A toronyban és a tatamin folytatódtak konzultációink

A MOB közgyűlése döntött a magyar csapat tokiói részvételéről

2018. 12. 08.
Megosztás


Idei utolsó közgyűlését tartotta a Magyar Olimpiai Bizottság december 8-án. A budapesti Larus Étteremben a jelenlévők elfogadták a Buenos Aires-i ifjúsági olimpia beszámolóját, tájékoztatást kaptak a MOB 2028-ig tervezett stratégiájával kapcsolatos elképzelésekről, valamint döntöttek a magyar csapat tokiói olimpiai részvételéről. Napirenden volt a Magyar Olimpiai Akadémia tevékenysége, a mexikói jubileumi emlékút és a Buenos Aires-i Olympism in Action fórum is.

Az eseményen megemlékeztek az olimpiai család előző, májusi közgyűlés óta elhunyt tagjairól: a kajakozó Fábián Lászlóról, a vívó Kulcsár Győzőről, a labdarúgó Géczi Istvánról és Kovács Ferencről, a sportlövő Szabó Gyuláról és Talabos Istvánról, Petrovszki Mihály judósról, valamint Szepesi György és Vad Dezső újságírókról, Takács Ferenc professzorról.

A résztvevőket köszöntötte dr. Szabó Tünde is. A sportért felelős államtitkár azt mondta, 2018 egy újabb csodálatos esztendőt jelentett a magyar sportban, kezdve a történelmi téli olimpiai aranyéremtől az ifjúsági olimpián keresztül a hazai szervezésű birkózó világbajnokságig; hozzátette: „az év még nem ért véget”. Kijelentette: a Magyar Kormány jól döntött, amikor stratégiai ágazattá nyilvánította a sportot. Az utánpótlás-programok sikeres működését külön méltatta. A sportpolitikus beszélt az olimpiai életjáradék várható változásairól, az új sporttörvényről, a szabadidősportolók számának növekedéséről és a MOB-bal való közös, összhangban történő együttműködésről. Megjegyezte, hogy a kormány a sportszerű szurkolás biztosítására is nagy hangsúlyt fektet.

Kulcsár Krisztián beszámolójában a május 26-ai közgyűlés óta eltelt időszak olimpiai vonatkozásait ismertette. Gratulált a győri U18-as atlétikai Európa-bajnokság, a budapesti felnőtt birkózó és junior ökölvívó vb szervezéséhez. A felnőtt világbajnoki érmek tenitetében azt mondta: ha idén nyáron olimpia lett volna, négy aranyérmet könyvelhettünk volna el az olimpiai versenyszámokban, hármat kajak-kenuban és egyet vitorlázásban. A MOB elnöke külön gratulált a nagyon sikeres ifjúsági olimpiai szerepléshez, valamint, hogy Budapesten rendezhetik a 2023-as felnőtt atlétikai vb-t. Gratulált Varga Jánosnak, hogy a Nemzet Sportolói közé választották, valamint dr. Magyar Zoltánnak, amiért előző este Prima Primissima-díjban részesítették. A sportvezető az olimpiai mozgalom nemzetközi vonatkozásai közt a nemzetközi ökölvívó-szövetség, az ANOC-közgyűlés és a 2026-os téli olimpiával kapcsolatos aktualitásokat említette meg. Beszélt az olimpiai életjáradék várható megemeléséről is.

A közgyűlésen köszöntötték Aubéli Ottót, olimpiai hetedik helyezett birkózót. Mint ismeretes, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság augusztusban levélben tájékoztatta a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy utólag diszkvalifikálta a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékok férfi szabadfogású, nehézsúlyú birkózás bajnokát, az üzbég Artur Taymazovot. A 96-120 kg-os súlycsoportban induló sportoló vizeletében a BBC értesülései szerint nem megengedett szteroidokat találtak. A kizárásnak köszönhetően Aubéli Ottó helyezése nyolcadikról hetedikre változott. A NOB erről szóló oklevelét Kulcsár Krisztián adta át a sportolónak.

