A bronzéremért játszhat a magyar férfi kézilabda-válogatott a londoni olimpián, mivel a pénteki elődöntőben az utolsó pillanatokig kiélezett csatában 27-26-ra kikapott a svéd csapattól.
A magyar férfi válogatott még soha sem tudott olimpiai elődöntőt nyerni, mi több, még érmet sem szerzett korábban, négyszer volt negyedik (1936, 1980, 1988, 2004). A pénteki találkozóra sok magyar szurkoló bejuthatott, többen a negyeddöntőben elvérző spanyolok drukkereitől szereztek jegyet némi felárral: 50 helyett 75 fontért (csaknem 27 ezer forintért). Szólt is a "Ria, ria, Hungária!" a csarnokba belépéskor. A találkozót megtekintette Áder János államfő és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is.
Mikler két védéssel kezdett, ez arra volt jó, hogy csapata kerüljön lépéselőnybe. Ilyés duplájára jött válasz, akárcsak Császár értékesített büntetőjére. A 10. percben először vezettek a svédek - ebben jelentős szerepe volt kapusuknak, M. Anderssonnak -, ám Putics előbb egyenlített, majd újabb bal felső sarkos lövésével már ismét a magyarok vezettek (14. p: 6-5).
A svédek gyakorta éltek a gyors indítás fegyverével, ezzel nem igazán tudott mit kezdeni a védelem, ráadásul az 1,97 m magas beállós, Nilsson semlegesítése sem ment. 8-8-nál Császár kihagyott hetese és Schuch kiállítása egyáltalán nem jött jól, Mikler viszont kivédte Ekberg büntetőjét. Az emberhátrányban nem esett gól, majd Karlsson ült ki, de ebben a szakaszban kétszer is támadóhibát fújtak a magyarok ellen, a rivális pedig két gólt lőtt belőle. A szünet előtti hajrában is az északiak akarata érvényesült, akik végül háromgólos előnnyel vonultak el a pihenőre. Az első harminc perc három emberelőnyét összesítve 4-1-gyel veszítette el a Mocsai-gárda.
A második félidőre az "Izland-ölő" Fazekas állt a kapuba, de sokszor kiszolgáltatott helyzetbe került. Császár góljaival sikerült tartani a lépést, ám Nagyot kiállították, majd minden addiginál nagyobbra nőtt a különbség (36. p: 16-20). Petersen sem úszta meg Császár lerántását, létszámfölényben pedig sorozatban háromszor volt eredményes a magyar együttes (40. p: 20-21).
Az egyenlítés viszont elmaradt, az amúgy jól játszó Császár büntetőt rontott, Nagy labdát adott el, így pillanatok alatt 20-23 lett az állás. Maradt negyedóra, melyben néhány hajmeresztő bírói hiba Fazekas bravúrjai miatt nem lett még fájóbb. Császár bokasérülése - rosszul ért földet egy felugrás után - viszont annál inkább, a nyolcgólos irányítót le kellett cserélni.
Tíz perccel a vége előtt, 21-24-nél Puticsot kiállították, ám két Fazekas bravúr és két gól meggyőzte a svéd kapitányt, hogy időt kérjen. Többször is volt lehetőség az egyenlítésre, ám valami - rossz passz, védés, belemenés - mindig közbejött.
Három perc volt hátra, amikor 24-25-nél Mocsai kapitány időt kért. Visszatérve Iváncsik a felsőlécre ejtett, K. Andersson pedig nem hibázott. A túloldalon Zubai is betalált, de egy labdaszerzés után Harsányi nem tudott egyenlíteni. Időt kértek a svédek is, mert tudták: ha gólt dobnak, bejutnak a döntőbe. Ekdahl du Rietz átlövése sikeres volt, így Ilyés hiába szépített, másra már nem maradt idő.
Nagyon csalódott volt Mocsai Lajos, a svédek elleni olimpiai elődöntőt egyetlen góllal elveszítő magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya a lefújás után.
"Borzasztó érzések kavarognak most bennem. Objektíven értékelve: az első félidőben frissességben nem tudtuk felvenni a svédekkel a versenyt. A második játékrészben aztán rendeztük a sorainkat, feljavult a védőjátékunk, sok mindent kipróbáltunk és sok sikeres akciót vezettünk. A végén befújtak egy támadófaultot, ami szerintem nem volt az, és két ziccert kihagytunk, ezért nem sikerült az egyenlítés. Küzdőképességből kiválóra vizsgáztak a fiúk, stratégiailag meccsben voltunk a svédekkel. A bronzmérkőzés nehéz lesz, de egyelőre azzal még nem tudok most foglalkozni" - mondta Mocsai Lajos, akinek a férfi válogatott élén ez már a második elveszített olimpiai elődöntője volt az 1988-as szöuli torna után. A kapitány a női csapat élén 2000-ben, Sydneyben olimpiai finalista volt.
A remeknek mondható, 42 százalékos teljesítményt nyújtó Fazekas Nándor szerint hullámzó volt a csapat játéka:
"Több olyan indításgólt kaptunk, ami egyértelműen az összpontosítás hiányára utal. Ilyen a helyzetünk, egyszer fenn, egyszer lenn. Izland ellen fent voltunk, most egy kicsit lejjebb kerültünk. Remélem, a bronzmeccsen megint fent leszünk. A végén sajnos olyan hibáink is voltak, amelyek nem férnek bele egy ilyen szoros mérkőzésbe. Persze, senkit nem lehet hibáztatni, ez csapatjáték."
"Az Izland elleni meccs sokat kivett belőlünk, nem tudtunk olyan hajrát csinálni, amilyet szoktunk - vélekedett Ilyés Ferenc.
- Nehéz most bármit is mondani.... Még van egy mérkőzés előttünk, megpróbáljuk gatyába rázni a csapatot. Remélem, sikerül felszívnunk magunkat. "
"Álmainkat válthattunk volna valóra, de muszáj összeszednünk magunkat a bronzmérkőzésre - összegzett tömören Putics Barna.
"Nagyon kemény és agresszív védőfallal találtuk magunkat szembe - értékelt Zubai Szabolcs.
- A svédek az első félidőbeli hibáinkat használták ki, utána sajnos már nem értük utol őket. Fájó a vereség, mert nem tudni, lesz-e még egyszer lehetőség pályafutásunk során olimpiai elődöntőben játszani."
A svédek 1992, 1996 és 2000 után játszhatnak újra döntőt. Aranyérmet még nem nyertek.
A harmadik helyért vasárnap délben a horvát-francia párharc vesztese lesz az ellenfél.
Elődöntő:
Svédország-Magyarország 27-26 (15-12), Kosárlabdacsarnok, 14 ezer néző, v: Geipel, Helbig (német)
svéd gólszerzők: Ekberg 6/1, K. Andersson 5, Källman 5, Petersen 4/3, Ekdahl du Rietz 4, Doder 1, Larholm 1, Nilsson 1
Magyarország: Mikler - Harsányi 3, Nagy L., Schuch, Ilyés 3, Zubai 2, Iváncsik G. 3 - cserék: Fazekas (kapus), Császár 8/4, Putics 5, Mocsai 1, Lékai 1, Vadkerti
Később:
Horvátország-Franciaország 21:30 ó
Vasárnap:
a 3. helyért 12 ó
döntő 16 ó
(Forrás: MTI)