„Az előkelő múlt előtt való tisztelgés legjobb módja az, ha tanulunk a tanításaiból a jövőre készülvén." Pierre de Coubertintől származnak e szavak, a fiatal francia pedagógustól, aki 125 ével ezelőtt alapította meg a modern olimpiai játékokat és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot.

Coubertin akkoriban alig sejthette, hogy az olimpiai játékok és a NOB nagy babérokra tör 125 esztendővel később. Elképzelése, miszerint békés sportversenyekkel hozza egymáshoz közelebb a világot, kiállta az idők próbáját és mindig is fontos maradt.

„Nem tudom eléggé hangsúlyozni" – mondta Thomas Bach, NOB-elnök. „Pierre de Coubertin igazi géniusz volt, aki nekem és mindannyiunknak inspirációként szolgálhat még ma is. Egy látnok volt."

Amint a NOB június 23-án ünnepelte a jeles eseményt, beleértve az új lausanne-i székház felavatását is, Coubertin meg lenne lepődve, ha látná, mivé vált a NOB és az olimpiai játékok. Minden bizonnyal büszkén nyugtázná, hogy az intézmény kiállta az idők próbáját és továbbra is fejlődik.

Kevés világszervezet vagy civil szervezet maradt fenn ennyi éven át, ahogy kevés szervezet élt volna túl két világháborút, bénító bojkottokat, csődközeli helyzetet, terrorizmust, doppingolást és etikai botrányokat. Mindazonáltal a NOB és az olimpiai játékoknak sikerült felülkerekedni eme fenyegetéseken és a megrázkódtatáson keresztül elérni a mostani sikert és stabilitást.

Mi is a NOB hosszú életének titka? „Két oka van – mondta Bach. – Az első, hogy a Pierre de Coubertin által lefektetett értékek még mindig fontosak, a politikai és pénzügyi válságok idején kiváltképp jelentősek. Láthattuk ezen értékek hogyan is vezettek a játékok feléledéséhez a világháborúk után."

„A második, hogy a NOB mindig alkalmazkodott a modern időkhöz a sorsdöntő pillanatokban és nem a hagyományokba kapaszkodott. Ez az értékek megtartását és nagyrabecsülését jelenti amellett, hogy ezeket az értékeket hogyan is lehet terjeszteni és értelmezni a különböző idők tükrében."

Bach elődje, a NOB tiszteletbeli elnöke, Jacques Rogge azt mondja, hogy minden az alapoknál kezdődik: sportolók generációinak folytonos ösztönzése, az álom beteljesítése, hogy részt vegyenek az olimpiai játékokon.

„A NOB nemcsak, hogy túlélt, hanem virágzott, mégpedig nagyon egyszerű alapoknak köszönhetően – mondta a háromszoros belga vitorlázó olimpikon. – A sportolóknak az a vágya, hogy másokkal versenyezzen. A sportolók az olimpiai faluban akarnak összejönni, hogy összemérjék tudásukat a legjobbakkal. Ez a kiindulópont – a kiválóság utáni vágyakozás és az egyetemes értékek."

Coubertin „egy kétezer éves ötlet visszaállításáért szállt síkra, amely, csak úgy, mint a múltban, megérinti az emberek szívét, hiszen az egyik legfontosabb és – függetlenül attól, hogy ki hogyan vélekedik – legnemesebb ösztönünket elégíti ki".

Az olimpiai játékok újjászervezéséért felelős kongresszust a párizsi Sorbonne Egyetem amfiteátrumában, 1894-ben hívták össze, és Coubertin keményen küzdött álma megvalósításáért, hiszen sok kritikussal kellett szembenéznie. A kongresszus abban állapodott meg, hogy a játékokat négyévente fogják megrendezni.

Az Olimpiai Játékok Nemzetközi Bizottságát is megalapították, kezdetben tizenkét taggal. A jelenlegi név 1901-ben lett hivatalos. Coubertin 1986-tól 1925-ig volt a szervezet élén, és mostanáig kilenc elnöke volt, valamint 570 tagja. Jelenleg 95 tagos a nemzetközi testület – köztük a magyar Schmitt Pál és Gyurta Dániel rendes tag, dr. Aján Tamás tiszteletbeli tag.

Thomas Bach közvetlen párhuzamot vont Coubertin és az 1890-es évek kihívása, valamint a mai kor között. „Amikor Pierre de Coubertin megalapította a NOB-ot, az ő elképzelései és értékei szembementek a nacionalizmussal és a nemzetek agresszivitásával. A barátságról és a megértésről szólt a játékok. Arról, hogy összekovácsolja az embereket. Hogy stabilabbá tegye a világot."

Több mint egy évszázaddal később, ugyanezen ideálok nem is lehetnének relevánsabbak. „Most is hasonló helyzetben találjuk magunkat a játékokkal kapcsolatban – mondta Bach. – Ismét a nacionalizmus felemelkedésének lehetünk szemtanúi. Az agresszióénak. Ez remek alkalom arra, hogy megmutassuk, milyen relevánsak és fontosak az értékeink. Még inkább ki kell állni a megértés, a párbeszéd és a tisztelet mellett."

Bach elnök kiemelte a NOB szerepét abban a tárgyalássorozatban, amelynek köszönhetően észak- és dél-koreai sportolók közösen, egy zászló alatt vonultak a nyitóceremónián és közös női jégkorongcsapattal indultak a phjongcshangi 2018-as téli olimpiai játékokon.