A közgyűlés döntött a Magyar Olimpiai Csapat 2020-as, tokiói olimpiai részvételéről. Az előterjesztést a tagok egyhangúlag elfogadták. Emlékeztetőül: két vitorlázó, Berecz Zsombor és Érdi Mária szerezte az első kvótákat az 594 nap múlva kezdődő játékokra; a kvalifikációs versenyek jelentős részét 2019-ben rendezik. Négy jelentős világbajnokságnak: az asztalitenisznek, a vívónak, a kajak-kenunak és az öttusának Magyarország ad otthont.

A közgyűlés elfogadta a Buenos Aires-i, 3. Nyári Ifjúsági Olimpiai Játékok beszámolóját, melyről Fábián László sportigazgató és Dósa Viktória csapatvezető adott összefoglalót. Az éremtáblázaton az országok között a 4. helyen végeztünk 12 arany-, 7 ezüst és 5 bronz-, összesen 24 éremmel. A nem hivatalos pontversenyben hatodikok lettünk (a MIX-eredmények figyelembe vétele nélkül). A célként meghatározottnál lényegesen több, 20 sportágban jutott ki magyar versenyző az ifjúsági olimpiára. A 79 magyar fiatal közül 27 nyert érmet, a pontszerzők száma 57 fő (MIX-eredmények nélkül). Az eseményen 206 ország 3998 versenyzője vett részt; 32 sportág 36 szakágában összesen 241 számban osztottak érmet. A következő ifjúsági olimpia helyszíne 2020-ban Lausanne lesz (téli), majd 2022-ben Szenegál (nyári). A játékokat két év múlva már új koncepció alapján bonyolítják le. „Nagyon pozitív ingerek érték a fiatalokat, ezek a későbbi olimpiai szereplésük, pályafutásuk alapjául szolgálhatnak” - jelentette ki Dósa Viktória. Azt is elmondta: a magyaroknál 15 doppingvizsgálat zajlott, és mindegyik negatív eredményt hozott. Fábián László azt hangsúlyozta, ezek az eredmények nagyon jó jelek ara vonatkozóan, hogy jó irányba halad a magyar utánpótlás. Az ifi olimpiával kapcsolatban úgy fogalmazott: „a felnőtt olimpiai játékok kísérleti laborját jelentik”. A sportigazgató beszélt arról is, hogy több sportág újdonságként (például breaktánc és futsal) jelent meg az argentin fővárosban, illetve van, ami Tokió előtt itt debütált (karate).

Napirenden szerepelt a MOB 2018 és 2028 közötti időszakra vonatkozó stratégiájának tervezete, melyet Vékássy Bálint főtitkár mutatott be. A gondolatébresztő elképzeléseket a MOB elnöksége és több bizottság már tárgyalt. Az Ötkarika frissen festve elnevezésű koncepció három alappillére a sportszakmai vezető szerep, az önálló értékteremtés és az aktív nemzetközi jelenlét. Vékássy Bálint hangsúlyozta, hogy széleskörű sporttársadalmi egyeztetésre van szükség a stratégia véglegesítéséhez, amiről 2019 májusában kívánnak dönteni az ötkarikás szervezet elnökségi ülésén, majd közgyűlésén. „A MOB azt szeretné, ha széles társadalmi egyetértés után minden érintett a magáénak érezné” - jelentette ki a sportvezető.

