Az alakuló ülésen megjelent olimpikonokat, olimpikonok hozzátartozóit, sportbarátokat Pusztai Imre levezető elnök köszöntötte, majd dr. Fésüs László testnevelő tanár (a Hajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet alapítója) Békessy Béla olimpiai ezüstérmes vívó életútját ismertette. Ezt követően került sor a tisztségviselők megválasztására. A szakosztály elnökének Pusztai Imrét választották meg, a tiszteletbeli elnöki címet az évtizedeken át tartó olimpiai kutatómunkájáért dr. Fésüs Lászlónak adományozták. A megválasztott szakosztályelnök ismertette a társaság feladatait, kapcsolatait, jövőbeli terveit. A szakosztály kiemelt feladata az olimpiai eszme és hagyományok ápolása.

A 2019. évi munkaterv megtárgyalása után dr. Süvöltős Mihály kézilabdázó olimpikon idézte fel az 1976-os montreali olimpiai élményeit. Az ülés zárásaként Gazdag József, a Tiszavasvári Olimpiai Baráti Kör elnöke kedvenc Hemingway-idézetét mondta el: „A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít."

BÉKESSY BÉLA százados

Debrecenben született 1875. november 16-án. Az 1900-as évek elejének klasszisa, egyik megalapozója a magyar vívás nemzetközi tekintélyének. A cívis városban szolgált huszár-tisztként. Az 1912-es olimpián, 37 évesen vívásban indult. Kard egyéniben 6 győzelemmel a döntőben ezüstérmes lett, tőr egyéniben a 7. helyezést érte el. A párbajtőr egyéni küzdelmeiben az 1. fordulóban esett ki és a 84. helyen végzett.
Pályafutása során kardvívásban párbajtőr és tőrvívásban is kiemelkedő tudású sportoló, nyolcszoros (hatszoros kardvívó és kétszeres tőrvívó) magyar bajnok volt. Mint az Osztrák–Magyar Monarchia közös hadseregének tisztje, csak 1912-ben vehetett részt először olimpián és képviselhette a magyar színeket, pedig már 1904-ben esélyes volt az aranyéremre.
Sokoldalú sportember volt. Lovasként díjlovaglóversenyt nyert. Evezősként a Neptun Evezős Klub versenyzője, a Váci SE 1904-ben tiszteletbeli tagjává választotta.
Klubja vívóként a Magyar Athletikai Club (MAC) volt.
Gimnáziumi évei után a Magyar Királyi Ludovika Akadémiára került, 1895 augusztusában avatták. Katonai pályáját a Debreceni 2. huszárezredben hadapródként kezdte, majd 1899-ben hadnagyként átvezényelték a Váci 6. huszárezredhez. Az utász és dandártiszti katonai szakiskola mellett vívó-, torna- és lovastanári képesítést szerzett. 1911-ben századosként került vissza szülővárosába. Mint hivatásos katona, a kezdetektől az északi fronton harcolt, számos kitüntetésben részesült.
Az első világháborúban 1916. július 8-án halt hősi halált, miután július 7-én az oroszországi Galuzia melletti csatában haslövés érte. 1916. július 8-án az oroszországi Soszycno községben a görögkeleti templom mellett temették el. Családja hazaszállíttatta földi maradványait, amelyek 1917-től 1975-ig Budapesten, a Kerepesi úti temetőben (ma Fiumei úti Sírkert, 1/20-as parcella, 84. sírhely) díszsírhelyen nyugodtak, majd a család Debrecenbe szállíttatta, és a városi temetőben helyezték örök nyugalomra hamvait, ahol sírja (V. tábla 6. sor 27. sír) a mai napig is található.
Nevét Debrecenben utca (Sestakert), az utcában egy ideig általános iskola és vívócsarnok (Faraktár út 65.) őrzi. Emlékét a sportcsarnok aulájában található dombormű portré és kiállítás is őrzi. Neve szerepel a Váci SE 1914–1918 között hősi halált halt evezőseinek emléktábláján Vácott.
Az 1909-ben alakult Debreceni Vívó Club 1924-ben felvette nevét, és 1945-ig minden évben emlékversenyt rendezett tiszteletére. Debrecen Megyei Jogú Város 2016-ban Békessy Béla Sportösztöndíjat alapított Debrecen legeredményesebb versenyzői részére. 2019. március 29-én nevét vette fel Debrecen új olimpiai baráti köre.

(MOB-MOA/GyB; fotó: Békessy BOBK)