Egy olyan monumentális esemény kapcsán, mint az olimpia, az egyik legfontosabb a biztonság. Ezt pedig - az előzetes félelmek ellenére - hibátlanul szavatolták az oroszok, ráadásul úgy, hogy nem volt nyomasztó sem a rendőrök, sem a katonák jelenléte, és az átvizsgálások sem jelentettek komolyabb procedúrát egy átlagos reptéri ellenőrzésnél.

A világ második legrangosabb sporteseményén szintén prioritást élveznek a versenyhelyszínek, létesítmények. E tekintetben nehéz lett volna szebbet vagy jobbat produkálni, mint Szocsiban. Ami emeli a látottak értékét, hogy mindezt szó szerint a semmiből valósították meg, azaz hét éve, amikor Szocsi elnyerte a rendezést, egyetlen létesítménye sem volt. Tehát a nulláról indulva sikerült olyan, nemzetközi elismerést kiváltó Olimpiai Parkot megépíteni, amelynek a korcsolyasportnak otthont adó arénái minden képzeletet felülmúló, ámulatba ejtő látványt jelentettek és atmoszférájuk is lenyűgöző, magával ragadó volt. A Kaukázus völgyében elterülő hegyi központra ugyanez igaz. A látogatók egyetlen régi házat, utat, vagy lanovkát sem láthattak - sem Krasznaja Poljanában, sem a versenyhelyszínekre vezető úton. Nagyrészt ezzel is magyarázható, hogy ez lett minden idők legnagyobb költségvetésű olimpiája. A sportolók ugyanakkor egytől egyig elégedettségüknek adtak hangot.

A biztonság garantálása és a létesítmények megépítése azonban még csak az alapja egy olimpia megszervezésének, ugyanis több tízezer ember napi szintű, állandó szállítását kellett megoldani. Ha az emberek utaztatása nem elég hatékony, az rendkívüli módon megkeserítheti a játékok minden szereplőjének életét. De az oroszok ebből is jól vizsgáztak, a járatok pontosan, menetrend szerint indultak és alapvetően jól megoldott volt a közlekedés. A felmerülő problémákra is reagáltak, ugyanis ha látták, túl sok ember vár a buszra, akkor a kiírt időpontra még egy járművet forgalomba helyeztek, vagy a mikrobuszt nagybuszra cserélték, illetve amikor észlelték, akkor 30-ról 15 percre sűrítették a tengerparti és hegyi központot összekötő járatot.

Az már inkább adottságbeli probléma volt, hogy így is legalább két órát vett igénybe, amíg az Olimpiai Parkból el lehetett jutni egy havas versenyre. A Szocsit és Krasznaja Poljanát összekötő buszút - az esetleges várakozást nem számítva - nagyjából 50 perces volt. De onnan például a biatlon és sífutó versenyekre elérni még legalább egy órát jelentett, mert másik két buszjárat is kellett az odajutáshoz.

Szocsiban a sportolók mindhárom olimpiai faluja kifogástalan volt. Ezzel kapcsolatban némi szépséghiba, hogy a magyar sílövők és sífutók először egy olyan apartmanba kerültek, amelyben nem volt fűtés. Ám két nap után átköltözhettek egy megfelelően funkcionáló épületbe, s onnantól ők sem panaszkodtak a körülményekre. Az olimpiai faluk legnagyobb előnyének az nevezhető, hogy közvetlen szomszédságukban voltak az ott elhelyezett sportolók versenyhelyszínei, azaz az indulók folyamatosan a belső rendszerben maradhattak, s így - ahogy a magyar olimpikonok is fogalmaztak - nem kellett napjában többször felesleges átvizsgálásokon átesniük.

Sok aggodalom fogalmazódott meg a nyelvtudás esetleges hiányával kapcsolatban is. Ezt a problémát elsősorban mennyiségileg oldották meg az oroszok. A 25 ezer önkéntes nem mindegyike beszélt idegen nyelveket, de általában mindig tudták, kihez forduljanak, aki majd tud segíteni. Alapvetően kedvesek és segítőkészek voltak, ami nemcsak megkönnyítette minden résztvevő dolgát, hanem egyúttal jó érzést keltett, s barátságossá tette az esemény légkörét. A záróünnepség után például a Fist Stadion kijáratánál sorfalat álltak és széles mosollyal az arcukon szinte mindenkitől egyenként elköszöntek.

A versenyek hangulatával kapcsolatban úgy fogalmaztak a sportolók - köztük a magyarok is -, hogy a nemzetközi versenyekhez képest nagyobb nemzeti öntudat nyilvánult meg az oroszok részéről, de ez egyáltalán nem volt zavaró, a légkör cseppet sem volt ellenséges, csak éppen a sajátjaikat a szokottnál is nagyobb kitüntető figyelemben részesítették.

