A MOB Esélyegyenlőségi Bizottságának elnöke, Sinkó Andrea kezdeményezésére a Magyar Olimpiai Bizottság megszervezte a „Női sportvezetők reggelijét” a Larus étteremben, ahol számos sportági szövetség hölgy delegáltja találkozott, és osztotta meg tapasztalatait, dilemmáit és inspiráló történeteit egymással.

Az egybegyűlteket Fábián László olimpiai bajnok, a MOB főtitkára köszöntötte, hangsúlyozva, a sport világának is érdeke, hogy minél több nő jusson szerephez vezetőként, hiszen „ha precíz és jó munkát akarsz, fontos, hogy nők is szerepet kapjanak a különböző területeken.”

Sinkó Andrea, a MOB Esélyegyenlőségi Bizottságának elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a jelenlévők nem gesztusok révén kaptak meghívást, hanem sportágukban végzett munkájukkal érdemelték ki a helyüket. Hozzátette: ez a reggeli csak az első lépés, de fontos, hogy a megkezdett úton tovább kell majd járni a tanulságok levonásával.

Ezután két kerekasztal-beszélgetés következett, amelynek résztvevői: Ali Csilla (Magyar Birkózók Szövetsége, nemzetközi kapcsolatok és protokoll-igazgató), Dénes Dorottya (Magyar Labdarúgó Szövetség, női szakágvezető), Dónusz Éva (Magyar Kajak-Kenu Szövetség, szakreferens), Drávucz Rita (MOB Esélyegyenlőségi Bizottság, tag), Pálinger Katalin (Magyar Kézilabda Szövetség, alelnök), Schmitt Gréta (Magyar Tenisz Szövetség, elnökségi tag) és Varga-Szabó Andrea (Magyar Szinkronúszó Szövetség, elnök) voltak. Az elsőn a résztvevők arról beszéltek, miért maradtak a sportban a sportolói pályafutásuk befejezése után, és milyen kihívásokkal szembesültek immár sportvezetőként.

Ali Csilla elmondta, sportcsaládból érkezett, így a sport szeretete, a folyamatos fejlődés lehetősége tartotta a sportban. „A férfiak jók az ötletelésben, de a megvalósítást mi, nők végezzük el pontosan és precízen. Örülök, hogy ebben a sportágban tevékenykedem, igyekszem folyamatosan fejlődni.”

Dénes Dorottya, korábbi labdarúgó úgy fogalmazott: „Nem készültem erre a pályára, de amikor megérkezett a felkérés, megtiszteltetésként éltem meg. Számomra ez nem csak munka, hanem küldetés is: szeretném, ha a következő női generáció helyzete még könnyebb lenne a sportban.”

Dónusz Éva a felelősség és az anyaság kettőséről beszélt: „Kapitányként sokszor dönteni kellett, mikor kerüljön nagyobb hangsúly a családra, és mikor a szakmára. Megtapasztaltam, mekkora kihívás az anyaság mellett vezetőként is folyamatosan jelen lenni.”

Drávucz Rita az együttműködés jelentőségét emelte ki: „A sportban megtanultam, hogy a rendszerszintű gondolkodás sokszor a nőknél kiemeltebben jelen van. Mi hamarabb elindítjuk a dolgokat, gördülékenyebbé tesszük a folyamatokat, és sokszor színesebb, empatikusabb megközelítést hozunk. Számomra ez az, ami igazán értéket ad a sportvezetésben.”

Pálinger Katalint már aktív játékosként behívták klubja elnökségi üléseire, ott megtanulta a klubvezetés csínját-bínját, majd felkérték, hogy a hazai szövetségben alelnökként irányítsa a női szakágat: „Öten vagyunk nők az elnökségben, és a legfontosabb témák női kézben vannak – fontos számunkra, hogy a korábbi játékosok is bekerüljenek ebbe a körforgásra, mert ők látják igazán, hogy miben van szükség változtatásra. Világéletemben csapatban dolgoztam, most sincs ez másként, szerintem csak így érdemes megközelíteni bármilyen nagy célt vagy feladatot.”

