A magunk mögött hagyott év nemcsak a felnőttek között, hanem az utánpótlásban is páratlan diadalmenetet hozott. Az esztendő termését vakmerőbb vállalkozás összegyűjteni, mint oxigénpalack nélkül merészkedni a Mount Everestre, ezért a teljesség igénye nélkül: íme, 2014 legkiemelkedőbb utánpótlássikerei.

A nyári főszezonban nemcsak a napfénytől káprázott a szemünk: az U18-as fiú vízilabda-válogatott világbajnoki címet szerzett, az U19-es alakulat pedig második lett az Európa-bajnokságon (és az U18-as lányok vb-bronzérméről se feledkezzünk meg). A csapatként is nagyszerű együtteseket kiemelkedő egyéniségek alkották. Manhercz Krisztián egyetlen duplázóként húzóembere volt a vb- és Eb-társulatnak: az olimpiai bajnok Horkai György utánpótlás-kapitány szerint, ha valakiből, belőle biztosan felnőtt válogatott lesz. Ráadásul az olaszok elleni elődöntőben ejtett, utolsó másodperces, finálét érő gólja mutatja, olyan ösztönös zsenik nyomába léphet, mint Kásás Tamás vagy Varga Dániel. Vogel Soma és a testvére, Simon együtt nyert vb-t, s hamarosan a Steinmetz testvérpárhoz (Barnabás és Ádám) vagy a Varga fivérekhez (Dániel és Dénes) hasonló duót alkothatnak – hogy csak a közelmúltból szemezzünk. Az Eb-ezüstös gárda csapatkapitánya, Sedlmayer Tamás példája jelzi, a „sihedereknek” sincs elérhetetlen messzeségben a meghívó a felnőttek közé. A 19 éves játékost gyermekként Gerendás György is tehetségnek titulálta, Benedek Tibor szövetségi kapitány pedig már 2013-ban összetartásra invitálta.

Szintén sportági sztárok örökébe léphetnek az U18-as fiú kézilabda-válogatott tagjai is, akik tizenöt szűk esztendő után szereztek Eb-érmet a korosztályban. Egészen 1999-ig kell visszamenni, amikor is a Nagy László, Iváncsik Gergő és Buday Dániel fémjelezte társaság Portugáliában ült fel a kontinens trónjára. A három úriembert igazán nem kell bemutatni, nem úgy a lengyelországi kontinensviadal ezüstérmeseit. A higanymozgású irányító, Juhász Ádám már-már Lékai Mátét idéző cseleivel rendszeresen küldte el jobbra-balra a riválisokat, a balszélső Fekete Dávid magával ragadó gólörömét pedig biztosan nem utoljára láttuk a válogatottban. A technikailag és taktikailag képzett játékosok az olvasztótégelyben valódi, nagybetűs CSAPAT-tá forrtak össze, s Gyurka János irányításával a döntőig vezető úton szinte minden ellenfelüket rommá verték. A fináléban a korábban legyőzött franciák ugyan törlesztettek, s néhány percig-óráig búskomorság uralkodott el a fiatalokon, mégsem szabad elfelejteni, hogy a férfivá érett fiúk visszaadták a reményt az elmúlt években oly sokat kritizált szakágnak: igenis van utánpótlás. Persze, még hosszú idő, mire a felnőttek között is számíthatnak rájuk, ám biztató: téglák már vannak. Csak várat kell építeni hittel, türelemmel. A parkettről a birkózószőnyegre lépve is szívderítő a helyzet: az év négy utánpótlás-világeseményén (kadet és junior Eb és vb) tíz medáliát szereztek az ifjak. Az arany nélkül maradó férfias sportágban a leányok szerepeltek eredményesebben két ezüst- és három bronzéremmel. Közülük is kiemelkedett az érdi Dénes Mercédesz, aki vb-2. és Eb-3. hellyel bővítette irigylésre méltó kollekcióját.

A tatamin a Gercsák Szabina-féle hurrikán a nanjingi olimpiához hasonlóan végigsöpört a junior Európa-bajnokságon is, ám nem egyszemélyes a hazai judo utánpótlása: Szigetvári Mercédesz az ifjúsági, míg Pupp Réka a junior kontinensviadalon szerzett bronzérmet, Tóth Krisztián pedig már a felnőtt Grand Prix-kon oktatta a mezőnyt.

Így tettek tőrrel, párbajtőrrel és karddal is a magyar vívók: amikor adott sportág képviselői a kadet és junior világ- és Európa-bajnokságon összesen 22 érmet, köztük hat aranyat nyernek, nyugodtan engedhetjük, hogy a számok beszéljenek. Esztergályos Patrik, Bányai Zsombor és a többiek révén új párbajtőr- aranykorszak következhet, azonban hosszú és munkás út vezet a legjobbak közé. A 19 éves Márton Anna az Eb-n nagyot küzdve, míg a vb-n szó szerint iskolázva nyert. A fiatal kardvívó már kimondva Rio de Janeiróba készül, s az ötkarikás bajnok mester, Pézsa Tibor sikeres kvalifikációt jövendöl. Nem kell a delphoi jósdába vándorolnunk, hogy tudjuk, kalapácsvetésben a magyaroknak áll a zászló. A különböző életkorú dobóatléták évek óta elkényeztetnek minket, a siker ugyanis garantált. A nanjingi ifjúsági olimpia megmutatta, a többi szakág képviselői szintén a világ élvonalába törnek, ám ez már egy másik fejezet témája. A jelenlegié az, hogy a eugene-i junior-világbajnokságon a magyar ifjak amerikai álmát „Ezüstkalapács” címmel írták, ugyanis mind Gyurátz Réka, mint Pásztor Bence a dobogó második fokára állhatott fel. A két maximalista nem tudott szívből örülni az ezüstös medálnak: fényesebbre vágytak. Réka az egyéni legjobbjával nyerhetett volna, ám Bencének a csúcsjavítás sem lett volna elég a katari Asref Amgad Elszeifi ellen. A szakágban esztendők kellenek ahhoz, hogy az utánpótlásból érkezők felvegyék a harcot a felnőttekkel, ám négy-öt év múlva reszkess, világ!

A klasszikus sikersportágak mellett az év üde színfoltját a szinkronúszó lányok jelentették. A korábbi, zaklatott viszonyokkal terhes évek után az idén talán új és fényes korszak kezdődött. A sportág hazai állapotához képest már önmagában megsüvegelendő, hogy a Helsinkiben rendezett junior- világbajnokságon minden számban indult magyar. Az év legnagyobb sikere azonban szeptemberig váratott magára: a 13-15 éves korosztály mini-világbajnokságának nevezett Mediterrán-kupán sosem látott jó szereplést produkált a válogatott: hatodik helyen zárt a szabadkombinációs kűrben. A szinkronúszás krémjét felvonultató viadal remek eredménye új érát jelez: a 2021-es budapesti vizes-világbajnokság jegyében az utánpótlás-nevelésre helyezik a hangsúlyt, hogy már a 2020-as tokiói olimpián és fővárosunkban is ütőképes csapat ugorjon a medencébe.

(Szerző: Roska Emese Boglárka; fotó: Martin Gábor, MOB)


A Sport 2014 a Líra könyvesboltjaiban kapható 7940 forintért.