A hagyományokat követve az ókori játékok helyszínén, a görögországi Olümpiában meggyújtották a párizsi, XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok lángját. A ceremóniára a játékok megnyitója előtt 101 nappal, április 16-án délelőtt került sor.
Az ünnepség számos néző előtt zajlott; elhangzott az olimpiai, majd a francia és a görög himnusz, ezzel egy időben felhúzták az ötkarikás, a görög és a francia zászlót. Az eseményen részt vett Katerina Szakellaropoulou, Görögország elnöke, a német Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a görög Szpirosz Kapralosz, az európai szervezet (EOC) első embere is.
A jelenlévőket köszöntötte Arisztidisz Panajotopulosz, Olümpia polgármestere, a francia Tony Estanguet, a játékok szervezőbizottságának elnöke, Thomas Bach NOB-elnök, majd Szpirosz Kapralosz EOC-elnök, aki egyben a Görög Olimpiai Bizottság vezetője is.
„Nehéz időket élünk, háborúkkal, konfliktusokkal teli időket. Az embereknek pedig elegük van a gyűlöletből, az agresszióból és a negatív hírekből, amelyekkel mindennap szembesülnek – mondta a láng fellobbanását megelőző ünnepi beszédében Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke. – Mi viszont mindannyian olyasmire vágyunk, ami összekapcsol minket, egyesít bennünket, reményt ad számunka. Az olimpiai láng, amelyet most meggyújtunk, ennek a reménynek a jelképe.”
A főpapnő szerepét Mary Mina görög színésznő játszotta el, aki a fáklyát Héra templománál gyújtotta meg. A borongós időjárás miatt ezúttal az előző napi főpróbán meggyújtott láng segített a pompás, tradicionális előadásban.
Az olimpiai szimbólum ezután 11 napos váltó alkalmával járja be Görögországot, ezt követően érkezik meg a láng április 26-án Athénba, ahol ünnepélyes keretek között átadják azt a párizsi szervezőbizottságnak a Pánathén, Panathinaiko Stadionban, az 1896-os, első modern kori olimpia központi helyszínén. A 11 napos görögországi váltó során a fáklya mintegy 550 ember kezében több mint 5000 kilométert tesz meg.
Az első futó Olümpiában az evezős olimpiai bajnok Sztefanosz Duszkosz volt, aki a fáklyát a francia olimpiai bajnok úszónak, Laure Manaudounak adta át; a váltó első tagja elfutott Pierre Coubertin szívét őrző emlékmű előtt is.
A láng május 8-án érkezik meg a francia Marseille-be a Földközi-tengeren keresztül. A láng fénye a legkiemelkedőbb francia építészeti alkotásokat, tájakat fogja beragyogni, az ország ikonikus alakjai, természeti bájai és történelme előtt tisztelegve: a versailles-i kastélyt, Carcassonne középkori városát, az UNESCO világörökségi listán szereplő Mont-Saint-Michel-t, a Loire-menti kastélyokat vagy éppen a normandiai partraszállás helyszínét.
Az olimpiai láng meggyújtása szimbolikus jelentőséggel bíró, 1936 óta tartó hagyomány, amely a tűzhöz kapcsolódó pozitív értékeket képviseli, mint a béke, barátság. Kapcsot képez az ókori és modern olimpiák között.
Az ötlet eredetileg az ókori olimpiák ünnepélyéből ered, amely Olümpiában kapott helyet – ugyanazon a helyszínen, ahol a párizsi ötkarikás játékok lángját is meggyújtották.
Az esemény számos színpadi elemet tartalmazott, ilyen volt többek közt a galambröptetés, vagy amikor fiatalok kézen fogva megrajzolták az olimpiai ötkarikát.
A Magyar Olimpiai Csapat a játékok előtt 101 nappal 16 sportágban 150 kvótát (vagy szintes eredményt) számlál.
(Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/George Vitsaras)