Május 17. és 19. között rendezték a 110 éves Magyar Sportújságírók Szövetségének jubileumi kongresszusát, melynek második napján kapott helyet a Nők a sportban és a sportmédiában című konferencia. A fórum résztvevőit az előző napi díszvacsorán köszöntötte a MOB tiszteletbeli elnöke, a NOB magyar tagja, Schmitt Pál.
A téma nem új keletű, hiszen pár hete a Magyar Edzők Társasága és a MOB Nők a Sportban Bizottságának közös szervezésében már volt egy hasonló konferencia, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik kiemelte projektje a nők helyzetének javítása a sportban, és a sportvezetésben. Utóbbira dr. Szabó Tünde sportét felelős államtitkár is kitért, ahogyan arra is, jelen pillanatban hogyan áll a honi sportvezetés a „gender equality” tekintetében. A magyar sportszövetségek közül mindössze csak háromnak van női vezetője, valamint a MOB elnökségében is csak Pálinger Katalin erősíti a hölgyeket. Ugyanakkor a tokiói olimpián már a résztvevők 48,8 százaléka lesz nő, amihez érdekes adat, hogy az első újkori játékokon egyáltalán nem is indulhattak el 1896-ban, és a másodikon is csak mintegy 20 versenyző állt rajthoz.
A konferencia folytatásában már egy picit a személyes történeteké volt a főszerep, az amerikai úszó és tv-s legenda Donna de Varona - aki tagja az Egyesült Államok olimpiai bizottsága elnökségének és a Nemzetközi Fair Play Bizottságnak -, volt az első fecskék egyike, aki nőként megvetette lábát a sportmédiában. De nem csak ott taposta ki az utat, hiszen egész eddigi élete során, a fő motivációja volt az egyenlő bánásmódért való küzdelem mind nemi, mind faji tekintetben. Mint kiderült, neki köszönhető az is, hogy ma már a nők is kaphatnak sportösztöndíjat a felsőoktatásban – többek között ő ennek hiányában fejezte be 17 évesen sportolói karrierjét –, aminek jóvoltából tanulhatott az Egyesült Államokban dr. Csisztu Zsuzsa, és Hosszú Katinka is, akik szintén előadói voltak az eseménynek.
A személyességet folytatta dr. Csisztu Zsuzsa - a MOB tagja, a MOB Nemzetközi Kapcsolatok és Sportdiplomáciai Bizottságának tagja - is, aki saját tapasztalatairól beszélt, hogy mennyire nehéz volt nőként érvényesülnie ebben a szakmában, de ugyan akkor hisz benne, hogy a teljesítménynek nincs neme, és a „mit” kell nézni a „ki” helyett.
Szinte erre reflektálva zárta Hosszú Katinka úgy előadását, hogy „bárcsak megélnénk azt is, hogy néhány év múlva fordított konferenciát tudnánk tartani a férfiak szerepéről”.
Az esemény záróakkordja volt egy panelbeszélgetés a témában, melynek végén szóba került a közelmúltban nagy vihart kavart Caster Semenyanak az esete. A kétszeres olimpiai bajnok atlétanő hiperandrogenizmussal született, ami miatt magasabb a szervezetében előforduló tesztoszteron, mint egy átlagos nőjében. Ügyében a Nemzetközi Sportdöntőbíróság végül azt a határozatot hozta, hogy csak akkor indulhat a 400 méter és egy mérföld közötti távokon, ha mesterségesen csökkenti tesztoszteronszintjét. A vélemények megoszlottak a döntés helyességét illetően, az idő rövidsége pedig nem tette lehetővé a mélyebb elemzést.
A világ változik, hol jó, hol rosszabb irányba, de ahogy a panelbeszélgetés egyik részvevője Csepelyi Adrienn újságíró is fogalmazott:„azok a sportmédiában tevékenykedő nők, akik ma itt ülnek a teremben, vagy a képernyőn vannak jelen, hitet adnak azoknak a kislányoknak, akik a TV előtt csücsülnek, hogy igen, erre ők is képesek lehetnek!” – mely mondat remekül összefoglalja, miért volt szükség erre a konferenciára, és miért lesz mindaddig, ameddig a Katinka által említett fordított felállás el nem érkezik...
(MOB, fotó: MSÚSZ/Cseh Péter, Horváth György)