A városvezető előadásában elárulta: annak ellenére, hogy gyerekkora óta rajong az olimpiáért, korábban szkeptikus volt a rendezést illetően, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság decemberben elfogadott reformcsomagja, az Agenda 2020 miatt azonban változtatott az álláspontján.

Tarlós István a NOB újításai közül kiemelte, jelentősen olcsóbb lett úgy a pályázás, mint a rendezés, és lehetővé vált, hogy felesleges beruházásokat ne kelljen megvalósítani, csupán azokat, melyek hosszú távon is Budapest és Magyarország érdekeit szolgálják.

Kifejtette, Budapest félig-meddig már most alkalmas lenne arra, hogy megrendezze a világ legnagyobb sporteseményét, köszönhetően az elmúlt évek temérdek fejlesztésének, ami garancia arra, hogy mindennel időben elkészülnénk a játékokra.

A főpolgármester örömtelinek nevezte Thomas Bach minap tett nyilatkozatát.

„Magyarország nagyot lépett előre a sportinfrastruktúra területén. Az utóbbi években a sport nagy szerepet játszik az oktatásban, az iskolákban. A magyarok imádják a sportot és a sportolókat, tehát Önöknek megvan minden hozzávalójuk egy erős pályázathoz" – idézte a NOB-elnököt, majd felsorolta hazánk kiemelkedő eredményeit az eddigi olimpiákon. Hozzátette:

„Budapest és Magyarország kész arra, hogy joggal és eséllyel pályázzon a 2024-es olimpiára."

Tarlós István bejelentette: a fővárosi közgyűlés június 23-án, a nemzetközi olimpiai napon határoz az olimpiai pályázatról, s nincs kétsége afelől, hogy milyen döntés születik majd, ahogyan a magyar parlament támogatásában is bízik.

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszédében hangsúlyozta, az Agenda 2020 történelmi esélyt jelent Budapest és Magyarország számára, amivel élnünk kell.

Kiemelte, az olimpiai pályázat nem lehetséges széles társadalmi támogatottság nélkül, de úgy érzékeli: egyre többen gondolják úgy, hogy Budapestnek meg kell méretnie magát ebben a nemzetközi versenyfutásban.

A MOB vezetője emlékeztetett rá, hogy több mint ötven médium támogatja a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért programot, melyhez öt partnerszervezet is csatlakozott, továbbá örömmel állapította meg, hogy a politikusok pártállástól függetlenül beálltak a kezdeményezés mögé.

A beszédeket követő három panelbeszélgetésen közéleti szereplők, szakemberek vitatták meg az esetleges budapesti pályázatot, annak lehetséges előnyeit és kockázatait.

Dr. András Krisztina sportközgazdász aláhúzta, Magyarország gazdasági versenyképességét jelentősen javítaná már önmagában a kandidálás is, amivel egyetértve Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány elnöke, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke elmondta: a kelet-közép-európai regionális versenyben Magyarország számottevő versenyelőnyre tenne szert riválisaival szemben, ha harcba szállna a rendezési jogért, netán elnyerné azt.

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Éttermek és Szállodák Szövetségének elnöke szerint a fenntarthatóság lehetne a pályázat egyik kulcsmotívuma, míg dr. Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke úgy véli, a rendezésre vonatkozó vágyaink gazdaságilag is megalapozottak.

Skardelli György építész fontosnak tartja, hogy a létesítmények tervezésekor az ésszerűség legyen az elsődleges szempont, amihez Finta Sándor, Budapest főépítésze hozzátette: az olimpiai beruházásoknak csak úgy van értelmük, ha hosszú távú fejlesztési programba illeszkednek.

Dr. Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója hangsúlyozta, Budapest remek infrastrukturális adottságokkal bír, amire egy olimpia kapcsán is építeni lehetne. Takács Miklós, a FŐMTERV Zrt. közlekedésfejlesztési igazgatója szerint a közlekedési feltételek jó része már most is adott, mindössze „csúcsra kell járatni a rendszert”.

A „Bajnokok Kerekasztala” sportszakmai panelbeszélgetésen Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, az Olimpiai Védnöki Testület (OVT) tagja kiemelte, a 2017-es vizes világbajnokság, ahogyan a többi, Magyarországon rendezendő kiemelt sportesemény jelentősen növeli a budapesti olimpia esélyeit. Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, az OVT tagja valamint Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmes úszó a példaképek fontosságára hívta fel a figyelmet.

Benedek Tibor, a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya pályafutása során maga is tapasztalta, egy hazai világverseny hangulata semmihez sem hasonlítható, miként Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó is hasonló élményekről számolt be a budapesti világbajnokság kapcsán.

Kovács „Koko” István olimpiai bajnok ökölvívó, az OVT tagja úgy véli, az egész nemzetet összekovácsolhatná egy olyan nagy, közös ügy, mint a hazai olimpia. Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó rámutatott: az olimpia nem csak álom, kemény munkával valósággá válhat.

A következő szakmai konferencia házigazdája Miskolc lesz június 3-án.

Mostanáig Boston, Róma, valamint a német „háziversenyben" győztes Hamburg jelezte hivatalosan, hogy versenybe száll a 2024-es olimpia rendezési jogáért. Párizs, Baku, Doha és Isztambul ugyancsak az érdeklődők között van.

A MOB a február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.

Időközben több mint félszáz médium és öt szervezet (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Magyar Mérnöki Kamara, Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) jelezte, támogatja a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért nevű programot, melynek célja, hogy a magyar emberek a szükséges információk birtokában alakíthassák ki véleményüket a lehetséges budapesti pályázatról.

A jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról 2017-ben, Limában dönt a NOB.

(MOB/Czövek Oszkár, fotó: MOB/Szalmás Péter)