A megbeszélések folytatódnak, ahol annak lehetőségéről tárgyalnak, hogy a két Korea közös csapatokkal induljon 2020-ban, Tokióban. Történelme során a NOB jól kezelte a világkríziseket, csak úgy, mint az otthonhoz közeli válságokat.

Az első világháború kitörése után Coubertin a NOB székhelyét Franciaországból Lausanne-ba helyezte át, a független Svájcban. Amikor az olimpiai játékokat eltörölték a két világháború idején, a konfliktusok után visszaállították azt, kiemelve a játékok tartós és erőteljes üzenetét a békéről és a nemzetközi jóindulatról.

Az 1970-es és 80-as évek különösen nehéz időszak volt a NOB életében. Az izraeli csapat megtámadása Münchenben, 1972-ben, amely során 11 izraeli sportoló és edző, valamint egy német rendőr vesztette életét, az egyik legszörnyűbb fejezet az olimpiai múltban. Ezt követte a '76-os, '80-as és '84-es játékok politikai bojkottja.

Az 1980-as évek elején a NOB a csőd szélén állt, így csak Los Angeles pályázott az 1984-es olimpia megrendezésére. Az esemény azonban fordulópontnak bizonyult, hiszen a rendkívül sikeres, magánúton finanszírozott játékok 223 millió dolláros profitot termelt és az üzleti modell a jövőbeli játékok alapjául szolgált.

Az 1985-ös év mérföldkőnek számít, hiszen akkor indították útjára a The Olyimpic Partners (TOP) programot, amelynek köszönhetően a világ legjobban ismert multinacionális vállalatai közül szép számmal támogatták a játékokat. A következő történelmi jelentőségű döntés a téli és nyári játékok különválasztása volt 1986-ban.

Az Olimpiai Szolidaritás programja, amelyet azért hoztak létre, hogy segítséget nyújtson a nemzeti olimpiai bizottságoknak, különösen a legnehezebb pénzügyi helyzetben lévőknek, pedig több mint ötven éves már. A 2017-2020-as időszakra a program több mint 500 millió dollárt biztosít a sportolók fejlődésére és az edzők oktatására.

A folyamatos fellendülésnek a késő '90-es évek pályázati botránya vetett véget, amely miatt a szervezetet heves nemzetközi kritika érte. A helyzetet a szervezet katalizátorként használta, és megalapították az Etikai Bizottságot, sportolókat is beválasztottak a NOB-ba és a NOB elnökségébe, valamint széleskörű reformokat hajtottak végre.

A NOB mára már vezető szerepet tölt be a doppingminták tárolásában és újraelemzésében; a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget 1999-ben alapították meg, a Nemzetközi Doppingtesztelő Ügynökséget (International Testing Agency) pedig 2018-ban.

A doppinghoz és egyéb más, sporttal kapcsolatos ügyek rendezése érdekében a Nemzetközi Sport Döntőbíróságot is létrehozták, 1984-ben. Az Olimpiai Múzeum 1993-ban nyílt meg Lausanne-ban, így teljesült Coubertin álma, és létrejött egy hely, ahol a játékok és a NOB történelme tekinthető meg.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) úgy döntött 1993-ban, hogy felélesztik az olimpiai fegyverszünet gyakorlatát. 2009-ben pedig a NOB-nak állandó megfigyelő státuszt biztosítottak az ENSZ közgyűlésén.

2007-ben létrehozták az Ifjúsági olimpiai játékokat, és hogy a játékokat relevánsabbá tegyék a fiatalok számára, olyan sportokkal bővült a repertoár, mint a szörf, a skateboarding, a baseball vagy a softball.

Szintén történelmi döntés, hogy a NOB 2018 októberében úgy szavazott, hogy 2022-ben a szenegáli Dakarnak ítéli oda az Ifjúsági olimpiai játékok rendezésének jogát, így ott fognak első ízben olimpiai eseményt rendezni az afrikai kontinensen.

A NOB a nemek közti egyenlőség előremozdításában is élen jár, így új eseményeket biztosítanak a női sportolóknak, valamint a játékokon majdnem fele-fele arányban szerepelnek nők és férfiak. Tokióban 2020-ban 48.8%-os női részvételi arány várható, míg Pekingben 2022-ben a téli játékokon rekordot jelentő 45.44%-os női részvételi arányt várnak.

Thomas Bach a 2013-as elnökké választása óta azon fáradozik, hogy a 2020-as Olimpiai Programot (Olympic Agenda 2020), a NOB stratégiai tervezetét felügyelje. A cél az, hogy a szervezet releváns legyen, illetve, hogy Coubertin elképzeléseit a mai társadalomhoz igazítsák.

Vajon mit gondolna az 1937-ben elhunyt Coubertin a NOB-ról és a játékokról? Elégedett lenne vagy meg lenne rémülve? Egy picit mindkettő, vélekedett Bach. „Egyrészről nagyon boldog lenne, hiszen látná, milyen fontos a játékok, és hogy azt milyen jól igazították a modern idők igényeihez – mondja. – Másrészről viszont, amikor a tokiói program sportreformjait vitatjuk meg, néha azon tűnődöm, hogy vajon forog-e a sírjában. Összességében azonban úgy gondolom, nagyon is elégedett lenne."

(olympic.org, fotó: IOC, MTI/EPA)