Milyen egy jó sportlövő?

A magánéletben is nyugodt, céltudatos, mindig tud összpontosítani arra, amit csinál – jelentette ki teljes meggyőződéssel Pekler Zalán. – Ez a három tulajdonság az évek során rám rakódott, a céltudatosság a legkésőbb. De alapvetően mindig nyugodt gyerek voltam.

Van valami, ami ki tudja zökkenteni?

Volt. De sokat dolgoztam rajta, és mára azt mondhatom, nincs olyan dolog, ami ki tud zökkenteni egy adott versenyszituációból.

Miért pont a sportlövészet?

Kilencéves koromban ismerkedtem meg a sportággal, de akkor még csak amatőr szinten, hiszen a nagyszüleimnél kipróbáltam egy Slavia légpuskát, ami nem komoly fegyver, ilyennel lőnek a búcsúban is. A lényeg azonban, hogy sikerélményt hozott nekem, mert hat méter távolságból eltaláltam vele előbb egy söröskupakot, majd ahogy nőtt a tét, végül már egy kukoricaszemet is. Komárom már akkor is sok nagynevű sportlövőt nevelt, így én is lementem a lőtérre, és ott is ragadtam.

Könnyű volt átvinni a szülőkön, hogy a sportlövészetet választja, és nem mondjuk a sokkal népszerűbb futballt, vagy bármi mást?

Fiatalon több sportot is kipróbáltam. Kezdtem az úszással, folytattam a labdarúgással, mert a testvérem is focizott és édesapám is nagyon szereti ezt a sportot. Sokáig párhuzamosan csináltam a kettőt, de tizenhárom-tizennégy éves koromban dönteni kellett, mert azt már akkor is tudtam, hogy én sikeres sportoló akarok lenni. Sportlövészetben addigra serdülő országos bajnok voltam, úgyhogy emellett tettem le a voksomat.

Mi a legszebb a sportágában?

Az, hogy rengeteg mindenre megtanítja az embert. Nagyon örülök, hogy már fiatalon találkoztam a sporttal – sokat segített a személyiségfejlődésemben.

Azt mondják, a sportlövészetben nem lehet folyamatosan fenntartani a csúcsformát – erre ön az idén rácáfolt.

Tényleg nehéz hosszabb ideig fenntartani a csúcsformát, de az idén nekem eddig még sikerült. Négy világkupa-aranyat szereztem, és négy aranyat hoztam az Európa Játékokról. Ráadásul az idén először világcsúcstartó is voltam, még akkor is büszke vagyok erre, ha csak kilencven percig élt a rekordom. Remélem, a közeli vagy távoli jövőben visszaszerezhetem kínai vetélytársamtól.

Milyen tervekkel vágott neki az Európa Játékoknak?

Tudtam, hogy nagyon jó formában vagyok, de nem fogalmaztam meg konkrét célokat. Örültem volna, ha egy-két érmet sikerül begyűjteni, de a legeslegnagyobb cél az olimpia kvóta megszerzése volt, hiszen mostanra már mindenki az olimpia fókuszában él. Nagyon örülök, hogy sikerült valóra váltani, sőt, túlszárnyalni a terveket.

Ha ízlelgeti a szót, hogy olimpia, hevesebben dobban a szíve?

Mindig boldog vagyok, ha kimondom, vagy gondolok rá, s noha nem ez lesz az első olimpiám, mert Tokióban már ott voltam, mindig fantasztikusan boldog érzés, amikor a Pekler Zalán név és az olimpia szó egymás mellé kerül egy mondatban.

Nyilván az olimpiára sem tervek nélkül utazik majd. Van valami, amit ezek közül a célok közül elárulhat?

Mint minden élsportolónak, nekem is az a célom, hogy megnyerjem az olimpiát. Van még egy év a felkészülésből, ez az az év, amelyet kemény munkával kell tölteni ahhoz, hogy Párizsban megvalósuljanak a céljaink.

A sport mellett dolgozik, kilépett a civil életbe. Könnyen ment?

Kétezer-tizennyolcban kezdtem a tanulmányaimat a Budapesti Gazdasági Egyetemen, ahol három év után szakmai gyakorlati helyet kellett keresni. Az életnek ezen a területén is céltudatos vagyok, már nagyon hamar megfogalmazódott bennem, hogy az élsportolói évek után szeretnék a sportban dolgozni, legyen szó valamelyik sportszövetségről, vagy akár a Magyar Olimpiai Bizottságról. Így azután leültem beszélgetni Sinka Lászlóval a sportlövő szövetség főtitkárával, és nyitott ajtókat találtam nála. Úgy előbb gyakornokként kezdtem dolgozni, most pedig már főmunkatárs vagyok. A nemzetközi kapcsolatokért felelek, és a versenyigazgató úr munkáját segítem.

Mennyire nehéz összeegyeztetni a sporttal?

Nagyon jól kiegészíti egymást a kettő. Mindig is azt vallottam, hogy nagyon fontos a sport mellett valami olyasmit csinálni, ami kikapcsolja az ember elméjét. Napi hat-hét órát edzek, nagyon fontos, hogy amellett még legyen szellemi és szakmai elfoglaltság: a főmunkatársi munkakört is a tőlem telhető maximális erőbedobással végzem.

Krakkóban kimondva, kimondatlanul a vezére lett a magyar csapatnak. Hogy érintette?

Az Európa Játékok legeredményesebb sportolója vagyok, ez nagyon jó érzés, és nagyon sok mindennel jár, például az utóbbi napokban rengeteg média-megkereséssel. Szívesen fogadom, mert most éppen hosszabb pihenőn vagyok, de amikor visszatérek, szeretném háttérbe szorítani egy kicsit ezt a fajta elfoglaltságot. Sohasem volt fontos számomra, hogy én legyek bárminek is az arca, inkább mindig a munkára koncentráltam.

Milyen visszajelzéseket kapott az Európa Játékok után?

Rengetegen gratuláltak, nagyon jól esett, hogy az emberek büszkék rám, de tudni kell, hogy ez nemcsak az én érdemem, hiszen hatalmas csapattal dolgozom együtt, akik ugyanúgy beletették a munkát ezekbe az eredményekbe, mint én. Hálás vagyok nekik ezért. Ja, és az aranyak után kék pipát kaptam az Instagramon, ami megmelengette a szívemet.

(MOB-Média, Nyitókép: MOB-Média/Szalmás Péter)