Az olimpiai láng meggyújtása szimbolikus jelentőségű, 1936 óta tartó hagyomány, amely a tűzhöz kapcsolódó pozitív értékeket képviseli, mint a béke és a barátság; egyben kapcsot képez az ókori és az újkori olimpiák között. A láng meggyújtásának külön koreográfia szerint kell történnie, az ókori hagyományokat követve; minderre az ókori játékok helyszínén, a görögországi Olümpiában kerül sor. Héra istennő, Zeusz felesége korhű jelmezbe öltözött papnők társaságában egy fémtükör és a napsugarak segítségével gyújtják meg a lángot. Ezt követően az első futó – majd a fáklyát kézből kézbe adják – megindul a békességet és az ötkarikás játékokat hirdető fáklyával, aminek a formája és színe minden olimpia alkalmával más és más.

Az első olimpiai fáklyaváltó előtt az 1928-as amszterdami és az 1932-es Los Angeles-i nyári játékokon már szimbolikusan égett a tűz, amit azonban nem Olümpiában gyújtottak meg, és nem előzte meg fáklyafutás.

A história szerint 1934 májusában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hagyta jóvá azt az ötletet, hogy a láng Görögországból Berlinbe „utazzon”. Az ötlet Carl Diem német sportdiplomatától, a XI. Nyári Olimpiai Játékok szervezőbizottságának főtitkárától származott. A fáklyafutás azóta is szerves részét képezi a nyári és téli olimpiákat megelőző ceremóniáknak, de már az ifjúsági játékok és az Európa Játékok esetében is gyakorlat. 1936. július 20-án Olümpiában, az első olimpiai fáklyaváltónál már egy parabolikus tükröt használtak, amely a napsugarakat koncentrálta és a láng meggyújtását szolgálta. A jelenlévő Pierre de Coubertin báró üzenetet küldött a fáklyavivőknek, kellemes futást kívánva nekik. Az olimpiai ceremóniával egy időben ünnepségeket is rendeztek a berlini városháza előtt. Az első futó a görög Konsztantinosz Kondilisz volt, aki ezzel beírta magát az olimpiai mozgalom történetébe.

Magyar szempontból is sporttörténelmi érdekesség 1936-ból, hogy a lángfutás 386 kilométeren keresztül hét ország között Magyarországot is érintette az Olümpia-Athén-Szófia-Belgrád-Budapest-Bécs-Prága-Berlin útvonalon.

Magyarországon 1936 után 1972-ben, a 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, majd a MOB szervezésében az 2019-es minszki Európa Játékok előtt rendeztek a lánggal váltófutást. Utóbbi két eseményt megelőzően az Európai Olimpiai Bizottság otthonában, Rómában lobbantották fel a „béke lángját”.

A fáklyaváltók során több magyar is futott már határainkon túl is a lánggal; legutóbb a 2024-es párizsi olimpia alkalmával Gyulay Zsolt, a MOB elnöke Marseille-ben. Akkor a párizsi váltó egyik tagja volt a világ jelenlegi legidősebb élő olimpiai bajnoka, a 101 éves francia kerékpáros, Charles Coste.

Berlintől (1936) Párizsig (2024) 21 nyári és Oslótól (1952) Pelkingig (2022) 19 téli, összesen 40 db fáklya látott napvilágot az újkori olimpiák történetében.

A Magyar Olimpiai Bizottság mintegy fél évvel ezelőtt, 2024 novemberében költözött új székházába, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kampuszára, a Sportkórház korábbi területére.

A tavaly felújított Hauszmann-villát még Ferencz József császár idején adták át az 1800-as évek végén. Az épület műemlékvédelem alatt áll; Hauszmann Alajos tervei alapján készült. A Magyar Építők honlapja felidézi, hogy az Alkotás utcai kórház építése 1882 októberében kezdődött, és közel két év alatt be is fejeződött. 1884. október 19-én ünnepélyes keretek között I. Ferenc József avatta az épületeket a Vöröskereszt Erzsébet Kórházává.

Ebben az épületben, az első emeleti elnöki irodában található a közel 40 fáklyából álló gyűjtemény, amely nyári és téli felnőtt, továbbá ifjúsági olimpiákhoz, sőt Európa Játékokhoz is köthető erekléyket is tartalmaz.