Összességében Oroszország - rácáfolva az előzetes aggodalmakra - jól szervezett olimpiát rendezett. Thomas Bach, aki olimpián most először vett részt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökeként, vasárnapi záróbeszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország minden ígéretét teljesítette, így rászolgált a hét évvel ezelőtt megszavazott bizalomra.

A nemzetközi sajtó dicséretet és kritikát is megfogalmazott a vasárnap befejeződött szocsi téli olimpiáról: a pozitív visszajelzéseket főként a szervezés és a házigazda orosz lakosság kapta, ugyanakkor több orgánum emlékeztet rá, hogy Vlagyimir Putyin államfő politikai szempontból is győztesnek tekinthető.

Oroszország:

Komszomolszkaja Pravda:
"Téli, diadalmas és a miénk! Az orosz csapat az éremtáblázat élén végzett Szocsiban."

MK:
"Az olimpia a mi forgatókönyvünk alapján zárult."

Vedomosztyi:
"Oroszos jelleg: az olimpia a hazai sportolók és szurkolók győzelmével fejeződött be."

Izvesztyija:
"A gyűrűk urai. Oroszország elkápráztatta a világot azzal, hogy első lett az éremtáblán."

Szport-Ekszpressz:
"Köszönjük a sportolóknak és edzőknek, hogy elsők lettünk a nemzetek rangsorában!"

Novaja Gazeta:
"Csillogó érmek"

Kommerszant:
"Kifizetődött az olimpia, Oroszország ismét a legfontosabb sportnemzet a világon."

Olaszország:

La Gazzetta dello Sport:
"Üdvözlet az orosz birodalomból, találkozunk Dél-Koreában! A záróünnepséget az orosz kultúra bemutatása jellemezte, ez a nép - mint azt a szervezők büszkén hangoztatták - minden kihívással szembenéz."

La Stampa:
"Vlagyimir Putyin kétszer is megnyerte a téli olimpiát: politikai és sportszempontból is. A befektetések kifizetődtek, a munka meghozta gyümölcsét - a sportpályákon is. Oroszország 26 év után ismét az éremtábla élén végzett."

La Repubblica:
"Leereszkedett a függöny, vége az olimpiának. Záróünnepség művészettel és költészettel, Oroszország a világ tetején érzi magát. A téli játékok rekordokat döntöttek, de végig +vákuumcsomagolásban+ zajlottak."

Corriere della Sera:
"A záróünnepség zseniális öniróniával zajlott le, ugyanis az öt karikából egy nem akart kialakulni. A versenyeken a házigazda oroszoké lett a slusszpoén a sífutásban aratott hármas sikerrel."

Franciaország:

Le Monde:
"Oroszország újításként egy fürdőhelyen rendezett téli olimpiát."

Liberation:
"Szervezői szempontból Oroszország sikert aratott, minden küldöttség dicshimnuszokat zengett."

Le Figaro:
"Kettős siker az oroszok számára. Az éremtáblázat győzteseként szépen fejezték be a téli játékokat, melyek az aggályok ellenére zökkenőmentesen zajlottak le."

Svájc:

Neue Zürcher Zeitung:
"A szocsi olimpia tökéletes szervezésben, de lélektelenül ment végbe. Az oroszok büszkék, de vannak kételyek a játékok tartósságát illetően."

Tages-Anzeiger:
"Az olimpiát, a sportot és politikát nem lehet szétválasztani, ez Oroszországban is megmutatkozott. A sport és a politika közti szoros kapcsolat különösen érezhető volt Szocsiban."

Basler Zeitung:
"Ez volt Putyin tökéletesen megrendezett olimpiája. Megvolt az ára: a pálmafák és a hegyek között lezajlott sportfesztivál 50,8 milliárd dolláros költségvetésével drágább volt, mint a korábbi 21 téli olimpia együttvéve."

Csehország:

MF Dnes:
"Bírálatra számítottunk, de a szocsi játékokat dicséret övezi. A sportolók szerint az utóbbi évek legjobb olimpiáján vannak túl."

Lidove Noviny:
"A jó hír, hogy a riasztó jövendölések nem igazolódtak be. Bár az elején az ötkarikás fiaskó képei járták be a világot, az olimpia különösebb bonyodalmak nélkül ment végbe. A rossz hír: Putyin nem nyilatkozott az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban, és minden figyelmét az olimpiának szentelte."

Hospodarske Noviny:
"Az olimpia elején Putyin közölte, hogy a tévében egy új Oroszországot láthat a világ új arccal és új lehetőségekkel. Ez az álom Putyin szerint csak neki köszönhetően válhat valóra."

Ausztria:

Kurier:
"Kollektív másnaposság az ünnepek után. Sok minden nem igazolódott be, amitől előzetesen tartani lehetett."

Die Presse:
"A közlekedés és a versenyek csodásan működtek, az önkéntesek mosolya frissítően őszinte volt, a biztonsági ellenőrzések pedig gyorsan és kellemesen zajlottak le."

(Forrás: NSO)