Az iskolai sport és az atlétikai közvélemény megnyugvással vette tudomásul, hogy az MDSZ vezetésében bekövetkezett változások nem kérdőjelezték meg a népszerű és jól bejáratott versenyrendszert. Fontos újdonság, hogy az országos döntők valamennyi eseménye a Puskás Ferenc Stadionban kerül megrendezésre. A megújúlt legfelsőbb sportvezetés jelenlétével bizonyította, hogy nemcsak szóban hirdeti a diákversenyek fontosságát.
Simicskó István államtitkár úr hivatalba lépésének másnapján a megnyitó vendége volt, ahogy Vígh László kormánybiztos úr és Balogh Gábor MDSZ elnök úr, az új MDSZ vezetés és más magasrangú sportvezetők is.

A megnyitón elhangzó üdvözlő beszédekben, melyeket a fent említett vendégek tartottak, - felidézve saját élményeiket is -, hangsúlyozták a Diákolimpia kimagasló fontosságát. Maga a kétnapos verseny a programnak megfelelően zajlott le.

Az időrend betartása, a versenyszámok szakszerű megrendezése a jól működő versenybíróságnak volt köszönhető, valamint annak a magasszintű előkészítő munkának, mely az MDSZ és a rendezésért felelős BDSZ munkatársait dicséri.

A rendezés sikerét nagyban segítette az az újítás, amelyet a rendezők ”kísérletképpen” vezettek be, de nagyon sikeres volt: minden ügyességi helyen számítógép rögzítette az eredményeket, melyet továbbküldtek a titkársághoz. Itt összesítették és néhány percen belül már végleges volt az eredmény.

A rendezvény az atlétika fontos versenyformája. A résztvevő iskolák versenyszámonként 5 versenyzőt készítenek fel /váltószámokban 4, illetve 10 főt/. A döntőbe jutás és a bajnoki címért folyó verseny mellett kiemelkedő fontosságúak a megyei szintű versenyek, ahol a sportágat igazi tömegek képviselik.

A megyei előversenyeken nyolc olyan versenyszám volt, amelyben a résztvevő csapatok száma 100/!/ felett volt, és jó néhány további számban megközelítette azt. Az ügyességi számokban közel 5700, a váltószámokban közel 2800 versenyző állt rajthoz a megyei és budapesti előversenyeken.

224 csapat /5 fő és 90 váltó /4 ill. 10 fő harcolta ki a döntőben való részvételi jogot. A döntők érdekes versenyeket hoztak.

Mindhárom pontverseny nyílt volt a verseny kezdete előtt. A meghívások alapján négy-öt iskola is esélyesnek látszott.

A „Kovács Csaba” pontversenyt az egyenletes teljesítményt nyújtó kecskeméti Széchenyi városi óvoda és Ált. Isk. nyerte./III.-IV. Kcs./. A”Christián László” vándordíjat – sokadszor - nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium vehette át, szoros verseny után /V.-VI. Kcs fiú/

A „Dr.Irányossyné Vértessy Katalin” vándordíjat a szolnoki Széchenyi István Gimnázium nyerte, a legegyenletesebb teljesítményt nyújtva a vetélytársak közül. A versenysorozat igazi jelentőségét az adja, hogy az igazolt atléták mellett a résztvevők túlnyomó többsége nem rendelkezik szövetségi versenyengedéllyel.

Ha valaki megnézi az MDSZ honlapján a megyei versenyeken résztvevő iskolákat, meglepetve tapasztalhatja, hogy atlétikai szakosztályoktól messze eső helységekből is milyen sok iskola vett részt. Természetesen a kép változó, mert amíg Borsod - Abaúj - Zemplén és Békés megye szépszámú csapattal rendezte versenyét, addig máshol, főleg az V.-VI. korcsoportnál találunk szomorú létszámokat.

Ez a statisztikából kiolvasható. Egy konkrétumot mégis kiemelnék. Sajnos ismét Budapest a negatív példa. A két nap alatt a fővárosból talán 10 csapat indult. Bár új versenyrekord nem született ezévben, de a színvonal megfelelő volt. Szólni kell az iskolák és tanárok, valamint a segítők áldozatkészségéről.

Az évről-évre csökkenő anyagi lehetőségek, a jelentős iskolai elfoglaltságok ellenére a verseny népszerűsége nem csökken, és a résztvevők száma is alig kevesebb az előző évekhez viszonyítva.

Ez a sportág változatlan népszerűségét mutatja az iskolai sportban, a helyenkénti hullámzások ellenére. A nehezedő körülmények ellenére az elterjedtség, az idén bevezetett mindennapos testnevelés, a szakszövetség iskolákra való nagyobb figyelme a sportág távlati fejlődését eredményezheti.

(Forrás_ masz.hu/Kovács Sándor atlétikai versenybíró, ny. testnevelő tanár )