Igazán elit társaság gyűlt össze 2023. november 3-án a Magyar Nemzeti Múzeumban, miután kettős jubileumot ünnepeltek annak dísztermében: 30 éves a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja, valamint jelentős (23 érem!) magyar sikerekkel 35 éve rendezték a szöuli olimpiát. Ritkán látni annyi bajnokot és legendát térben és időben egyszerre, mint ezen a péntek estén történt a magyar történelem egyik – klasszicista stílusban épült – ikonikus intézményében.
A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának alakulóülésére és az azt követő baráti találkozóra a Thermál Hotel Héliában 1993. szeptember 4-én este 18 órától került sor. Három évtizeddel ezelőtt szombatra esett az elitklub megalakulása.
A kettős jubileumi találkozó házigazdája, Fábián László, a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke – a MOB főtitkára, aki maga is szöuli bajnok, mégpedig öttusában – köszöntötte elsőként a résztvevőket. A sportvezető azzal kezdte, hogy név szerint sokáig tartana mindenkinek megköszönnie, aki eljött az ünnepi estre, egyetlen kivételt azonban tett, és külön üdvözölte Kónya Imre egykori belügyminisztert, aki 1997-ben képviselőként benyújtotta az Országgyűlésnek az olimpiai bajnokok életjáradékáról szóló törvényjavaslatot, melyet egyhangúlag támogattak az akkori honatyák, így az aranyérmesek 1998. január elsejétől életjáradékban részesülnek. Ezek után a Nemzeti Sport 1993. szeptember 6-i számából felolvasta az MOBK megalapításáról írt cikket, és kiemelten emlékezett a klub alapítóiról, elnökeiről.
A kétszeres olimpiai bajnok vívó Schmitt Pál, a MOB és a klub tiszteletbeli elnöke, a Nemzet Sportolója – ő volt a MOB elnöke, amikor megalakult a klub, Szöul idején pedig főtitkár Deák Gábor elnök mellett – köszönetet mondott a MOB-nak, Gyulay Zsolt elnöknek, „Gyuzsónak" és Fábián László főtitkárnak, „Joelnek", a klub támogatásáért, majd a múltat idézte. Beszélt a közös programokról, méltatta a korábbi elnököket, megköszönte a klub biztosította gondoskodást, támogatást, egészségügyi hátteret. Emlékeztetett, hogy a 184 magyar olimpiai bajnoki címet összesen 308 sportoló szerezte meg, akik közül még 138-an vannak életben. „Vannak, akik elmennek, de szerencsére jönnek is."
A volt köztársasági elnök a vacsora közben zenei tudását is megmutatta a zongoránál.
A 90 esztendős Gyenge Valéria Kanadából videón küldte el üdvözletét. Az úszónő 1952-ben a helsinki olimpián nyert aranyérmet úszásban, áprilisban töltötte be 90. életévét, legutóbb idén januárban az Év Sportolója Gála egyik díszvendégeként látogatott haza Magyarországra.
Köszöntöttek „kerek” születésnaposokat is: a 70 éves Foltán László kenust, a 85 esztendős Gelei József labdarúgót és a 60 éves Wladár Sándor úszót. A szintén érintett Kocsis Ferenc birkózó (70), Cservenyák Tibor vízilabdázó (75), Balczó András öttusázó (85), Hámori Jenő vívó (90) és Hegedűs Csaba birkózó (75) nem volt jelen az eseményen.
Az esti ünnepségen a moderátori feladatokat Csisztu Zsuzsa a sportújságíró, szöuli olimpikon tornász látta el. A tortás köszöntés mellett kellemes pillanatokat jelentett a szöuli olimpia sikereinek képes, videós felidézése.
A vendégek közt volt Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes vívó, a Nemzet Sportolója és Molnár Zoltán, a Magyar Edzők Társaságának elnöke.
A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának alapításával kapcsolatos sporttörténeti jelentőségű javaslat az 1992. évi olimpia évének végén, a MOB tisztújító közgyűlésen hangzott el: legyen szervezett, nevesített közössége Magyarország olimpiai bajnokainak. A vízilabdázó „Butykó mester", azaz Lemhényi Dezső indítványozta, hogy jöjjön létre az Olimpiai Bajnokok Klubja. A kedvező fogadtatás nyomán, dr. Móna István öttusázó jogi közreműködésével elkészült az alapszabály, és 1993 szeptemberében megalakult a világviszonylatban is szinte egyedülálló klub. Az ötletgazda Lemhényi Dezsőt elnökké, Schmitt Pált és Kárpáti Rudolfot (mindketten vívók) tiszteletbeli elnökké választották. A rangidős akkor a vízilabdázó Ivády Sándor volt. Lemhényi Dezső 2003-ban bekövetkezett halála után a klub a szintén vízilabdázó Dömötör Zoltánt választotta elnöknek. A Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriuma elnöki tisztségének ellátásával Zsivótzky Gyulát, a Nemzet Sportolóját bízták meg; a kalapácsvető halálát követően 2007-ben dr. Bodnár András vízilabdázó, sebészfőorvos vette át a feladatokat. 2012-ben dr. Nébald György vívó lett az elnök, majd 2021 nyarától Fábián László öttusázó vezeti a bajnokokból álló elit társaságot.
A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának büszkesége, hogy tagjai sorában tudhatja a világ legidősebb ötkarikás aranyérmesét, az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes tornászt, aki 2023. január 9-én töltötte be 102. életévét.
Magyarország a téli és nyári olimpiák, valamint a szellemi versenyek történetében 184 aranyérmet számlál, ezeket összesen 308 magyar olimpiai bajnok nyerte.
A szöuli olimpiát 1988. szeptember 17. és október 2. között rendezték. A magyar csapat 23 érmet és 215 pontot gyűjtött, köztük 11 aranyat, 6-6 ezüstöt és bronzot. Magyarországot 18 sportág: asztalitenisz (4), atlétika (13), birkózás (19), judo (7), evezés (2), kajak-kenu (12), kerékpározás (2), kézilabdázás (1), ökölvívás (9), öttusa (2), sportlövészet (12), súlyemelés (7), tenisz (1), torna és ritmikus gimnasztika (14+1), úszás és műugrás (16+2), vitorlázás (2), vívás (8) és vízilabdázás (1) összesen 135 versenyszámában 152 férfi és 36 női, összesen 188 versenyző képviselte a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon. A versenyeket 24 sportág 237 versenyszámában, 159 ország 6279 férfi és 2186 női, összesen 8465 versenyzőjének részvételével rendezték meg. A versenyeket 24 sportág 237 versenyszámában 159 ország összesen 8465 sportolójával rendezték meg. A megnyitón a magyar zászlót a kenus Vaskuti István vitte; előzőleg a magyar csapat fogadalomtételén az eskü előmondója is a moszkvai olimpiai bajnok volt. Az összesített éremtáblán Magyarország a 23 éremmel a 6. helyen végzett.
A szöuli, magyar vonatkozású dicsőségtábla a MOB honlapján itt található (1-6. helyezettek).