányzik egy férfi kajakos kvóta. Az biztos, hogy a négyesben két versenyen a szegedi világkupán és az Európa-bajnokságon kell jól teljesíteni, hogy egyáltalán szoba jöhessen az olimpia. Az biztos, ha kijutok az olimpiára, akkor mindent megteszek majd a minél jobb szereplésért, akármelyik számban állok rajthoz.
Fotó: Nagy Weiner Attila/Magyarock