Vasárnap kezdenek a birkózók, páston a férfi párbajtőrcsapat

Év sportolója: klasszisok viadala – csütörtökön minden kiderül

2017. 01. 12.
Megosztás


Csütörtökön rendezik meg az M4 Sport – Az év sportolója-gálát, amelyen fény derül arra is, hogy a sportújságírók szerint ki volt 2016 legjobb magyar férfi sportolója. A szavazás győztese Cseh László, Imre Géza és Szilágyi Áron közül kerül ki. A női top 3-ról itt olvashat.

SZILÁGYI ÁRON – Csoda? Valóság!

Amikor egy évvel a riói olimpia előtt Szilágyi Áron edzőt váltott, sokan kockázatosnak ítélték meg lépését. Azóta bebizonyosodott, hogy kardvívó klasszisunk megfontoltan, jól döntött – Decsi András irányítása mellett megvédte ötkarikás címét.

Szilágyi Áron még sohasem volt az év magyar férfi sportolója – vajon most elnyeri a címet?

Amikor a londoni olimpián négy magyar férfi, Berki Krisztián lólengésben, Gyurta Dániel a 200 méteres mellúszásban, Pars Krisztián kalapácsvetésben és Szilágyi Áron a kardvívók egyéni versenyében is aranyérmet szerzett, pusztán a szimpátián és a sportágak „rangsorolásán” múlt minden, hiszen az ötkarikás győztesek között valahogy, valamiként fel kellett állítani sorrendet: akkor Szilágyi a harmadik helyen végzett Gyurta és Berki mögött.

A londoni játékokon Szilágyi Áron 22 évesen nyert – akadtak, akik még csak a nevét sem hallották addig a tehetségnek. Mert akkor még inkább ez a titulus illett rá. Mára ennél jóval több. Klasszis. Igazi bajnok. Kardvívásban nemigen dívik ugyanis címet védeni, olimpián legalábbis keveseknek sikerült: a magyarok közül Rióig csak Fuchs Jenőnek (1908 és 1912) és Kárpáti Rudolfnak (1956 és 1960) adatott ez meg. Aztán 2016 augusztusában Szilágyi Áron csatlakozott a nagy elődökhöz.

Hogy a csaknem csoda kategóriájába tartozó hatalmas bravúr sikerülhetett, bizony kellett hozzá az egy évvel Rio előtt meghozott, sokak által kockázatosnak vélt döntés, az edzőváltás is. Szilágyi Áron Gerevich György mellett kezdte meg pályafutását, nevelőedzőjéhez különleges kapcsolat fűzte, és sokáig kereste a helyét a nagyvilágban a fiatal kardvívó, amikor mestere közvetlenül a pekingi olimpia előtt meghalt. De Somlai Béla mellett magára talált – rengeteget tanult az edzőtől, és mellette-vele nyerte első olimpiai aranyérmét Londonban.

Ám a kapcsolat megfáradt, Szilágyi Áron pedig lépett: 2015 szeptemberétől már Decsi András irányításával készült. És készül. A döntés tényleg zseniális volt, a Decsi, Szilágyi páros hamar egymásra talált, az összhang pedig azóta is kiváló közöttük. A végtelen sok elemzés, a rengeteg iskolázás, az új technikai és taktikai elemek, no meg a két ember közötti nagyszerű együttműködés Rióban tényleg a klasszisok sorába emelte Szilágyi Áront.

IMRE GÉZA – Ezüstből lett fehérarany

Imre Géza megbocsáthatatlan döntést hozott volna, ha 2015-ben visszavonul, a párbajtőröző klasszis világbajnoki arany-, valamint újabb olimpiai ezüst- és bronzéremmel lenne szegényebb.