A Magyar Olimpiai Akadémia hosszú idő, több év után számolhatott be tevékenységéről a MOB közgyűlésének. Győr Béla megbízott ügyvezető emlékeztetett, a MOB alapszabályának 58. paragrafusa leírja, hogy a hazai ötkarikás szervezet az olimpiai eszme és a magyar sportmozgalom olimpiai hagyományainak ápolása céljából működteti a Magyar Olimpiai Akadémiát. Létrehozását Csanádi Árpád, a MOB akkori főtitkára, NOB-tag készítette elő, a megalakulás dátuma 1985. november 23. A Testnevelési Főiskolán rendezett alakuló ülésen részt vett Juan Antonio Samaranch, a NOB akkori elnöke is. A világon 26-ként, a volt szocialista országok közül elsőként alakult a magyar. Első elnöke Schmitt Pál, majd 1990-től dr. Aján Tamás. Az Akadémia azzal a céllal szervezi 1986-tól az olimpiai vándorgyűléseit, hogy az ország minél több polgárát megismertesse az olimpizmus értékeivel, a magyar olimpiai mozgalom gazdag, nemzetközileg is elismert hagyományaival, tagjaival. Megalakulásától kezdve kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az olimpiai iskolákat országos hálózatba foglalja. Az intézmények olimpiai bajnokok, az olimpiai mozgalom kiemelkedő személyiségeinek nevét viselik. Jelenleg 26 iskola több mint 10 ezer diákja ismerkedik a hazai olimpiai mozgalommal nap mint nap. Az ország különböző vidékein működő, a MOA égisze alá tartozó olimpiai hagyományőrző körök és egyesületek szintén meghatározó szerepet töltenek be az olimpiai eszme hazai ápolásában. Jelenleg 22 körben folyik aktív munka az országban. A nyári ifjúsági olimpiai táborok megrendezését az akadémia tanácsa még 1989-ben határozta el. A szellemi diákolimpia rendszerének elindítása is egyedi, ami akadémiai kezdeményezés alapján indult. A MOA 1998-ban és 1999-ben nyolc iskola bevonásával rendezte először az olimpiai szellemi versenyét; a sorozat névadója dr. Mező Ferenc. A verseny szervezését, lebonyolítását a Magyar Diáksport Szövetség végzi, a MOA a szellemi hátteret biztosítja. A MOA képviselői jelen voltak az Európai Olimpiai Akadémia megalakulásánál is. „Köszönet a MOB vezetésének, hogy az akadémia munkája újra előtérbe és a helyére kerülhetett” - hangsúlyozta Győr Béla.

Dr. Bodnár András olimpiai bajnok vízilabdázó, a MOB Mező Ferenc Sportbizottságának elnöke a '68-as mexikói olimpia 50. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi emlékútról adott tájékoztatást. A dél-amerikai úton 23 akkori érmes vett részt, a magyar delegációt 51 fő alkotta. A XIX. Nyári Olimpiai Játékokat 1968. október 12. és 27. között rendezték Mexikóvárosban. A mexikói olimpián Magyarországot 15 sportág 116 versenyszámában összesen 167 sportoló képviselte. Hagyományteremtő kezdeményezést valósított meg 1998-ban a Mező Ferenc Sportközalapítvány, amikor első elnöke, Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó javaslatára az 1948-as londoni olimpia 50. évfordulóján megszervezett egy emlékutazást, melynek keretében, az akkori olimpiai érmesek fél évszázad után újra eljutottak sikereik helyszínére. A következő helyszín München lehet.

Az olimpiai 6. helyezett ritmikus gimnasztikázó Sinkó Andrea, a MOB Sportolói Bizottságának elnöke az Olympism in Action elnevezésű fórumról adott ismertetőt. Az eseményre októberben, az ifjúsági olimpia rajtja előtt Buenos Airesben került sor, közel 1600 résztvevővel, sportdiplomatákkal, nemzeti olimpiai bizottságok képviselőivel, NOB-tagokkal. A fórumon részt vett Schmitt Pál és Gyurta Dániel NOB-tagok, dr. Aján Tamás tiszteletbeli NOB-tag, valamint Kulcsár Krisztián MOB-elnök mellett Gyulai Márton, a Nemzetközi és Sportdiplomáciai Bizottság tagja. A jelenlévőket Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke és Mauricio Macri, Argentína első embere is köszöntötte. Sinkó Andrea beszámolója mellett a sportági szakszövetségek sportolói bizotságainak fontosságára hívta fel a figyelmet.

A napirendi pontokat rövid filmbejátszások színesítették.

(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)