Berzeviczy Albert Berzevicén látta meg a napvilágot 1853. június 7-én; 1936. március 22-én bekövetkezett halálát követően – budapesti búcsúztatása után – a berzevicei templomkertben található családi kriptában helyezték örök nyugalomra négy nappal később, március 26-án.

Erre a helyszínre tért vissza a MOB-alapító halála után 90 évvel, 2026. március 22-én a Magyar Olimpiai Bizottság delegációja – Gyulay Zsolt MOB-elnök, Szabó Bence sportdiplomáciai tanácsadó, Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára és Szabó Szilvia, a BOM Alapítvány főtitkára – az ükunoka, BOM-alapítványi elnök Szalay-Berzeviczy Attila és családja kíséretében. A vendéglátók közt volt Jozef Liba, a Szlovák Olimpiai Bizottság főtitkára, Berényi János, Magyarország Kassai Főkonzulátusának tanácsosa és Berzevice község esperese, Peter Szedlák.

Az ünnepség résztvevőit Josef Hodosi, Berzevice polgármestere köszöntötte elsőként.

A MOB koszorúját a szöuli olimpia két bajnoka: Gyulay Zsolt kajakozó és Szabó Bence kardvívó, a BOM Alapítvány csokrát Szalay-Berzeviczy Attila és Szabó Szilvia helyezte el a síron.

Gyulay Zsolt megemlékezésében arról beszélt, hogy Berzeviczy Albert neve örökre összeforrt a magyar sport és a magyar szellemi élet történetével. „Kilencven év telt el halála óta, de öröksége ma is él. Nemcsak a történelem lapjain, hanem minden magyar sportoló teljesítményében, minden olimpiai verseny rajtjánál, minden magyar győzelemnél. Berzeviczy Albert életútja a 19. századi magyar sport, kultúra és közszolgálat egyik legszebb példája.

Tanulmányait Kassán és Budapesten folytatta, jogászként és tudósként indult pályája azonban hamarosan a közéletbe vezette. Államtitkárként, majd vallás- és közoktatásügyi miniszterként szolgálta hazáját, később országgyűlési képviselőként dolgozott Magyarországért. Tudományos tekintélyét jelzi, hogy három évtizeden át a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.

Ám mindezek mellett különleges helyet foglal el életművében a magyar sport ügye. Amikor 1895 december 17-én, 130 évvel ezelőtt megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság, a magyar sportvezetők egyhangú döntéssel választották őt az új szervezet élére.

Berzeviczy Albert már korábban is sokat tett a hazai testnevelés és sport szervezéséért: részt vett a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége megalapításában, és több sportegyesület elnöki tisztségét is betöltötte. Azok közé a magyar államférfiak közé tartozott, akik korán felismerték: a sport nem csupán verseny és teljesítmény.

A Magyar Olimpiai Bizottság mai közössége büszkén tekint vissza alapítójára. Azokra az értékekre, amelyeket képviselt: a műveltségre, a közszolgálatra, a hazaszeretetre és a tisztességre.

Különösen megható számunkra, hogy ma itt van közöttünk a család is. Tisztelettel köszöntjük Berzeviczy Albert ükunokáját, Szalay-Berzeviczy Attilát és családját, akik személyes jelenlétükkel is emlékeztetnek bennünket arra, hogy a történelem nagy alakjai mögött mindig élő családi történetek, emberi sorsok állnak. Attila ráadásul továbbvitte az értékes örökséget, hiszen maga is fontos tagja az olimpiai családnak.

Berzeviczy Albert végakarata szerint itt, Berzevicén nyugszik. Abban a közösségben, ahol életútja kezdődött. Szimbolikus, hogy a magyar olimpiai mozgalom képviselői ma ismét ide érkeztek: hogy fejet hajtsanak sírja előtt, és kifejezzék hálájukat.

Az ő munkájára épülhetett fel az a magyar olimpiai mozgalom, amely azóta is generációk sorát inspirálja, és amelynek sportolói a világ legnagyobb versenyein viszik tovább Magyarország hírnevét. Ma, kilencven évvel halála után, a Magyar Olimpiai Bizottság nevében azt ígérhetjük: őrizzük ezt az örökséget, és tovább visszük azokat az értékeket, amelyekért ő dolgozott.”

Josef Liba azt emelte ki, hogy Berzeviczy Albert kivételesen széles látókörű tudós volt. „Munkásságában több tudományterületet – történelmet, közgazdaságtant, földrajzot, művészettörténetet és irodalmat – kapcsolt össze. Azok közé tartozott, akik képesek voltak a tudományos ismereteket a társadalom aktív szolgálatával ötvözni. Politikusként is mélyen tudatában volt a kultúra, az oktatás és a tudomány fontosságának az ország fejlődése szempontjából. A modern olimpiai mozgalom kezdetén egyike volt azoknak, akik segítettek megalapítani a Magyar Olimpiai Bizottságot, melynek 1895 és 1904 között ő volt az első elnöke.

Azóta országaink politikai helyzete többször is megváltozott. Ennek ellenére sportközösségeink és a nemzeti olimpiai bizottságok közötti kapcsolatok mindig is szorosak maradtak, és a kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapultak.

Az a tény, hogy dr. Berzeviczy Albert a szlovákiai Berzevice szülötte, jelentősen hozzájárult a sport- és olimpiai mozgalom kialakulásához Magyarországon, majd később hazánkban is, annál szimbolikusabb. Ma ezért tisztelettel emlékezünk életére, munkásságára és örökségére.”

A Magyar Olimpiai Bizottság 1895. december 19-én Budapesten, a Nemzeti Torna Egylet (NTE) Szentkirályi utcai tanácstermében alakult meg. Elnöke Berzeviczy Albert (NTE-elnök), titkára Kemény Ferenc (NTE, egri reáliskolai tanár); az alakuló ülés mellettük még 14 tagot számlált.

Berzeviczy Albert az egyik legrégebbi magyar nemesi családból származott, életútja a magyar történelem két nagy korszakát, a dualizmus és a Horthy-rendszer idejét ölelte fel.

„Szemtanúja volt a 'boldog békeidők' Monarchiájának, az első világháborúnak és a történelmi Magyarország összeomlásának, a trianoni békeszerződésnek, valamint a bethleni konszolidációnak. Tisza István első kormányának kultuszminisztereként a magyar nemzeti szellemű kultúrpolitika elkötelezett hívének számított. Harmincegy éven keresztül vezette a Magyar Tudományos Akadémiát, amivel mindmáig ő a tudós társaság leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke. Igazi polihisztornak tekinthető. Mindezeken túl a századfordulón, a magyar sport hőskorában aktív sportvezetői tevékenységet is vállalt: 1895-ben alapító elnöke lett a Magyar Olimpiai Bizottságnak, és támogatta a budapesti olimpiarendezés gondolatát” - írja A márványarcú miniszter címmel megjelent életrajzi könyvben a szerző, Gali Máté.