1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

82 éve apátlan az olimpiai család

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

1937. szeptember 2-án vesztette életét Pierre de Coubertin, az újkori olimpiai mozgalom alapítója és ősatyja. A kalandos életúttal rendelkező báró olyan örökséget hagyott hátra a sportban, mint talán soha, senki.

1894. június 23-án nyolcadik és utolsó alkalommal ültek össze Párizsban a nemzetközi olimpiai kongresszus tagjai. Az este zárásaként Pierre de Coubertin az alábbi szavakat intézte kollégái felé: „Emelem poharam az olimpiai eszméért, amely úgy hasított át az idők ködén, mint egy mindent átütő fénysugár, és amely a 20. század küszöbén egy vidám remény ígéretével tért vissza.” A beszéd egy 1500 éve elfeledett hagyomány újraéledését jelentette, a Le Pré Catelan záró bankettjéig vezető út ugyanakkor korántsem volt akadálymentes.

Pierre de Frédy, Baron de Coubertin 1863. január 1-én született, arisztokrata szülők gyermekeként. A család elképesztő anyagi jólétét a francia-porosz háború rengette meg: mire a visszatértek Párizsba, a főváros romokban hevert. Az újkori olimpiák atyját gyerekként rettentően megviselték az események: elmondása szerint a következő két évben rengeteg időt töltött a szobájába zárkózva egy képzeletbeli ország megteremtésével, melyben helyreállt a rend, és egy jobb világ várta a lakókat. A kis Pierre kiváló tanuló volt: már iskolásként elvarázsolta az antik kultúra, bűvölete pedig csak erősödött, amikor 11 éves korában komoly ásatások kezdődtek az ókori Olümpia területén.

Míg családja a Bourbon-ház elkötelezett híve volt, és a monarchia visszatértére várt, Pierre de Coubertin a francia köztársaságnak, a „szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméinek a megszállottja lett. Szülei a templomban, a hadseregben, vagy a jog területén képzelték el fiukat, ő azonban inkább az oktatás felé fordult, és célja annak megreformálása lett. A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében ismerkedett meg a kor vezető értelmiségével. Legnagyobb szövetségesét a 73 éves Jules Simon személyében találta meg: a korábbi francia miniszterelnök segítségével Coubertin politikai befolyást szerzett, és az oktatás fejlesztésének, valamint a sport népszerűsítésének vezéralakjává vált.

1890-ben őt választották a Francia Sportközösségek Szövetségének (USFSA) elnökének, ezzel pedig az ország sportéletének elsőszámú vezetőjévé vált. Itt ismerkedett meg Henri Didon domonkos atyával, akinek mottója („Citius Altius Fortius”, vagyis „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”) a játékok jelmondata lett. Ugyanezen év októberében válthatott szót először William Penny Brookes doktorral, aki a Wenlocki Olimpiai Játékok alapítója és szervezője volt. Ezt a sportfesztivál több szempontból is az újkori olimpiák előfutárának tekinthető.

Coubertin 1892-ben beszélt először egy új olimpia lehetőségéről – közönsége ekkor kinevette, de ez sem tántorította el. 1894. június 16-án, a Sorbonne nagytermében hívta életre az első olimpiai kongresszust. A béke eszméje már ekkor a mozgalom legfontosabbja volt: a következő 13 Nobel békedíj nyertesi közül hatan is tiszteletüket tették a rendezvényen.

A kongresszus sikere után bár a görög király, I. György táviratban gratulált a bárónak, a miniszterelnök, Charilaos Trikoupis figyelmeztette: Görögország nem engedheti meg magának a játékokat. 1894. novemberében Coubertin két hetet töltött Athénban, mely során emberfeletti erőfeszítések árán igyekezett megmenteni az olimpiát a politikai katasztrófától. Közbenjárása végül sikeresnek bizonyult, az 1896-os olimpia pedig minden várakozást felülmúlt: a 100 ezres városban 120 ezren gyűltek össze a megnyitóra. Ennek ellenére Coubertin elutasította a király azon javaslatát, hogy Athén állandó házigazdája legyen a játékoknak – a görög sajtó ezt követően „jogos örökségük tolvajának” titulálta.

Az 1897-es Le Havre-i kongresszuson Coubertin igyekezett ismét kezébe venni az irányítást, és hazájába, az 1900-as világkiállításra készülő Párizsba hozta a játékokat. A St. Louis-i olimpia szervezését egy személyes tragédia nehezítette: Coubertin fia, Jacques ekkor kapott stroke-ot, és egy életre mentális sérültté vált. Lánya, Renée gyerekkorát ennek következtében komoly aggodalom kísérte mind Coubertin, mind felesége, Marie Rothan részéről.

1914-ben kitört az első világháború, Coubertin pedig Párizsból a semleges Lausanne-ba költöztette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Az 1916-os berlini olimpia elmaradt, a következőt pedig az újjáépítés jegyében Antwerpen rendezhette. Ekkor mutatták be a játékok zászlaját, melyet a báró tervezett. Az olimpiai bizottságban ugyanakkor felerősödtek az őt ellenző hangok, különösen vezetői stílusát, illetve a nők olimpiai részvételét illetően. Coubertin végül kijátszotta ellenfeleit: 1921-ben lemondott, a testület vezetését egy általa kijelölt végrehajtó bizottságra hagyta, utolsó kívánságaként pedig az 1924-es játékok Párizsba helyezését kérte.

