Brunner Blanca tündérmeséje pénteken folytatódott az ötkarikás játékokon. Mint ismert, már bőven elkezdődött az olimpia, amikor az ifjú versenyző egyáltalán megtudta, hogy megméretheti magát a snowboard cross-mezőnyben. Ausztriában versenyzett, amikor hívták, induljon azonnal Livignóba, mert rá két napra edzése van, amelyen teljesítenie kell a pályát az induláshoz.

Meglepődni, megijedni, meghatódni sem volt ideje – fülig érő szájjal ült be a kocsiba, és vette Olaszország felé az irányt. Az első két napon még olimpiai ruházata sem volt, de azután megérkezett az is, csakúgy, mint az olimpiai hangulat.

És eljött a péntek, a verseny napja.

Blanca az első időmérő futamon a 30. helyen végzett, a másodikon azonban hibázott a rajtban, így visszacsúszott a 32. pozícióba.

„Nagyon jól érzem magam, nagyon örülök, hogy lejutottam a pályán, bár a második körben sajnos hibáztam egy kicsit – értékelt a rendkívül szimpatikus magyar lány, aki talán most kezdi felfogni, hogy itt van az olimpián. – A rajtban túlugrottam az egyik elemet, és utána nem tudtam időben felállni a következőhöz, úgyhogy kiestem a ritmusból, és ez sajnos nagy időveszteséget jelentett. Az első futam után, amikor felfogtam, hogy tényleg itt vagyok az olimpián, valóságos érzelmi cunami viharzott át rajtam. Örültem is, szomorú is voltam a hiba miatt, de a szünetben majd összeszedem magam. A pálya egyébként nagyon érdekes: a rajt technikásabb, összességében pedig nagyon hosszú. Egy hónapja a világkupán a legjobbak ideje negyven másodperc volt, most egy perc tizenkettő – ez mutatja talán leginkább a különbséget.”

Majd még hozzátette, nagyon várja a nyolcaddöntőt, mert sokkal jobban szeret az ellenfelekkel együtt csúszni, mint egyedül, és őt idézve: „olyankor már bármi megtörténhet”.

Nos, Brunner a nyolcaddöntőben Szocsi olimpiai bajnokával, Eva Adamczykovával, valamint egy amerikai és egy ausztrál riderrel mérette meg magát. Negyedikként ért célba a csoportjában, így a negyeddöntőbe jutás nem sikerült, ám élete első olimpiáján, a körülmények ismeretében nem lehet oka az elégedetlenségre. Ragyogott is az arca a mosolytól.

„Nagyon jól aludtam ma éjszaka, de amint lecsuktam a szemem, hogy végiggondoljam a pályát, azonnal felfordult a gyomrom, úgyhogy inkább kinyitottam – mondta Brunner. – Édesapám most a rajt előtt is mondta, hogy vizualizáljam a pályát, de mondtam neki, hogy biztos, hogy nem. Érdekes, hogy a harmadik körben, vagyis a nyolcaddöntőben már teljesen nyugodtan álltam oda a rajthoz – az is volt a legjobb menetem, a különbség sem volt olyan nagy, mint a kvalifikációs körömben. Az elmúlt másfél évben mentálisan voltak nehézségeim, sokszor féltem, nem mertem megugrani az ugratókat, pedig belül tudtam, hogy képes vagyok rá. Itt már az első körben mindent meg tudtam ugrani, és ez önbizalmat adott. Az pedig külön motivációt jelentett, hogy hallottam a hangzavart a pálya aljából, tudtam, hogy sokan eljöttek csak az én kedvemért – olyanok is, akikre egyáltalán nem számítottam –, és ez nagyon jó érzés volt.”

S hogy mit visz magával erről az olimpiáról?

Azt mondta, a történtek után sokkal, sokkal nagyobb lendülettel és magabiztossággal tud nekiindulni a következő szezonnak és az előttünk álló olimpiai ciklusnak. Mert hogy megcélozza a következő olimpiát, az nem is lehet kérdés!

A győzelmet ebben a számban a mezőny mindkét korábbi olimpiai bajnokát megelőzve az ausztrál Josie Baff szerezte meg. Érdekesség, hogy a negyeddöntőben ő és az ezüstérmet megszerző Adamczykova is Brunner futamába került. A dobogó harmadik fokára a pjongcsangi bajnok, Michela Moioli állhatott fel.

XXV. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK, MILÁNÓ-CORTINA

SNOWBOARD. Nők. Cross. Olimpiai bajnok: Josie Baff (Ausztrália), 2. Eva Adamczykova (Csehország), 3. Michela Moioli (Olaszország), …32. Brunner Blanca (Magyarország)