Ritkán verik meg az ausztrál női válogatottat négy góllal – most ez Debrecenben megtörtént: lányaink 10-6-ra győztek úgy, hogy a második félidőt 7-2-vel söpörték be.
Repülőrajtot vett női válogatottunk az ausztrálok ellen: nem egészen öt perc után 3-0-ra vezettünk,
Pedig a vendégek együttesében hatan is medencébe szálltak a londoni bronzérmes csapatból.
Bujka Barbara centerből volt eredményes, majd egy kihagyott ötméterest egy belőtt büntető követett (Keszthelyi Rita), majd Kisteleki Dóra értékesített egy emberelőnyt. És az olimpiai bronzérmesei? Nos, keresték a védekezésünk ellenszerét, ám nemigen találták. Legalábbis ebben az időszakban. Aztán a negyed vége előtt szépítettek.
Utána pedig meglehetősen sanyarú periódus köszöntött ránk. A védekezés működött továbbra is, elöl viszont megállt a tudomány. De nagyon. Sőt, olykor teljesen „tudománytalan” hibákat követtek el a játékosok, és az ezekből érkező kontrákból rendre betaláltak a vendégek. A 0-3-as negyed ha nem is volt klasszikus rémálom, figyelmeztetésnek viszont elsőrangú volt, ugyanis még emberelőnyöket se nagyon sikerült szerezni, helyzetek még úgy ahogy alakultak, ám Chloe Barr meglehetősen jó százalékkal ért oda a labdáinkra.
A harmadik rész elején egy ötméteressel már 5-3-ra vezettek az ausztrálok, és még mindig nem tűnt úgy, hogy emelkedő pályára állunk a naplementében. Újabb vérszegény akciók követték egymást... Mígnem az ausztrálok elkövették azt a hibát, hogy üresen hagyták Keszthelyi Ritát hat méteren, és még lóbálhatott is kettőt – az ejtés aztán gyönyörűen a kapuba hullott. Nicola Zagame befejezett egy emberelőnyt (4-6), majd egy-egy kivédekezett támadást követően jött a fordulópont. Garda Kriszta kissé hezitált, hogy mit csináljon, induljon vissza, vagy a kezdjen valamit a keze ügyébe kerülő labdával - az órán 2 másodperc volt, és láthatóan nem vették komolyan... Legközelebb majd fogják: parádés gólt szerzett. És innen megindult a szekér: Keszthelyi Rita egy lefordulásból lőtt remek gólt, majd Garda Kriszta tette egyértelművé, rákapott a gólszerzésre, újabb találatával már nálunk volt az előny, ráadásul sikerült kivédekezni a negyedet záró ausztrál fórt (7-6).
A zárórészre nem mondanánk, hogy maga volt a szárnyalás, ám mindig a legjobbkor szereztük a góljainkat, miközben az ausztrálok végképp becsődöltek: Bolonyai Flórával az élen tökéletesen zárt a védelem, így ők teljesen elveszítették a fonalat, képtelenek voltak a higgadt és pontos befejezésekre.
Két és fél perc után Bujka Barbara újabb centertalálatával már 8-5-ra vezettünk, újabb másfél perc elteltével másik centerünk, Tóth Ildikó szerzett gólt egy ötméteres szabaddobásból, majd 1:51-gyel a vége előtt Antal Dóra végre egy emberelőnyt is gólra váltott, így alakult ki a meglehetősen tekintélyt parancsoló, négygólos különbség.
Sok idő nincs arra, hogy bárki is pihenjen a babérokon: a két társaság visszabuszozott Hajdúszoboszlóra, ahol még két napig gyűrik egymást, kevésbé hivatalos körülmények között, tévékamerák nélkül, de hasonló intenzitással.
Az ausztrálokat négy góllal legyőzni - nem akármilyen fegyvertény. Merész András ennek ellenére igencsak tárgyilagosan elemzett a debreceni mérkőzés után.
"Furcsa egy meccs volt, annyi szent: elég csak a negyedek eredményeire nézni, vagy elég csak azt nézni, hogy egy 0-3-as második negyed után produkáltunk egy 7-2-es második félidőt.