Visszalépését követően volt még egy befejezetlen ügye: visszatért az oktatáshoz. Idős korára sem hagyott fel az értelmiségi szférában folytatott tevékenységeivel: 1927-ben között kiadta négy kötetes könyvsorozatát A világ egyetemes története címmel, barátjával, dr. Francis Messerlivel pedig olimpiai könyvtárat nyitott Lausanne-ban.

Ötkarikás távolságtartásának a nácik hatalomátvételét követő berlini olimpia, valamint egy globális bojkott lehetősége vetett véget. „A történelem problémái és válaszútjai folytatódni fognak, de a rettentő tudatlanság helyét fokozatosan átveszi a megértés, a közös megegyezés pedig enyhíteni fogja a lobbanékony gyűlöletet. Ezen az úton mindaz, amiért az utóbbi fél évszázadban dolgoztam, csak erősödni fog” – írta a záróünnepségre az idealizmusából és lelkesedéséből mit sem vesztő 73 éves legenda.

Egy évvel később, 1937. szeptember 2-án Coubertin éppen napi sétáján járt a genfi Le Grange Parkban, amikor váratlanul összeesett. Halála világszerte egyetemes gyászt váltott ki. Kívánságának megfelelően a görögök a szívét Olümpia egyik oszlopába zárták. „Egy olyan fontos, modern intézmény sem köszönheti létezését annyira egyetlen ember tevékenységének, mint az olimpia” – emlékezett rá John MacAloon, a Chicagói Egyetem professzora.

Coubertin a sportban látta meg a számára legfontosabb értékeket: a fegyelmet, a kitartást, az önfeláldozást, a csapatmunkát. A háború árnyékában olyan versenyt indított útjára, mely a nemzetközi egyetértést és a világbékét hirdette. Bár napjainkban az olimpiai családon kívül kevesen ismerik, önfeláldozásának köszönhetően öröksége tovább él. Végső célkitűzése, hogy a világot a sport által barátságban és békében egyesítse, ugyanakkor még befejezésre vár.

(olympic.org, fotók: IOC)

TOKIÓ 2020 HIVATALOS JEGYÉRTÉKESÍTÉS

Mocsai Lajos a MEFS új elnöke

Mocsai Lajost választották az elkövetkezendő négy évre a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) elnökének a szervezet szerdai tisztújító ...

Mocsai Lajos a MEFS új elnöke

Elhunyt Kulcsár Gergely ezüst- és kétszeres bronzérmes gerelyhajító

Augusztus 12-én, szerdán, 86 éves korában elhunyt Kulcsár Gergely egykori gerelyhajító, aki 1964-ben olimpiai ezüstérmet nyert, 1960-ban és 1968-ban p...

Elhunyt Kulcsár Gergely ezüst- és kétszeres bronzérmes gerelyhajító

Több mint épület

A svájci Lausanne-ban található „Olympic House” névre keresztelt NOB-székház tekintélyes kitüntetésben részesült. A világ egyik legfentarthatóbb épüle...

Több mint épület

Elhunyt a kétszeres olimpiai bronzérmes kenus Kassai-Farkas András

Hétfőn, augusztus 10-én 85 esztendősen elhunyt a kenus Kassai-Farkas András, aki Farkas Imre néven szerzett bronzérmet az 1956-os és az 1960-as olimpi...

Elhunyt a kétszeres olimpiai bronzérmes kenus Kassai-Farkas András

Nemzetközi Gyűjtőtalálkozó szeptember 26-án

Szeptember 26-án rendezi meg a MOB Mező Ferenc Sportbizottság Emlék és Hagyományőrző Albizottsága a Magyar Olimpiai Akadémiával együtt a XXII. Sport é...

Nemzetközi Gyűjtőtalálkozó szeptember 26-án

A szinkronúszókhoz látogatott a sportigazgatóság

A szinkronúszó-válogatott edzésére látogatott a Magyar Olimpiai Bizottság Sportigazgatósága, folytatva a július végén megkezdett sportszakmai látogatá...

A szinkronúszókhoz látogatott a sportigazgatóság

„Kevés olyan labdarúgót jegyzünk, aki olyan kimagasló eredményeket ért el, mint Szűcs Lajos"

Pályafutásának meghatározó helyszínén, a Fradi-pályán búcsúztatták el az olimpiai arany- és ezüstérmes labdarúgót, Szűcs Lajost. A hatvanas évek, egyk...

„Kevés olyan labdarúgót jegyzünk, aki olyan kimagasló eredményeket ért el, mint Szűcs Lajos

Mindene a kajak

Olimpiai ezüst- és bronzérmes, háromszoros világ- és egyszeres Európa-bajnok, kilencszeres magyar bajnok. Augusztus 5-én ünnepli 75. születésnapját ...

Mindene a kajak

Mi vagyunk - elindult a Magyarock

A 2020-as tokiói olimpia eredetileg tervezett megnyitójának napján, július 24-én elindult a Magyar Olimpiai Csapat új szurkolói márkájának kampánya. A...

Mi vagyunk - elindult a Magyarock

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Partnereink

NKM Toyota logó

Scitec      

Olympic worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Instagram
Rss
YouTube