Tóth Miklós, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke,a MOB alelnöke köszöntötte a termet teljesen megtöltő hallgatóságot.

A Magyar Sport Házában rendezett tanácskozás első felszólalója, Szalay Ferenc, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának - egyben a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének - elnöke kifejtette: két éve 12 milliárd, tavaly 21 milliárd, idén viszont már 33 milliárd forintot tesz ki a sportköltségvetés, azaz egyértelmű növekedési folyamat figyelhető meg azóta, hogy a kormány stratégiai ágazattá minősítette a sportot.

A magyar sportfinanszírozás korántsem egyenlő a TAO-val, az állami források és az önkormányzati hozzájárulások évi 40 milliárd forintot jelentenek - hangsúlyozta a fideszes politikus. A mindennapos testnevelés bevezetését követi a létesítményfejlesztési program, amelynek során 13 milliárd jut tornatermek építésére - sorolta a politikus. Hozzátette, hogy még három-négyszáz tornaterem hiányzik, ami azonban hat-hét év alatt korrigálható. Az öt látványsportágat érintő TAO-ból kiszorult sportágak helyzetén pedig akár úgy is lehetne javítani, hogy oda kerülne az a tíz-húszszázaléknyi jóváhagyott támogatás, amelyet végül nem hívtak le - mondta.

Szalay Ferenc közölte, hogy az NSI 203 milliós, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUSI) - a budapesti "tüskecsarnok" felújításával együtt - 9,7 milliárdos, a versenysport 642 milliós, az akadémiai rendszer 1,7 milliárdos, az ösztöndíjprogramok 2,3 milliárdos, a szabadidősport 372 milliós, a diáksport 501 milliós, a várhatóan Győrben 2017-ben sorra kerülő Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 1,5 milliárdos, a debreceni stadionfejlesztés 9 milliárdos, a MOB 450 milliós, a Magyar Sport Háza 307 milliós állami támogatással
számolhat, a sportlétesítmények biztonságára pedig 864 milliót fordítanak.

Bardóczy Gábor, az NSI megbízott főigazgatója előadásában rámutatott, hogy a 94,8 milliárd forintos igényelt TAO-támogatásból 44,8 milliárdot hagytak jóvá, amelyből végül 33,5 milliárdot hívtak le, összesen 1550 sportfejlesztési program keretében.
A lehívott támogatások 69 százaléka a labdarúgáshoz kötődik, a 3150 magyarországi település közül pedig 744 érintett az új rendszerben - mondta Bardóczy Gábor. A 744 településből 714 a futballhoz kötődő fejlesztéshez kért segítséget, az igénylések többsége pedig Pest, Fejér és Zala megyéből érkezett.
A 2012/2013-as idényre 102,4 milliárdos az igény, és ebből eddig 26 milliárdot hagytak jóvá - ismertette.

Fazekas Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezető-helyettese közölte, hogy a sportoló emberek 75 százaléka a TAO-ban érintett öt látványcsapatsportágban tevékenykedik, és a vállalkozói szektor jelenleg tíz százalékot fedez a sportfinanszírozásból.

Remetei Filep Zsuzsanna, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásokat vizsgáló irodájának főosztályvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság által tavaly novemberben jóváhagyott TAO-program - amelyhez Európában nincs hasonló - működése 2017 júliusáig biztosítva van.

Farkas Péter, a Magyar Sporttudományi Társaság EU-szakbizottságának elnöke hozzátette: a 10-249 fős kis- és középvállalkozások közül 500-at kérdeztek meg a sportfinanszírozásról. Kiderült, hogy 32 százalékuk vesz részt a TAO-programban, és minden második a labdarúgást támogatja. A kézilabda részesedése 24, a kosárlabdáé 10, a vízilabdáé pedig 7 százalékra tehető. A TAO mellett egyébként a cégek 9 százaléka más módon is támogatja a sportot - mondta.

dr. Sterbenz Tamás, a kosárlabda szövetség főtitkára, a Semmelweis Egyetem TSK tanszékvezető egyetemi docense "Ésszerűség – sportszerűség" cimű előadásában a közgazdász szemével világította meg a TAO lényegét.

A rendezvény kerekasztal beszélgetéssel zárult, melynek résztvevői:
dr. Gudra Tamás, gazdasági igazgató (MLSZ), Bodnár Péter, ügyvezető igazgató (MKOSZ), Kovács Zoltán, főtitkár (MJSZ), Lukács Zsuzsanna, ügyvezető igazgató (MKSZ), Nemcsik Balázs, főtitkár (MVLSZ), és Bardóczy Gábor, az NSI megbízott főigazgatója voltak.

A témák közt a TAO előnyei és nehézségei fogalmazódtak meg, szövetségi szinten.
Bardóczy Gábor elmondta, hogy három területen érezhető a TAO-támogatás hatása. Egyrészt, mint összegezte, amit a magyar sport az elmúlt húsz esztendőben nem tudott megoldani, azt most az újabb források segítségével megoldhat - ahogy fogalmazott: "utolérjük magunkat". A főigazgató sikerként emelte ki az infrastrukturális fejlesztéseket és a feketegazgaság visszaszorítását, a sportgazdaság "kifehérítését". A sportágak prominensei egyhangúan a létszámemelkedést, a csapatok és a versenyrendszerekben regisztrált fiatalok számának növekedését, a tömegbázis szélesítésének jelentőségét hangsúlyozták. Eredmények között hangzott el a pénzügyi fegyelem, a pénzügyi-gazdasági szakemberek sportba való bevonása és foglalkoztatása; edzők, szakemberek külföldről való hazahozatala, azok anyagi ösztönzése; a sportegészségügyi háttér fejlesztése - például a kézilabda esetében -, továbbá a felszerelés és a pályabérlés beszerzésének, bérlésének (például jégkorong) segítése. A nehézségek között az adminisztrációt emelték ki a jelenlévők.

(Forrás: MTI-MOB)