Ennek a mérkőzésnek – bármilyen furcsa – az egyik legnagyobb pozitívuma, hogy nem keveset hibáztunk, különösen a második negyedben, és mégis sikerült ilyen arányban megnyernünk. Ez azért nagy dolog, mert ha a világ egyik legjobb csapatát négy góllal legyőzzük, ennyi hiba elkövetése mellett, az azt jelenti, hogy a világbajnokságon, ha kijavítjuk a hibákat, a többi, még jobb csapat ellen is lesz esélyünk."
- A második negyedbeli hibák a fáradtság számlájára írandók?
"Igen, viszont azt se felejtsük el, hogy az ausztrálok számára is pont annyira van a világbajnokság, mint nekünk, azaz nem úgy történt, hogy egy haj de friss ellenfél kikényszerítetette a hibákat – ráadásul ők négy napja érkeztek meg Európába, azaz még az átállással is küszködnek. Nyilánvaló, hogy mindenki fáradt, ki jobban, ki kevésbé, akadt olyan játékos, aki nagyon sok hibás döntést hozott ma, ám összességében jól működött a társaság. Azt hiszem, a védekezésünk nagyon jól összeállt, akár emberhátrányról, akár zónáról, akár szoros emberfogásról van szó. Viszont nincs két egyforma csapat, amelyik ellen ugyanazt lehetne játszani, azaz nagyon sok mindenre fel kell készülnünk."
- A Dunaújváros óta eltelt egy hét annyit tett hozzá a csapat játékához, fizikumához, amennyit gondoltál?
"Úgy gondolom, látszik ez az egy hét a játékosokon, a teljesítményükön is, az erőállapotukon is – talán utóbbi esetében kissé negatív irányban, hiszen látszik a fáradtság, de ez teljesen természetesen ilyenkor. Ugyanakkor taktikailag egyre érettebbek vagyunk, egyre pontosabban tudják, mit miért és hogyan kell csinálni. A védekezésünk rendben volt, még a második negyedben is, hiszen a kapott gólok is inkább az elöl elkövetett hülyeségeinkből jöttek. Nagyon nagy eredmény, hogy egy ilyen második negyed után, sőt, még idesorolható a harmadik eleje is, így fel tudtunk állni, és ennyire el tudtunk menni a végére."
- És még azt sem lehet mondani, hogy ebben akár nüansznyi szerepe lett volna a két magyar játékvezetőnek.
"Teljesen kulturáltan vezettek, aki ismeri Greget (McFaddent, az ausztrál kapitányt), az tudja, nem hagyta volna szó nélkül, ha valami kivetni való lett volna a bíráskodásban. De meg is beszéltem a játékvezetőkkel a mérkőzés előtt, hogy nagyon nem segítenének nekünk, ha nekünk segítenének.
Greg McFadden: „Hibák sorozatát követtük el”
Az ausztrál szövetségi kapitány szerint egy pillanatig sem merülhet fel, hogy csupán néhány napja érkeztek Ausztráliából:
„Nem, nincs kifogás, szó sem lehet róla! Egyszerűen hülye hibák sorozatát követtük el, a harmadik negyedben adtunk a magyaroknak két-három könnyű gólt, és ez visszaütött. Ilyet nem lehet a világ egyik legjobb csapata ellen – mert én a magyarokat oda sorolom –, ha mégis megtesszük, akkor ez az eredménye. Sajnos, a harmadik negyed közepétől nagyon megállt a csapat, jól védekezett az ellenfél, nekünk egyszerűen nem volt ötletünk, mit is kellene csinálni. Viszont látjuk, mi nem működött, kielemezzük a hibákat, hogy a világbajnokságig még jobban összerakjuk a csapatot.”
Jegyzőkönyv
Magyarország–Ausztrália 10-6 (3-1, 0-3, 4-2, 3-0), Debrecen, 1000 néző, Játékvezetők: Vogel Gábor, Fekete Balázs
Magyarország: Bolonyai – Antal 1, Szűcs, Takács, Bujka 2, Keszthelyi 2 (1), Miskolczi. Cserék: Illés, Kisteleki 1, Tóth I. 1, Garda 2, Menczinger, Horváth.
Ausztrália: Barr – Lincoln Smith, Knox 2 (1), Webster, McGhie 2, Arancini 1, Zagame 1. Cserék: Appel, Buckling, Bishop, Ashleigh, Keesja, Barta (kapus).
Emberelőnyök: 6/2, ill. 6/1 Ötméteresek: 2/1, ill. 1/1
(Forrás: waterpolo.hu)