Amikor Imre Géza másfél évvel a Rio de Janeiró-i olimpia előtt már-már a visszavonulást fontolgatta és civil életét tervezgette, maga sem gondolta, hogy az utolsó nekirugaszkodásának világbajnoki aranyérem és egyéni olimpiai ezüstérem lesz a jutalma. A búcsú gondolatával egy ideje erőtejesen foglalkozó párbajtőröző számára a fordulópontot a 2015-ös világbajnokság jelentette: júliusban az olimpiai kvalifikációs időszak legcsodálatosabb diadalát aratva, negyvenévesen megszerezte pályafutása legértékesebb érmét, a világbajnokság egyéni versenyének aranyát.

A világbajnoki cím, a vívóklasszis elmondása szerint új lehetőségeket teremtett számára. Főként miután az Imre, Boczkó Gábor, Rédli András és Somfai Péter alkotta párbajtőrcsapat tavaly februárban a vancouveri világkupaversenyen – elképesztő izgalmak közepette – világkupa-aranyéremmel szerzett riói indulási jogot, amelynek köszönhetően a veterán klasszis még egy esélyt kapott arra, hogy megszerezze a hőn áhított medáliát, az olimpiai aranyérmet. A Rióban ötödik olimpiáján szereplő párbajtőröző vitrinjében ugyanis volt már egy-egy ötkarikás ezüst- és bronzérem (1996-ban Atlantában egyéniben harmadik, 2004-ben Athénban a csapattal második volt), de az az arany bevallottan nagyon-nagyon hiányzott. Kevésen múlt, de sajnos továbbra is hiányzik.

Pedig a rutinos vívó oly közel került álma beteljesüléséhez, negyvenegy évesen megismételte egy évvel korábbi világbajnoki menetelését, fegyelmezetten, taktikusan, varázslatosan vívott az olimpia egyéni párbajtőrversenyében, és a fináléban 14:10-re vezetett... Azt, ami a folytatásban történt (a dél-koreai Pak Szang Jung kiharcolta az egált, majd bevitte a döntő tust), úgy kommentálta: valaki ott fenn nem akarja, hogy olimpiai bajnok legyen. Néhány héttel később – hazaérkezve és érezve a magyar drukkerek szeretetét – azonban már fehéraranynak látta pályafutása legeredményesebb egyéni ötkarikás szereplésének jutalmát.

Imre Géza sportemberi nagyságát, tartását mutatja, hogy néhány nap alatt túl tudta tenni magát az egyéni fináléban történteken, és a válogatott húzóembereként bronzéremig vezette a párbajtőrcsapatot.

CSEH LÁSZLÓ – Vitán felül

Olimpiai bajnok akart lenni Rióban – ezüstérmet szerzett. Cseh László esetében viszont leginkább a miként kapott szerepet a 2016-os játékokon, mert ahogyan ez a nagyszerű úszó a 200 pillangó hetedik helye után felállt a padlóról, arra nincsenek szavak.

Amikor a 2015-ös kazanyi világbajnokságon Cseh László, tíz évvel az első vb-aranya (Montrealban 400 vegyesen nyert), győzött 200 méter pillangón, sokan fogalmaztak úgy: „Ha ez a fiú a riói olimpián aranyérmet szerez, egy ország fog könnyezni!” Könnyeztünk is – csak másként, mint amire titkon számítottunk.

Sok minden változott az elmúlt években Cseh László körül, mást ne mondjunk, 2015 legelején már Plagányi Zsolt állt edzései során a medence partján. Meg aztán Cseh megnyílt, már köntörfalazás nélkül beszélt a terveiről, többek között nyíltan, egyenesen kijelentette: olimpiai bajnok akar lenni.

Hogy erre minden esélye megvan (megvolt), azt mutatta a májusi Európa-bajnokságon elért eredménye – nem is feltétlenül a 200 pillangó aranyérme volt biztató, sokkal inkább az ott úszott idő. Az a bizonyos 1:52.91 elég is lett volna a riói elsőséghez...

