A Nemzetközi Olimpiai Bizottság legújabb döntése tovább nehezítheti a sportok királynőjének helyzetét az olimpián. Már nem az atlétika az ötkarikás játékok egyértelműen első számú sportága?
A "sportok királynője" - ez a jelző hangzik el rendre az atlétika kapcsán. Az olimpiai versenyprogram gerincét (az úszás mellett) adó sportágat viszont érzékeny veszteség érheti a riói olimpián. A londoni olimpián tavaly még 2.231 atléta vett részt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legfrissebb elképzelései szerint ez a szám a 2016-os nyári játékokon maximum 2.000 lehet majd. Ha mindez valósággá válik, akkor az atlétika lesz az egyetlen olyan sportág, ahol Londonhoz képest csökkenhet a sportolók száma.
"Nem csinálunk ebből problémát, tudunk a dologról, hiszen a döntés velünk konzultálva született. A londoni rekord részvételünk tényleg extrém volt, mi korábban is elfogadtuk a kétezer fős limitet a sportágunknak" - reagált a hírre az insidethegames.biz oldalnak a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) főtitkár helyettese, Nick Davies. Ha a NOB-nak az első dél-amerikai olimpián sikerül betartatnia az atlétákra kiszabott kvótát, akkor a '92-es barcelonai olimpia óta (ahol 1.725 atléta szerepelt) a klasszikus sportág legkevesebb indulóját láthatjuk.
"Ha őszinte akarok lenni, akkor a londoni kvóta túllépés volt inkább különleges, három év múlva vissza fogunk térni a valósághoz" - nyilatkozta lakonikusan a téma kapcsán Sebastian Coe, a londoni játékok szervezőbizottságának elnöke, a korábbi kétszeres olimpiai bajnok atléta.
Az atlétika persze így is a legjelentősebb sportága maradhat az ötkarikás mozgalomnak, igaz egyesek félnek, hogy az "elsőszámú olimpiai sport" titulus megszűnhet, ez a mostani döntés pedig már ezen folyamat második lépcsőfokát jelentheti.
Az elsőt még az év elején a NOB Végrehajtó Bizottsága lépte meg, amikor a 28 olimpiai sportág jövedelemelosztási rendszerét megváltoztatva az atlétika mellé az úszást is magában foglaló vizes sportokat (ezáltal az ezen sportágakat összefogó FINA-t) és a FIG égisze alá tartozó tornasportokat is prémium kategóriába emelte. Az atlétika Londonban azért hozhatott össze rekord számú résztvevőt, mert ebben az alapsportágban lehet a legkönnyebben kisebb, a részvételt amúgy kiharcolni képtelen országoknak is olimpiai szereplési lehetőséget adni, a kvalifikációs szintek ellenére pedig (az úszáshoz hasonlóan) nehéz igazán pontosan szabályozni a résztvevők számát.
A sok résztvevő miatt nem is csoda a redukálási javaslat, lévén az olimpiai programba folyamatosan új sportágak is szeretnének bekerülni (Rióban a golf és a rögbi hét főből álló változata kerül be újdonságként), a már "körön belül" lévő sportágak pedig folyamatosan szeretnének új versenyszámokkal bővülni, amihez a NOB által korábban rögzített 10.500 fős sportolói létszám limit miatt csak mások kárára van lehetőség.
Megjegyezzük a két sportág riói programba vételével várható volt, hogy a NOB egyes sportágak létszámához hozzányúl, hiszen nem szeretnék túllépni a már említett 10500 fős hatért.
További módosítások várhatók még a NOB részéről.