Szabó Gabriella nem csak négyesben, hanem párosban is szeretne olimpiát nyerni. Három év után újra összeült Kozák Danutával. Decsi Tamás olimpiai érem nélkül nem akarja abbahagyni pályafutását, édesapja és testvére segítségével készül Rióra. Szabó Tünde betegen futotta meg a kvalifikációs szintidőt, amin tavasszal még szeretne javítani. Barka Emese első célját elérte, 58 kg-ban Sastin Marianna legyőzésével ő indulhat a riói kvalifikációért. Ezekkel a témákkal foglalkozik hétfőn az Út Rióba 19. adása.
Szabó Gabriellának mai napig fájó emlék a pekingi olimpiai ezüstérem.
„Egy olyan pálya volt, amikor úgy jössz le, hogy nem tudtad magadat kihajtani. Tehát amikor ilyen 160-as pulzussal kijössz és nem az van, hogy még a lábujjad is lesavasodik és még az agyad is zsibog. Hanem hopsz, na ebből tudnék menni pont 20-at kb és ez az érzés szörnyű.”
Gabinak a mai napig igen csak fontos a család. Sosem voltak vele szigorúak a szülei, mégis a mai napig nekik akar megfelelni. A londoni ötkarikás játékokon is ez motiválta.
„Anyukám nem jött ki, babonából sem. Mondta, azt ő nem bírná élőben végig nézni. Családtagjaink azok mesélték, hogy tényleg brutális volt szegény anyukám arca az egész futam alatt. Infarktus közeli állapotban volt. Utólag mesélték a nővéremék, hogy ők ugye a lelátóról szurkoltak és a tesóm egy pillanatot nem látott a futamból kb. az utolsó 50 méterre volt hajlandó fölnézni. De apu, ő bírja a strapát. Amikor futam után találkozol a családdal és a barátaiddal, szerintem ezekért a pillanatokért érdemes csinálni.”
Gabi a sikereket mindig csapathajóban éri el, amiért picit megbélyegezték.
„Emiatt, hogy sajnos egyéniben nem voltam jó az elmúlt években, ezért mindig sokkal-sokkal nehezebb volt és mindig nehéz volt azt a negatív kritikát lemosni magamról, hogy én mázliból jutottam esetleg ki. Vagy mindig elbújtam egy-egy csapathajóban. Hiszen nem elbújtam, én abban tudtam bizonyítani. Abban voltam erős, bárkit mellém ültettek, a legjobbat tudtam kihozni belőle. Szeretném azt hinni, hogy most már az elmúlt években magamnak is bizonyítottam annyit, hogy jövőre ott kell lennem mindenképp. Hogy meg tudom jövőre is azt csinálni, mint amit az elmúlt hét évben megoldottam.”
Kozák Danuta is látja és tudja: Gabi tehetségével, erejével párosban is nagyot tudnának alkotni a riói olimpián. Éppen ezért három év után újra összeültek, és idén mindent megnyertek.
„Nagyon jó lenne, főleg a Danával nyerni most már így húsz év után. Nem is az, hogy jó lenne, hanem muszáj. Talán így fogalmaznék. És hát utána meg jön a négyes, ami a szívem csücske. Vagy az egész szívem. Hogy ebben voltunk először ezüstérmesek is. És nagyon jó lenne még egyszer nyerni együtt.”
Hatalmas változáson ment keresztül az elmúlt években Decsi Tamás kardozónk. A Pekinget is megjárt vívó a sikertelen londoni kvalifikáció után még elszántabban készül, mint valaha. A riói kvóta megszerzésének érdekében több, mint 10 kilót fogyott, új típusú edzésekkel készül és még a frizuráját is a harci szellem jellemzi. Munkáját, ahogy a kezdetektől mindig is, édesapja és egyben nevelőedzője segíti, de beszállt a családi felkészülésbe a külföldi edzősködésből hazatért testvére, András is, aki nemrégiben Szilágyi Áron edzője lett.
Szabó Tünde életében a futás már egész kiskorban fontos szerepet játszott. Igaz, akkor még csak az óvodában fogócskáztak, és kisebb versenyeken indult, ám mindig mindenben ő akart a legjobb lenni. És ez a maximalizmus, azóta sem változott.
„Én nagyon nem szeretem, hogy ha noszogatnak. Szeretem a szabadságot, szeretem az önállóságot, kreatívnak érzem magamat. Nem szeretem, hogy ha megvan szabva, mit csináljak. Szeretem ezt a szabadságot, hogy azt edzem, amihez kedvem van.”
16 éves korában az akkori edzője, Fazekas Gáspár egy hosszabb résztávú edzés után már látta, hogy Tünde jó maratonista lehet. Ez pedig rá tíz évvel be is teljesedett.
„Akkor elkezdtem heti 160 km-t futni. És jobban sikerült kicsit, mint vártam. Főleg azért, mert mások azt gondolták, majd én 3 órára beszenvedem magamat. De végülis simán 2:44-et tudtam futni.”
Ez pedig valóban közel volt már a kvalifikációs szinthez, amit végül a PVSK 26 éves atlétája idén októberben, Frankfurtban meg is futott.
„Nem vagyok elégedett ezzel a 2:41-es idővel, mert én tudok ennél jobbat, és szerintem akár ezt két ember is megfuthatja. Ha megfutják, akkor én vagyok a hibás, mert nem futottam jobbat. 2:38-at kéne futnom tavasszal. De eléggé megfáztam és nem biztos, hogy ebből könnyebben kilábalok, mert még annyira nem edzek keményen. Igaz, hogy most pihenő időszak van, de a novembert, azt végig kellett volna keményebben edzenem. És decemberben kellett volna pihennem, amikor hideg van. De majd meglátjuk. Majd összekapom magamat valahogy.”
Tünde Rióban egyéni csúcsra készül, és hiszi, hogy a 2 óra 36 perces időt el fogja tudni érni.
Nem csalódtak azok a nézők, akik láthatták a két legjobb magyar női birkózó kvalifikációs lehetőségért folyó csatáját. Az 58 kilogrammos kategória döntő versenyét az Európai-bajnoki bronzérmes Barka Emese nyerte meg Sastin Marianna ellen és máris a következő versenyeire készül. Egy véletlen sodorta a birkózószőnyegre: korábban ugyanis tornázott, ám edzője szerint nem volt igazi tornászlány alkat. A birkózásba azonban azonnal beleszeretett és a kezdetektől az motiválja, hogy a számára legideálisabb súlycsoportban olimpiai érmet szerezzen. A 55 és 63 kilogrammosok között is szőnyegre állt már, de igazán otthonosan az 58 kilósok között érzi magát. Az erőnlét növelése mellett a higgadtságra és a jó taktikai döntésekre koncentrál – győzelmei pedig őt igazolják.
Az Út Rióba 19. adásának időpontja: december 7., 15.32 óra, M4 sportcsatorna.
(utrioba.hu)