Sík Márton és Magony Szilvi K2 200 méteren

Nem tudni, mennyit ér egy londoni aranyérem - interjú Borkai Zsolttal

2012. 06. 22.
Megosztás

Nagyjából egy hónap múlva, július 27-én Londonban megkezdődik az idei nyári olimpia. Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke ebből az alkalomból adott interjút a Kisalföldnek.

Kezdjük egy személyes kérdéssel: hányadik olimpiájára készül?

"A három és feledikre, ha szabad így fogalmaznom. Tagja voltam 1984-ben a magyar tornászválogatottnak, ami a Los Angeles-i olimpiára utazott volna, amikor bejelentették, hogy nem vehetünk részt a játékokon. Ezt akkor valódi tragédiaként éltük meg. Aztán következett 1988-ban Szöul, ahol aranyérmet szereztem. A pályafutásom után tornában pontozóbíró lettem, úgy volt, hogy ebben a minőségben mehetek a 2000-es olimpiára, de sajnos végül nem engem jelöltek. Pekingben már a MOB alelnökeként voltam ott."

Szinte naponta népesebb a londoni olimpián szereplő magyar csapat. Mikor lesz végleges a résztvevők száma?

"Tavaly decemberben nem gondoltam volna, hogy ennyien leszünk. Úgy százhúsz-százharminc sportolóval számoltam, ezzel szemben százhatvan körül lesz a kiutazók létszáma. Pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi, mert bár nincsenek már versenyek, de egy-két sportágban nem osztották még ki a kvótákat. A női vízilabda- és a férfi kézilabdacsapat kijutása jelentősen megdobta a létszámunkat, de az úszók is szép számban kvalifikálták magukat."

– Az olimpia előtt sokan számolgatnak, kik nyerhetnek aranyérmet a brit fővárosban. Ön milyen szerepléssel lenne elégedett?

"Úgy szoktam mondani: Londonban három magyar aranyéremnek örülnék, ha több lenne, akkor pedig boldog lennék – és én szeretnék boldog lenni. De érdekes módon az idézetemnek ezt az utolsó részét rendre le szokták felejteni... Én nem aranyakban, hanem inkább érmekben gondolkodom. Nagy a teher a versenyzőkön és mindenki tisztában van a felelősségével, éppen ezért neveket nem is akarok mondani. Női és férfi vízilabdában, tornában, úszásban, lövészetben, dzsúdóban, öttusában, atlétikában és kajak-kenuban vannak aranyreményeink, plusz még most is bejöhet egy-két meglepetés, akivel előre nem számolunk."

– Berki Krisztián a lólengés egyik aranyesélyese. Azon a szeren nyerhet, mint ön huszonnégy évvel ezelőtt. Ő sem áll közelebb a szívéhez?

"Amilyen posztot betöltök, nekem minden sportágnak, minden sportolónak egyformán kedvesnek kell lenni. Krisztiánnak – mint ahogy másoknak is – nagyon drukkolok majd, hogy sikeresen szerepeljen Londonban."

– Gondolom, már elkészítették az ösztönzőrendszert: mennyit ér majd egy aranyérem a magyar sportolók számára?

"Nem tudom, mert ezt a témát elnapoltuk az olimpia utánra. A jutalmazás kormánydöntést igényel, mi csak javaslatot tehetünk rá. Úgy gondoltuk, az anyagiak miatt sokan keresték volna a versenyzőket az olimpia előtt és a döntésünkkel ettől szerettük volna megkímélni őket. Biztos vagyok benne, hogy „megéri" majd érmet szerezni vagy jó helyezést elérni Londonban."

– Az olimpiával kapcsolatban nem kerülhető meg a doppingkérdés. A MOB megtett-e mindent azért, hogy ne érjen bennünket az athénihoz hasonló szégyen?

"Folyamatosan tájékoztattuk a versenyzőket, a sportorvosokat a legújabb információkról. Többször doppingellenőrzésen estek át a londoni indulók. Ezenkívül nálunk a legszigorúbb az olimpiai alapszabály, amely kimondja: a doppingoláson ért sportoló örökre kizárja magát az olimpiai részvételből. Szerintem a magunk eszközeivel mindent megtettünk azért, hogy Londonban ne vetüljön árnyék a magyar csapatra."

– Arra a csapatra, amelynek nem sok tagja lesz a megyéből...

"Így igaz, két kajakos, Fazekas-Zur Krisztina és talán Kammerer Zoltán utazhat Londonba. Régebben a női kézisek megnyomták a létszámot, de ez az együttes most nem jutott ki az olimpiára. Győr polgármestereként egy kicsit fájó, hogy a város jelentős sporttámogatása ellenére Győrből csak ennyien tudtak kijutni Londonba."

– Önnek milyen hivatalos programjai lesznek az olimpián?

"Először július huszonötödikén részt veszek az olimpiai faluban a csapatzászló felvonásán. Rengeteg protokolleseményen kell megjelennem abból adódóan is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai és a nemzeti olimpiai bizottságok vezetői egy helyen tartózkodnak majd. Már többen jelezték, hogy szeretnének találkozni velem. Ez a diplomáciai építkezés időszaka is. Minden versenyre, mérkőzésre kimegyek, ahol a magyarok esélyesek jó eredmény elérésére."

– Az idén új törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelynek révén az olimpiai bizottság az egész magyar sport irányításáért felelős. Bevált ez az elképzelés?

"Nagyon jól és zökkenőmentesen ment az átállás. Sokan akarták már ezt a változást politikai hovatartozásuktól, párttól függetlenül. Jól bevált a rendszer, amelyben az egyes sportágak nem riválisok, hanem inkább segítik egymást. Ha nagyon jól sikerül a londoni szereplésünk, azért ez nem fedné el a magyar sport meglévő gondjait, azt, hogy a piramis alján a jelentős állami támogatás ellenére komoly anyagi gondok vannak. Az olimpiai felkészülést azonban mindez nem befolyásolta, mert a MOB rendelkezik olyan pénzügyi forrásokkal, amelyek révén a különböző sportágaknak folyósítani tudta a versenyzéshez, az edzőtáborokhoz szükséges összegeket."

– Győr 2017-ben valószínű, „kis olimpiát" rendez, az ifjúsági fesztiválnak, azaz az EYOF-nak ad majd otthont. Hogyan haladnak az előkészületek?

"A múlt héten járt nálunk az EYOF szemlebizottsága, két és fél napot töltöttek a városban. Elégedettek voltak a látottakkal és ezt később egy levélben meg is erősítették. A magyar kormány korábban tízmilliárd forintos garanciát vállalt az eseményre, a jövő évi országos költségvetésből első lépésként másfél milliárd forintot szán erre a célra. A fesztivál leendő helyszínén, a Bercsényi ligetben jövőre elkezdődik egy ötvenméteres és egy harminchárom méteres fedett uszoda építése. Ezt követően egy huszonegyedik századi igényeknek megfelelő olimpiai központ létesül itt szállodával, edzőpályákkal és csarnokokkal. Bízom benne, hogy ez év decemberében döntés születik arról, hogy mi rendezhetjük meg az ifjúsági fesztivált. "