Csakhogy Cseh László sajnos „fejre állt” a riói olimpia első napjaiban, a játékok után pedig egyértelművé vált, mentálisan nem sikerült felkészülnie a nagy erőpróbára. Pedig azt hitte, így aztán mi is azt hittük, ezúttal minden kerek. De nem volt az. Hogy 200 pillangón Cseh a hetedik lett, a mélybe lökte – és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az amerikai Michael Phelps 1:53.36-tal nyerte a meg számot... Ám Cseh László nem az a típus, aki megfutamodik. Ha úszásról van szó, biztosak lehetünk benne, hogy sohasem ad fel semmit.

Ezért is térhetett haza Rióból ezüstéremmel – a pekingi olimpián szerzett három után immár a negyedikkel, ám mind közül a legfényesebben csillogóval. Mert a száz pillangó második helye, a Michael Phelpsszel és dél-afrikai Chad le Clos-val elért, századra azonos időeredmény újfent megmutatta: Cseh László az elmúlt 15 év úszósportjának egyik legnagyobb alakja. Vitán felül.

JELÖLTEK AZ ÉV FOGYATÉKKAL ÉLŐ FÉRFI SPORTOLÓJA CÍMRE

Az év fogyatékkal élő férfi sportolója-díjért riói érmek birtokosai versengenek. A 31 éves, Szatmárnémetiben született Osváth Richárd, a legeredményesebb aktív férfi kerekesszékes vívó a londoni paralimpián elért bronzérme után Rio de Janeiróban előrelépett, két ezüstérmet is szerzett, az egyiket a kardozók, a másikat a tőrözők mezőnyében.

Sors Tamás – aki aranyérmet nyert a pekingi és a londoni paralimpián is – Rióban is felvette a versenyt a világ legjobbjaival: 100 méteres pillangóúszásban bronz-, 200 méter vegyesen pedig ezüstérmet szerzett. A 25 éves pécsi születésű úszó immár nyolcszoros paralimpiai érmes.

A szintén úszó Tóth Tamás a nyári paralimpián a magyar küldöttség egyetlen aranyérmét szerezte a 100 méteres hátúszás megnyerésével. A 2012-es londoni paralimpián két érmet szerző sprinter Brazíliából is két medáliával tért haza, miután bronzérmet szerzett a 100 méteres gyorsúszásban.

ÉV SPORTOLÓJA 2016 - a kategóriák szűkített listája (ABC sorrendben)
Az év férfi sportolója:
Cseh László (úszó), Imre Géza (párbajtőrvívó), Szilágyi Áron (kardvívó)
Az év női sportolója: Hosszú Katinka (úszó), Kozák Danuta (kajakozó), Szász Emese (párbajtőrvívó)
Az év csapata: férfi labdarúgó-válogatott, női kajak kettes, női kajak négyes
Az év edzője: Dárdai Pál (Hertha BSC, labdarúgás), Kulcsár Győző (Szász Emese, vívás), Shane Tusup (Hosszú Katinka, úszás)
Az év labdarúgója: Gera Zoltán, Király Gábor, Nagy Ádám
Az év gólja: Ádám Martin gólja a Vasas-Újpest NB I-es bajnokin, Gera Zoltán találata a Magyarország–Portugália Eb-csoportmeccsen, Szalai Ádám gólja a Magyarország–Ausztria Eb-csoportmeccsen
Az év fogyatékos férfi sportolója: Osváth Richárd (kerekesszékes vívó), Sors Tamás (úszó), Tóth Tamás (úszó)
Az év fogyatékos női sportolója: Biacsi Ilona (atléta), Krajnyák Zsuzsanna (kerekesszékes vívó), Pap Bianka (úszó)
Az év fogyatékos csapata: férfi asztalitenisz válogatott, férfi 4x100-as atlétaváltó, női kerekesszékes vívóválogatott
Az év fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzője: Aranyosi Péter (Csonka András, asztalitenisz), Beliczay Sándor (Osváth Richárd, Hajmási Éva, kerekesszékes vívás), Horváth Péter (Tóth Tamás, úszás)

(Nemzeti Spor/Kovács Erika, Pircs Anikó, fotó: MOB/Szalmás Péter)