Siklósi Gergely egyéniben olimpiai ezüstérmes, világbajnok, csapatban Európa-bajnok, egyben Európa Játékok-győztes párbajtőröző. A Magyar Olimpiai Bizottság, a Team Hungary hetente jelentkező podcastjának ötödik felvonásában a Honvéd olimpikon vívóját Szabó Szilárd kérdezi. A MOBCast az Allianz támogatásával jött létre.
Az olimpiai ezüstérem magasabb polcon van, mint a világbajnoki érem?
Pariban vannak. Bár világbajnokságot gyakrabban rendeznek, három éven keresztül folyamatosan, aztán az ötkarikás játékok évében csak az olimpia van. Az olimpia presztízsben mindenképpen nagyobb, és ha ott tud az ember érmet szerezni, annak van a legnagyobb rangja az éremtáblázatunkban. Fiatalon nyertem mind a kettőt. Ráadásul egyiket – a vébét – hazai közönség előtt, ez is óriási dolog volt. Az olimpia azonban mégiscsak más dolog – ez az érmek közötti különbségben is érezhető. Mindkettő gyönyörű, de érezhető egy nagy ugrás az olimpiai javára. Az olimpia óta egyébként többször jutott eszemben, hogy az arany is ’meg lehetett volna’, ilyenkor elgondolkodom, mit lehetett volna másképpen csinálni. Úgy gondolom, ez az olimpiai ezüstérem az első olimpiámról azért pozitív, ha megnyertem volna az olimpiát, akkor nagyon sok mindent kipipáltam volna, de ezt a következő tíz évben eltolnám, hogy mindig legyen további cél. Legyen ott a jövőben az olimpiai bajnoki cím, a csapatvilágbajnoki, a csapatban olimpiai bajnoki cím, és így tovább. Egy vívónak az a célja, hogy egyéniben és csapatban is aranyérmet nyerjen. Szilágyi Áron már az olimpiai bajnoki címeket gyűjti, nyilván én is szeretnék eljutni erre a szintre, de ehhez az első lépést is meg kell tenni.
Sokáig tudsz rágódni akkor, ha úgy érzed, hogy valami nem tökéletes?
Nem, túlteszem magam hamar, már az olimpiai döntő után is elengedtem, hogy nem nyertem. Az asszóban van egy győztes és egy vesztes, ezúttal jobb volt az ellenfelem. Sokat tanul a vereségből az ember. Tényszerűen kielemzem, mit lehetett volna jobban csinálni, ez nem egy rágódás. Ez nem egy akció, hanem egy mentális helyzet, amit meg kellett oldani akkor, ott, amiből levontam a tanulságokat. Nem ostorozom magam, nem bántom magam. Járom az utam, egyre kevésbé számít a külsős vélemény. Minél ismertebb egy ember, annál többen formálnak véleményt róla. Ez sokszor pozitív, de előfordulnak a negatív kommentek – ezeket tudni kell kezelni, le kell tudni vonni a tanulságokat és szükség szerint formálni magunkat.
Kinek a véleményére adsz a leginkább?
Szűk kör, néhány közeli barát, van, aki a 2019-es vébétől datálódik. Ezek napi kapcsolatok, csakúgy, mint a családom tagjai.
Siklósi Geri a videóban beszél csapatösszhangról, mentális háttérről, az őket ért kommentekről, egy-egy asszó felépítéséről, annak megéléséről is.
A teljes beszélgetés az alábbi MOBcastban megtekinthető.