Schmitt Gréta rávilágított arra, mennyire sokrétű lehet egy sportvezetői pálya: „Először furcsán néztek, amikor érzelmeket és női látásmódot vittem be a teniszszövetség elnökségi üléseire, de idővel egyre több elnökségi tag kérte a tanácsomat. A tenisz rengeteget adott nekem: önfegyelmet, munkaszeretetet és kitartást.” Kiemelte azt is, milyen fontosnak tartja, hogy gyermekein keresztül is tovább vigye a sport értékeit, hiszen két fia élsportoló.

Varga-Szabó Andrea több mint harminc éve dolgozik rendezvényszervezés-marketing területen, így fogalmazott: „Ha kitűzöl magad elé egy célt, azt tűzön-vízen át kell vinned” – mondta. Most a szinkronúszó szövetségben talált „új otthonra”, ahol a sportdiplomácia és a fiatal generációk támogatása áll hozzá közel: „Szülőként óriási felelősségünk van abban, milyen gyerekeket indítunk el a világba.”

A második kerekasztal-beszélgetés középpontjában a mentorálás, a példamutatás és a jövő kihívásai álltak. A résztvevők dr. Csisztu Zsuzsanna (MOB Médiabizottság, elnök), dr. Kolbenheyer Zsuzsanna (Magyar Jégkorong Szövetség, elnök), Kollár Edina (Magyar Vízilabda Szövetség, operatív vezető), Sastin Marianna (MOB Esélyegyenlőségi Bizottság, tag), Sinkó Andrea (MOB Esélyegyenlőségi Bizottság, elnök), Szabó Gabriella (MOB, marketing manager) és Vatai Gabriella (Magyar Röplabda Szövetség, elnök) voltak.

Dr. Kolbenheyer Zsuzsanna eredetileg nem sportvezetői pályára készült, a civil életben jogi végzettsége van, jégkorongozóként azonban megérezte a csapatmunka és a vezetői felelősség ízét, és mostanra elnökként vezeti a sportágat. „A női vezetők közül sokak problémája, hogy nem bíznak eléggé magukban. A motivációmat abban találtam meg, hogy ebben segítsek és hogy jobb körülményeket teremtsek a következő generációknak. Így talán nekik nem kell majd végig menni ugyanazon a rögös úton, amin nekem végig kellett. Ehhez azonban a folyamatos tanulás és önképzés elengedhetetlen.”

Kollár Edina megosztotta azt, hogy a vízilabda-szövetségbe már az állami sportirányításból hívták át, ahol akkorra már olyan respektet szerzett, hogy „azon a ponton már nem számított, hogy férfi vagy nő vagyok, csak az elvégzett munka.” Úgy véli, a fiatalok számára a kitartás a kulcs, vezetőként pedig a rendszerszintű gondolkodás adhat különleges előnyt.

Sastin Marianna világossá tette: a sportban és az életben is egymást kell támogatni. „Higgyünk magunkban, és merjük kimondani ezt a hitet.” Nyíltan vállalja a véleményét, és másokat is erre ösztönöz. „Sokszor jobb, ha nem gondolkodsz túl sokat: csak csináld, és meglátod, sikerülni fog.”

Szabó Gabriella huszonöt év élsport után került a MOB-hoz. Nehéz volt a váltás, de a támogató közegben megtalálta a helyét. Külön köszönetet mondott Schmidt Gábornak, aki gyermekkora óta végig kísérte pályáját. „Óriási szerencsém volt, hogy sportolóként ebben a világban élhettem, és még úgy sem volt könnyű a civil életet elkezdeni, hogy maradtam a sportban. Az utóbbi években megtanultam, milyen fontos, hogy egymást a mindennapokban is segítsük, globálisan pedig következetes példamutatásra van szükség. Arra, hogy nyissunk mások felé, és ha hozzánk fordulnak, akkor abból merjünk inspirálódni.”

Dr. Csisztu Zsuzsanna visszaemlékezett saját pályakezdésére: „Amikor én belevágtam, sokszor Jeanne d’Arc-ként kellett előre mennem. A sportújságírásban még most sem a legideálisabb a férfi-nő arány, de azokat a nőket, akik itt dolgoznak, mind elismerik, mert kivívták a tiszteletet és egytől egyig letettek valamit az asztalra.”

