Június 5-én délelőtt mély részvét mellett kísértük utolsó útjára a Kispest, majd a Budapesti Honvéd hétszeres válogatott kapusát, a május 13-án, Budapesten, életének 87. évében elhunyt Faragó Lajos, nyugállományú honvéd alezredest.
Az olimpiai bronzérmes, háromszoros magyar bajnok, KK-győztes sportolót egykori klubja nevében Kaszás Kálmán médiafelelős búcsúztatta, majd római katolikus szertartás szerint a tábori katolikus püspökség tisztje celebrálta búcsúztatását. Távozásával már nem él közöttünk a legendás „nagy” Honvéd egyetlen tagja sem. A korábbi Honvéd-futballisták közül sokan megjelentek. Több olimpiai érmes, volt válogatott játékos is tiszteletét tette, a bajnok Dunai Antal, az ezüstérmes Tóth Kálmán, valamint az 1960-as, római játékostárs, az ugyancsak bronzérmes Göröcs János. Az MLSZ képviselői mellett a MOB nevében Győr Béla, a Mező Ferenc Sportbizottság Emlék- és Hagyományőrző Albizottságának vezetője, egyben a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára fejezte ki részvétét a családnak, és helyezte el a koszorút a ravatalnál. A Honvéd-szurkolók egy drapériára írt üzenettel búcsúztak az egykori kiváló sportembertől: „Isten veled, Lajos bácsi!"
A labdarúgókapus háromszor (1952, 1954, 1955) nyert bajnoki címet a kispestiekkel, hétszer szerepelt a felnőtt válogatottban, tagja volt a római olimpián 1960-ban bronzérmes csapatnak. Kétszer (1953, 1958) bajnoki ezüstérmet, egyszer (1959) bronzérmet szerzett a Honvéddal, Közép-európai Kupa-győztes (1959). 1945-től tartozott a kispesti csapathoz (Kispesti AC, majd 1949-től Budapesti Honvéd), amelynél együtt szerepelt többek között Bozsik Józseffel és Puskás Ferenccel. 1963-as visszavonulásáig volt a Honvéd labdarúgója. A Honvédtól viszzavonulása után sem szakadt el, a klub utánpótlásában dolgozott, majd az 1973–1974-es idényben a felnőtt csapat vezetőedzője volt. Később Szíriában és Mozambikban is megfordult, majd a Kossuth KFSE vezetőedzője volt.
(MOB, fotó: NS/Koncz György)