Nem mindennapi életút áll Nemzetünk Sportolója, Rejtő Ildikó mögött. Se szeri, se száma éreminek, de ez nem is csoda, hiszen még veterán kategóriában is felállhatott az Eb- és vb-dobogó legfelső fokára.
Rejtő Ildikónak gyerekként gerincferdülése miatt ajánlották a vívást, ami talán mégse annyira véletlen, hiszen testnevelőtanára Nyári Magdolna, válogatott vívó volt, akivel később együtt szerepelhetett a nemzeti csapatban is. Tehetsége korán megmutatkozott, ifi éveiben is sorra hozta a remek eredményeket.
Philadelphia, 1958. augusztus 8. Rejtő Ildikó, Dömölki Lídia, Kovácsné Nyári Magda és Juhász Katalin női tõrözők (b-j) a Philadelphiai Vívó Világbajnokságon.
1956-ban Luxemburgban rendezték az ifjúsági világbajnokságot, ahol az ő nyakába akasztották az aranyérmet női tőrvívásban. Mondhatni itt indult kivételes élsportolói pályafutása. Majd' negyven évvel később, 1995-ben a veterán Európa-bajnokság színhelye is Luxemburg lett, Rejtő Ildikó pedig úgy döntött, nem hagyhatja ki a lehetőséget, így ismét tőrt véve a kezébe elindult a versenyen, amit megnyert. Ezt ’99-ben megfejelte egy veterán vb-elsőséggel is.
Tokió, 1964. október 15. Hammerl László sportlövő (b), Rejtő Ildikó tõrvívónő és Dr. Török Ferenc öttusázó (j): a három magyar olimpiai bajnok ünnepel a tokiói olimpián.
Ám ne szaladjunk ennyire előre! Rejtő Ildikó egyik fülére süketen született, a másik füle pedig 60%-ban halláskárosodott. Ám ennek ellenére – vagy éppen ezért –, ahogyan iskolába is rendes közoktatási intézménybe járt, úgy világéletében az épek között versenyzett. Megtanult szájról olvasni, és mindenhol türelemmel és elfogadással fordultak felé a tanároktól elkezdve a sporttársakig. Ám még így is voltak démonai, amiket le kellett győznie. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Először csak a kisebbségi érzésemet szerettem volna legyőzni, aztán az egész világot sikerült. Mindenért kárpótolt az élet, és ennél tényleg nem létezik nagyobb boldogság”.
Budapest, 1964. augusztus 26. Rejtő Ildikó, az olimpiai női vívókeret tagja.
És valóban, hiszen Rejtő Ildikó öt olimpián járt, és mindről éremmel tért haza! Szám szerint: 2 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérem büszke tulajdonosa, emellett tekintélyes mennyiségű medáliát gyűjtött össze az Európa-, illetve világbajnokságokról is. A válogatottól 1978-ban köszönt el, ám ahogy fentebb írtuk, még veterán versenyeken is elindult, ahol igazolta nem mindennapi klasszisát. Sőt, néha még manapság is kezébe veszi a tőrt…
Tata, 1977. június 30. Rejtő Ildikó (b) és Maros Magda a tatai edzőtáborban készül a Buenos Aires-i vívó világbajnokságra.
Aktív pályafutása után sem hagyta el szeretett sportágát, előbb egykori egyesülete, az UTE, majd a Honvéd technikai vezetője lett. 2008 óta pedig a Nemzet Sportolóinak táborát is erősíti.
Azt Isten éltesse még sokáig a 85 éves Rejtő Ildikót!
Budapest, 1964. október 30. Rejtő Ildikó otthonában a két tokiói aranyéremmel és a velük járó oklevéllel.