Hangsúlyozta, hogy a sportban minden nő előtt többféle út áll: bírói, edzői, menedzsment, sportújságírás. „Van itt még hely, hölgyeim” – üzent a fiatal generációnak. Szerinte a szorgalom és megbízhatóság olyan erények, amelyekben különösen lehet építeni a nőkre. Fontosnak tartja, hogy a férfi vezetők felismerjék ezt, és olyan nőkkel vegyék körbe magukat, akikben bíznak.

Vatai Gabriella a fiatalok bátorítását tartja kulcsnak: „Mindig próbálom jelezni a lányoknak, hogy van helyük és jövőjük a sportban. Higgyenek magukban, mert sokszor csak ez hiányzik.”

Sinkó Andrea összegzésében rámutatott: a sportban megszerzett kitartás, fegyelem és közösségi élmények olyan erős alapot jelentenek, amelyek a vezetői munkában is jól hasznosíthatók.

A reggeli résztvevői közös célként fogalmazták meg, hogy a sportvilág női szereplőinek tapasztalatait és tudását lehet és kell is hasznosítani, és bár az arányokon még mindig lehet változtatni, ez egy szépen alakuló folyamat, és a jelenlévők történetei és elkötelezettsége bizonyítja: a hazai sportélet javára válik, hogy egyre több nő vállal különböző szerepeket a sport különböző területein.

A sportvilág női szereplőinek helyzete, a női vezetők jelenléte nem pusztán esélyegyenlőségi kérdés, hanem kézzelfogható érték a sport számára. Empátiájuk, rendszerszintű gondolkodásuk és kitartásuk révén olyan tudás birtokában vannak, amely gazdagítja a magyar sportot.

A successful initiative: Breakfast ans Roundtable Discussions for Women Sports Leaders – 16 September 2025

With the intention of establishing a tradition, the Hungarian Olympic Committee (HOC) Equality Commission invited female leaders of the Hungarian sports community to a breakfast meeting, where participants inspired one another by sharing their experiences and thoughts. There was consensus on one key point: the work that has now begun must be continued.

At the initiative of Andrea Sinkó, Chair of the HOC Equality Commission, the Hungarian Olympic Committee organised the “Breakfast and Roundtable Discussions for Women Sports Leaders” at the Larus Restaurant, where female delegates from numerous sports federations met and exchanged experiences, challenges and inspiring stories.

The participants were welcomed by László Fábián, Olympic champion and Secretary General of the HOC, who emphasised that it is also in the interest of sport to have more women in leadership positions, noting that “if you want precise and high-quality work, it is important that women are also involved in different areas.”

In her opening remarks, Andrea Sinkó highlighted that the participants had not been invited as a gesture, but had earned their place through their work in their respective sports. She added that this breakfast was only the first step, and that it is essential to continue along this path while drawing the necessary lessons.

Two roundtable discussions followed. The participants included Csilla Ali (Hungarian Wrestling Federation, Director of International Relations and Protocol), Dorottya Dénes (Hungarian Football Federation, Head of Women’s Football), Éva Dónusz (Hungarian Canoe Federation, Sports Officer), Rita Drávucz (HOC Equality Commission, member), Katalin Pálinger (Hungarian Handball Federation, Vice President), Gréta Schmitt (Hungarian Tennis Federation, Board Member) and Andrea Varga-Szabó (Hungarian Artistic Swimming Federation, President).

The first discussion focused on why they remained in sport after their athletic careers and the challenges they face as sports leaders.

Csilla Ali shared that she comes from a sports family, therefore the love of sport and the opportunity for continuous development that have kept her involved. “Men are good at generating ideas, but we women carry out the implementation with precision. I am happy to work in this sport and strive to continuously improve.”

Dorottya Dénes, a former footballer, noted: “I did not originally plan this career, but when the opportunity came, I saw it as an honour. For me, this is not just a job, but also a mission: I want the next generation of women to have an easier path in sport.”

