A hétfői megbeszéléseken részt vett Schmidt Gábor, nyári sportágakért felelős alelnök, Vékássy Bálint MOB-főtitkár, Fábián László sportigazgató és a MOB több szakmai területének munkatársa is.

Vékássy Bálint, mint házigazda, köszöntőjében elmondta, ugyan a jövő évi tokiói nyári olimpiával kapcsolatos szervezési, a halasztással kapcsolatos átszervezési feladatok vannak most túlsúlyban, azonban a MOB természetesen már a pekingi téli játékokat is szem előtt tartja, és a szövetségeknek ennek szellemében szeretné megadni a segítségeket, felmérve azok aktuális helyzetét, esetleges problémáit. A főtitkár hozzátette: a MOB májusi közgyűlésén új, a téli sportágakért felelős alelnököt választottak Deutsch Tamás személyében, aki közvetlenül is szeretné megismerni a sportági vonatkozásokat.

Dr. Deutsch Tamás bevezetőjében kiemelte, hogy a konzultáció fókuszában alapvetően a következő téli olimpia, annak kvalifikációja, a tervezett felkészülés szerepel, de „minden más, a sportágat érintő és befolyásoló” téma is terítékre kerülhet, ilyen az utánpótlás-nevelés, a létesítményhelyzet, vagy az egészségügyi háttér. Azt mondta, a MOB-nak szakmai tisztelete van; a szövetségek kérését, javaslatait, igényeit szeretnék felerősíteni.

Mint sok esetben elhangzott, a versenynaptárakat a COVID-19 koronavírus-járvány jelentősen módosította, komoly versenyek, világbajnokságok elmaradtak idén. Koncepcióval, startégiával rendelkeznek a sportágak, a létesítményhiány azonban sok esetben gondot okoz. Fokozott figyelmet szánnak a minőségi edzőképzésnek és a sporttudománynak.

A Magyar Jégkorong Szövetséget Such György elnök és Sipos Levente főtitkár képviselte. A sportvezetők az olimpiai részvételi esélyek ismertetése alkalmával elmondták, hogy a magyar női csapat pekingi részvételére látnak nagyobb esélyt, mint a férfiak kvalifikációjára. Kifejtették, hogy a fővárosban jelentős nemzetközi versenyre a Papp László Aréna lehet alkalmas, de a jég előkészítése több napot vesz előzetesen igénybe; edzésre a Tüskecsarnok is megfelelő tud lenni. Terveik közt szerepel nemzetközi viadal megrendezése. Fábián László emlékeztetett, hogy a lausanne-i téli ifjúsági olimpián a magyar fiatalok speciális lebonyolítású viadalon igen jó eredményeket tudtak elérni, ami azt mutatja, vannak tehetséges fiataljaink. Elhangzott az is, hogy a sportág dolgozik az akadémiai rendszer kialakításán.

Kósa Lajos elnök és Váradi Orsolya ügyvezető igazgató a korcsolyázók helyzetét ismertette. Mint elmondták, a következő téli olimpián egy aranyat, de legalább több érmet is remélnek. Rövid- és nagypályás gyorskorcsolyában, továbbá női egyéni mellett páros műkorcsolyázásban is vár a szövetség kvalifikációt. Short track-ben a vegyesváltó jelenti az új versenyszámot, amiben eredményesek lehetünk. Feltörekvő szakág a szinkronkorcsolyázás, amiben jók a magyarok, és hosszabb távon előbb-utóbb az olimpia műsorán is szerepelhet. A nemzetközi versenyek szervezése terén kvalifikációs világkupa lebonyolítását tervezik 2021-ben. A létesítményfejlesztéssel kapcsolatban a Nemzeti Korcsolyázó Központ kialakítása, létrehozás a cél, ami hosszú távon meghatározhatja, biztosíthatja a sportág jövőjét, sikerességét. A jelenlévők egyöntetűen hangsúlyozták az edzőképzés és a sporttudomány magas színvonalának fontosságát.

A síszövetség képviseletében Miklós Edit elnök és Szentgyörgyi Zoltán főtitkár arról tájékoztatott, hogy alpesi síben és sífutásban egy-egy férfi és női versenyzőtől, biatlonban két férfi és egy női, síugrásban egy női, míg freestyle-sízésben egy férfiversenyzőtől várják a sikeres olimpiai kvalifikációt. A sportvezetők beszéltek arról is, hogy a sportágat a tömegsport irányában is szeretnék felfuttatni, több gyermeket kívánnak bevonni, ehhez több műanyag pályát is kellene építeni, ezekre viszont forrásra van szükség.

A megbeszélésen bemutatkozott a Magyar Curling Szövetség új elnöke, a dr. Bukta Zsuzsannát váltó korábbi felnőtt válogatott Pomázi Gyula, akit Müller Anna főtitkár kísért el. Beszámoltak arról, hogy a sportág szép magyar eredményekkel büszkélkedhet nemzetközi szinten is, ami optimizmusra adhat okot az olimpiai kvalifikáció tekintetében. Eredményesek a fiatalok is – EYOF-on és az ifjúsági olimpián is –, de a felnőtt vegyespárosoknál két duót is a világelitben jegyeznek. A szövetség új stratégiát dolgozik ki, s mint mondták, a létesítményhiány jelentős gondot jelent számukra.

A snowboardosok Pekingre egy férfi slopestyle-os versenyzővel számolnak. Ezt Bécsy Balázs elnök és Harmat Rózsa főtitkár ismertette, csakúgy, mint a sportág 2026-ig tartó stratégiáját. Elmondták, hogy négy évvel ezelőtt iskolai és utánpótlásprogramot vezettek be, céljuk a bázis kiszélesítése, „a piramis alapjainak bővítése”. Nagy mérföldkövet jelentett számukra, amikor 1998-ban a sportág versenyei megjelentek az olimpia műsorán, majd 2005-től kiváltak a síszövetségből. Elmondták, hogy a phjongcshangi olimpián már öt diszciplinában rendeztek versenyeket, és a népszerűséget mutatja, hogy a snowboardhoz volt köthető a legnagyobb nézettség is.

A konzultáción részt vettek a szánkósok-szkeletonosok is, akiket Szabó István elnök, szakmai oldalról az olimpiai bajnok kenus, Pulai Imre képviselt. A magyarok sajnos még messze állnak a világelittől. A magas költségek miatt az élvonalhoz képest kevés a csúszásszámuk, és nem mondhatják el, hogy rendszeres indulói a nemzetközi versenyeknek, így az olimpiai kvalifikációra sincs túl sok esélyük. Amint mondták, „van néhány, kellő akarattal és bátorsággal rendelkező fiatal”, akit tudnának versenyeztetni. Mivel azonban a szánkózás Magyarországon is igen népszerű szabadidős tevékenység, ezért a szabadidősportra alapoznának. Kidolgoztak egy utánpótlásprogramot, amellyel nyolc évre tudnak tervezni.

(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)