Éva Dónusz spoke about balancing responsibility and motherhood: “As a national team captain, I often had to decide when to prioritise family and when to focus on my profession. I experienced how challenging it is to remain present as a leader while also being a mother.”

Rita Drávucz emphasised the importance of collaboration: “Through sport, I learned that system-level thinking is often more pronounced in women. We initiate processes earlier, make them more efficient, and often bring a more diverse and empathetic approach. For me, this is what truly adds value to sports leadership.”

Katalin Pálinger was already invited to board meetings during her active playing career, where she learned the fundamentals of club management, and was later asked to serve as Vice President of the Hungarian National Handball Federation. “There are five women on the board, and the most important areas are in women’s hands. It is important to us that former athletes are also included, as they truly understand where change is needed. I have always worked in a team, and I still do—this is the only way to approach major goals and tasks.”

Gréta Schmitt highlighted the multifaceted nature of a leadership career in sport: “At first, it was unusual when I brought emotions and a female perspective into board meetings, but over time more and more members began to seek my advice. Tennis has given me discipline, dedication and perseverance.” She also stressed the importance of passing on sporting values to the next generation, as her two sons are elite athletes.

Andrea Varga-Szabó, who has more than thirty years of experience in event management and marketing, stated: “If you set a goal, you must pursue it relentlessly.” She has found a new professional home in artistic swimming, where sports diplomacy and supporting young generations are particularly important to her: “As parents, we carry great responsibility in shaping the next generation.”

The second roundtable focused on mentoring, role models and future challenges. Participants included Dr Zsuzsanna Csisztu (HOC Media Commission, Chair), Dr Zsuzsanna Kolbenheyer (Hungarian Ice Hockey Federation, President), Edina Kollár (Hungarian Water Polo Federation, Operations Director), Marianna Sastin (HOC Equality Commission, member), Andrea Sinkó (HOC Equality Commission, Chair), Gabriella Szabó (HOC, Marketing Manager) and Gabriella Vatai (Hungarian Volleyball Federation, President).

Dr Kolbenheyer originally did not plan a career in sports leadership; with a legal background, she discovered leadership responsibility through ice hockey and now leads the federation as President. “Many female leaders struggle with self-confidence. My motivation has been to help in this area and to create better conditions for future generations.”

Edina Kollár shared that she joined the water polo federation from public sports administration, where she had already gained strong professional recognition: “At that point, it no longer mattered whether I was a man or a woman, only the quality of my work.” She emphasised that perseverance is key for young people, while system-level thinking is a major advantage for leaders.

Marianna Sastin underlined the importance of mutual support: “We must believe in ourselves and dare to express that belief.” She encourages others to do the same: “Sometimes it is better not to overthink—just do it, and you will succeed.”

After twenty-five years of being an elite athlete, Gabriella Szabó joined the HOC. Although the transition was challenging, she found her place in a supportive environment. She highlighted the importance of helping each other in everyday life and setting a consistent example globally: “We must open ourselves to others and be inspired when they turn to us.”

Dr Zsuzsanna Csisztu reflected on her early career: “When I started, I often had to lead the way like Joan of Arc.” She noted that although gender balance in sports journalism is still not ideal, women in the field are recognised because they have earned respect through their work.

She emphasised that multiple career paths are open to women in sport—officiating, coaching, management and sports media—and encouraged the younger generation: “There is still room here, ladies.”

Gabriella Vatai stressed the importance of encouraging young people: “I always try to show young women that they have a place and a future in sport. They must believe in themselves.”

In her closing remarks, Andrea Sinkó highlighted that the perseverance, discipline and sense of community gained through sport provide a strong foundation for leadership roles.

Participants agreed that the experience and knowledge of women in sport must be utilised. While there is still room for improvement in representation, the process is progressing positively. Their stories and commitment demonstrate that increasing female participation in various roles benefits Hungarian sport.

The presence of women in sport is not merely an equality issue, but a tangible added value. Through their empathy, system-level thinking and perseverance, women bring knowledge and perspectives that enrich the sporting community.